2015. január 13.

(az élet és az irodalom)

És ahogy idióta barom irodalomemberek állandó jelleggel összekeverik az igeidőket és módokat. És az ő beteges vízióik a nőről aki a rossz mert nem adja ami kell és nem úgy öltözik... Ha valaki esetleg mint lehetséges jövőbeli eseményről (vagy ábrándról) beszélne nekik valamiről, akkor az az esemény tuti megtörtént a múltban, ha meg valami elméletileg valahogy (nagy nehezen) elképzelhető (vagy nem), mindenféle irreális feltételek teljesülése mellett, akkor az egészen biztosan a jelenidőben létező fizikai valóság! Pláne, ha az meg van írva könyvbe' is!

... igenis meg van írva, hogy van olyan sovány nő, aki azért sovány, mert ananászt és kaviárt zabál! És még az is meg van írva hogy még olyan is van, hogy egy nőt hiába zárnak be egy toronyszobába, mégis titokban szeretője van neki! (Művelt kultúrembernek egyből eszébe is jut rakás ilyen sztori - a mitológiából. Meg hogy azok a szeretők mire nem képesek! Hol hattyúvá változnak, hogy aranyesővé, hol meg fölgyújtják a házat.)