Meg még a "mintanők" akik bezzeg mint (a kifogástalanul és példamutatóan!) nőies nőt mutogatják-prezentálják magukat - azzal az igénnyel is: őket tessék utánozni! Mert ők nemcsak, hogy olyan amilyennek lenni kell, hanem úgyszólván a sablonnak és példaképnek tekintik magukat. (Jellegzetes az a fellépés is, ahogy azt elvárják - az a póz, erőszakos-harcias kivagyiság. Tipikusan férfias póz.)
2014. július 24.
2014. július 23.
Nekik az kell
Azt a barmot sem érdekelte, a másik embernek milyen forrásból származik a pénze, hogyan jut hozzá - csak az: szerezze meg akárhonnan és adja ami neki kell! Mert neki az kell! De azonnal! Bejelentette, mi kell neki - egy-két héttel később pedig már bosszút állt, mert nem kapta azt meg. És gyűlölte azokat, akik nem tudják megadni neki azonnal, ami neki kell! És természetsen elvárta, hogy mások a szüleik pénzéből finanszírozzák az ő szórakozását - és természetesen olyan emberek vonzották, akik azt "megengedhetnék maguknak!" És az állandó felháborodása, mert nem adják meg ami neki kell! És nem hívják meg oda ahova ő menni akar! Ezzel kezdte a félév elején. (És mindig családi összejövetelekre akarta magát meghívatni - sőt ahogy kinézett elvárta: mások családja vagy baráti köre direkt az ő szórakoztatására szervezzen olyan családi programokat ahova aztán őt is meghívják.)
Nem tudom mit akarnak tőlem és azt sem, hogy ki - csak azt tudom hogy azért gyűlölnek és fenyegetnek (azért!) mert nincs pénzem és nem tudom adni, amit követelnek, és azért gyűlölnek és fenyegetnek és azért követelnek tőlem pénzt, mert az a barom is lakást és pénzt és ajándékokat követelt és már ő is verni akart, mert nem adtam és nem tudtam adni neki. És aztán még Honti Margitnak sem adtam, amit követelt. Kezdve azzal, hogy nem engedtem meg hogy kegyetlenül megverjen, büntessen - mert nem vagyok olyan nőies nő, amilyennek lenni kell, és én vagyok a rosszgonosz bal agyfélteke (és biztosan zsidó is vagyok) és én vagyok az a rossz akit büntetni kell és meg kéne támadni és legyilkolni akarni, és akit verni kell, mert nem engedelmeskedem és soha nem adom azt, amit követelnek tőlem - neki sem adtam. (És a "csodálatos udvarlónak" sem! Nagy lelki rokonság volt köztük.) És ő a jó akinek a jutalom jár és az ajándékok járnak!
Nekem is meg kellett ajándékoznom: elmarta tőlem azt a CD-t, mint ajándékot, amin csak megmutatni akartam valamit (egy kis részletet) - de az persze nem volt neki elég.
Nem tudom mit akarnak tőlem és azt sem, hogy ki - csak azt tudom hogy azért gyűlölnek és fenyegetnek (azért!) mert nincs pénzem és nem tudom adni, amit követelnek, és azért gyűlölnek és fenyegetnek és azért követelnek tőlem pénzt, mert az a barom is lakást és pénzt és ajándékokat követelt és már ő is verni akart, mert nem adtam és nem tudtam adni neki. És aztán még Honti Margitnak sem adtam, amit követelt. Kezdve azzal, hogy nem engedtem meg hogy kegyetlenül megverjen, büntessen - mert nem vagyok olyan nőies nő, amilyennek lenni kell, és én vagyok a rosszgonosz bal agyfélteke (és biztosan zsidó is vagyok) és én vagyok az a rossz akit büntetni kell és meg kéne támadni és legyilkolni akarni, és akit verni kell, mert nem engedelmeskedem és soha nem adom azt, amit követelnek tőlem - neki sem adtam. (És a "csodálatos udvarlónak" sem! Nagy lelki rokonság volt köztük.) És ő a jó akinek a jutalom jár és az ajándékok járnak!
Nekem is meg kellett ajándékoznom: elmarta tőlem azt a CD-t, mint ajándékot, amin csak megmutatni akartam valamit (egy kis részletet) - de az persze nem volt neki elég.
2014. július 22.
A hely
Minden hely ugyanaz a hely, a tér minden pontja átjáró, ha valaki megnyitja azt - és minden ember átjáró valaminek. A többségük alighanem kizárólag a saját primitív, állatias igényeinek és indulatainak, ami eltölti - az ilyesmit szokása aztán az agyatlanabbjának minimum természetfölötti erők inváziójaként és Isteni Kinyilatkoztatásként megélni. De az Ideák kinyilatkoztatásának feltétlenül.
(gimel)
Én nem akarom letagadni sem a létezését valaminek, ami létezik - semminek a létezését nem akarom letagadni. Nem akarom letagadni az agresszió létezését sem, és nem akarok más neveket se aggatni rá és úgy megmagyarázni, hogy az jó dolog és szép dolog és azt kell csinálni és az elismerésreméltó! Ahogy H. meg akarta magyarázni... És ahogy még azt is: mindenre kell egy jó magyarázat! Mert neki az kellett. Ezzel is kezdte. Először arra kellett volna neki a "jó magyarázat": vajon mi okozhatja az én "abnormitásomat", miért nem vagyok én olyan nőies nő, amilyennek lenni kell? - mint ő bezzeg! mert olyannak kell lenni! A végén meg már csak arra kellett volna a "jó magyarázat": miért kellene engem büntetni, és ellenem mindazt a szélsőséges agressziót, amiről ő fantáziált, hogy ellenem, az én testemmel azt el kéne követni, miért "büntetésként" kellene elkövetni - hogyan lehetne ezt jól megmagyarázni, és mi lehet az a nagyon súlyos bűn, amiért engem büntetni kell.
Az már akkor evidencia volt, hogy azért, mert én vagyok az a Rossz akivel azt kell csinálni! Mert ő a jó (ő! ő!) és olyannak kell lenni (olyannak!) - és neki jár azért a jutalom! és neki minden jár ami kell! és nekem is ezért is kötelességem lett volna engedelmeskedni neki - neki! - és mindent megadni azonnal, amit ő követel, és én nem engedelmeskedtem neki és nem adtam, amiket követelt... És én szimbolizáltam azokat a tudjukkiket és gonosz építészeket is, akik nem adják, ami kell, és nem adnak olyan házakat, ami a Margitkának kell...
És a végén még az is kiderült, azokon a szeánszokon, hogy mert őt is megverte valami gonosz férfias elnyomó hatalom hozzátartozója gyerekkorában - és ezt kellett volna újrajátszani úgy, hogy én legyek ő és engem büntessenek az ő bűneiért, mint bűnbakot.
Meg még azért is, mert nem engedelmeskedem, és nem akarom adni, ami kell! Neki (neki!) meg a hozzá hasonlóknak: például az olyan "csodálatos férfiaknak" se, mint az a barom...
És én szimbolizálom azokat a "gonosz építészeket" is, akik nem adják, és a gonosz tudjukugyekiket is. (A mutogatósember nem akarja tudni, hogy ezek a "tudjukkik" kicsodák - természetesen a "globális zsidó háttérhatalom".)
Nyilván, azt is jól megmagyarázta hát végül Margitka hogy az agresszió igenis jó - ha ő követi el! És azt arra kell használni amire ő: aki nem engedelmeskedik és nem adja, amit követelnek tőle azt büntetni kell és fenyegetni és verni hogy adja, ami kell! (A barom mutogatósembernek is rögeszméje, hogy a nőket fenyegetni kell, így kell elvenni a nőtől azt amit követelnek tőle.)
(A barom mutogatósembernek is rögeszméje, hogy engem fenyegetni kell! fenyegetni! a nőket fenyegetni kell és verni kell! bántalmazni kell! ha nem adják, ami kell! és ha a nő nem adja, ami kell, ki kell verni belőle - például azt a pénzt, meg azt a lakást, amivel "tartozik". Meg azt az ideális nőiességet - a NŐT! NŐT! És belőlem még a vásárlást! vásárlást! is, mint ideálisan nőies tevékenységet - és a lakásvásárlást meg azoknak a nőies anyagi javaknak a megvásárlását mind, ami a Vonzó Nőiesség feltétele. És az agresszió és az erőszak ezért jó és elismerésreméltó dolog: mert nőket lehet és kell vele engedelmességre kényszeríteni.)
Az már akkor evidencia volt, hogy azért, mert én vagyok az a Rossz akivel azt kell csinálni! Mert ő a jó (ő! ő!) és olyannak kell lenni (olyannak!) - és neki jár azért a jutalom! és neki minden jár ami kell! és nekem is ezért is kötelességem lett volna engedelmeskedni neki - neki! - és mindent megadni azonnal, amit ő követel, és én nem engedelmeskedtem neki és nem adtam, amiket követelt... És én szimbolizáltam azokat a tudjukkiket és gonosz építészeket is, akik nem adják, ami kell, és nem adnak olyan házakat, ami a Margitkának kell...
És a végén még az is kiderült, azokon a szeánszokon, hogy mert őt is megverte valami gonosz férfias elnyomó hatalom hozzátartozója gyerekkorában - és ezt kellett volna újrajátszani úgy, hogy én legyek ő és engem büntessenek az ő bűneiért, mint bűnbakot.
Meg még azért is, mert nem engedelmeskedem, és nem akarom adni, ami kell! Neki (neki!) meg a hozzá hasonlóknak: például az olyan "csodálatos férfiaknak" se, mint az a barom...
És én szimbolizálom azokat a "gonosz építészeket" is, akik nem adják, és a gonosz tudjukugyekiket is. (A mutogatósember nem akarja tudni, hogy ezek a "tudjukkik" kicsodák - természetesen a "globális zsidó háttérhatalom".)
Nyilván, azt is jól megmagyarázta hát végül Margitka hogy az agresszió igenis jó - ha ő követi el! És azt arra kell használni amire ő: aki nem engedelmeskedik és nem adja, amit követelnek tőle azt büntetni kell és fenyegetni és verni hogy adja, ami kell! (A barom mutogatósembernek is rögeszméje, hogy a nőket fenyegetni kell, így kell elvenni a nőtől azt amit követelnek tőle.)
(A barom mutogatósembernek is rögeszméje, hogy engem fenyegetni kell! fenyegetni! a nőket fenyegetni kell és verni kell! bántalmazni kell! ha nem adják, ami kell! és ha a nő nem adja, ami kell, ki kell verni belőle - például azt a pénzt, meg azt a lakást, amivel "tartozik". Meg azt az ideális nőiességet - a NŐT! NŐT! És belőlem még a vásárlást! vásárlást! is, mint ideálisan nőies tevékenységet - és a lakásvásárlást meg azoknak a nőies anyagi javaknak a megvásárlását mind, ami a Vonzó Nőiesség feltétele. És az agresszió és az erőszak ezért jó és elismerésreméltó dolog: mert nőket lehet és kell vele engedelmességre kényszeríteni.)
2014. július 19.
Idill
Annak a "beszélgetésnek" a témái az irodalmi agyrémekben, újra és újra - ezek a Roppant Fontos Témák! (Így adta elő magát az a barom is - csak ahhoz még mellékelve volt ő maga mint fizikai valóság is; az undorító fontoskodása akkor ott és mindig. És az ő viselkedése, a konkrét viselkedése és cselekedetei. És a követelőzései.) És annak a "beszélgetésnek" (mint konkrét fizikai eseménynek) az előzményei. Ő találkozott az Álmai Nőjével aki pont olyan volt ami neki kell és úgy is viselkedett ahogy az neki tetszik - az a lány azért tetszett neki mert hú milyen szép volt! és a ködös áradozás. A franc tudja milyen volt, milyen lehetett az a lány - azzal az áradozással nem is próbálta azt elmondani, egyszerűen csak hatást kelteni akart. Ami konkrétum kiderült és a lényeg az volt, hogy annak az Ideális Nőnek az életmódja tetszett neki - és a viselkedése, az, hogy ő állítólag tetszett annak a lánynak és a lány ezt mondta is, dicsérte őt, udvarolt neki és egyből meghívta egy külföldi utazásra is! És neki ez tetszik és ez kell!
És megsértődött (már eleve meg volt sértődve) és duzzogott, mert mi nem olyanok vagyunk és ő ott tőlünk nem kap olyan meghívást se - és énrám haragudott. Fenyegetően agresszíven. Szóba sem állt velem egy darabig, másokkal se, de velem még fenyegetően is viselkedett. Azután egy este mégiscsak méltóztatott szóba állni velünk. Velem is személyesen - azért, mert megint tőlem kért enni. És ezzel kezdődött az a "beszélgetés". Szokása szerint tőlem kért enni - és szokása szerint szabadkozott, hogy ő azt úgy szégyelli, de most azért muszáj mert tartozása van mert kölcsönkért és azt kell visszafizetnie! Mert muszáj volt neki ilyen buliba menni és olyan társasutazásra és arra muszáj volt neki kölcsön is kérni és azt kell visszafizetnie és nem költheti a pénzét hétköznapi szükségleti cikkekre - mert ha arra költené akkor nem fizethetné vissza a tartozását! (És akkor ennek így együtt kell járni!)
Azután adta elő magát. A szokásos nagyképű, affektált fontoskodás; a modor mindig ugyanaz, a téma akkor az volt: ő mire költi a pénzét és mire nem. És ő milyen jól gazdálkodik és azt úgy kell és másoknak is arra kellene költeniük a pénzüket, amire ő akarja - és amire ő nem költ arra nem kell! És arra másoknak sem kellene! A másik dolog a pénzköltés tárgya-célja - neki muszáj volt kölcsönkérni mert ide kellett menni buliba és oda kellett utazni és azt muszáj volt! Mert ő utálja azokat akik nem mennek soha sehova - amikor pedig az nem is kerül pénzbe! Egyből ábrándozott és tervezgette: ő még többet akar utazni, még messzebb, mit el nem tud képzelni - és a panaszkodás és a sóhajtozás: neki arra az isten pénze se lenne elég!
A beszélgetés vége az volt, hogy neki lakás kellene mert ő meg akarja spórolni a lakbért mert kiszámolta hogy akkor nem kellene kölcsönkéregetnie - és a fölháborodása, amikor javasoltuk: költözzön be a kollégiumba. (Sőt, fölmerült akkor mint beszédtéma a szolgálati lakás is - fölháborodott azon is.) A szokásos modorban előadott szokásos utálkozása: fúj az undorító! és ő nem akar olyan lenni! Ő olyan ember akar lenni akinek van saját lakása és neki az kell! Azután a félév végén már azért nyafogott: neki olyan lány kell akinek van olyan lakása, ami neki kell!
És meg volt sértve és föl volt háborodva, mert ott nincsenek olyan lányok, amilyen neki kell, senkinek nincs olyan lakása ami neki kell - sőt olyan házak sincsenek az egész városban. És ő ott azért nem tud szerelmes lenni! A félév végén le is lépett - mert ő ott nem találta meg a számítását, mert ott nincsenek olyan lányok amilyen neki kell és senki nem adja meg, ami neki kell!
... mondta: ha máshol megtalálja a számítását, akkor nem is jön vissza. Visszajött - és végül mások előtt támadt rám, mert én nem adtam meg semmit, ami neki kellett és nem intéztem el semmit és nekem nem volt semmim, ami neki kell. Pedig ő megmondta hogy mi kell neki!
II.
És annak a lánynak az állítólagos szépsége - amiről nem mondott semmi konkrétumot. Annyit se, amennyit más fiúk képesek voltak egyszerű szavakkal elmondani. Semmi konkrétumot, csak a lehető legnagyobb általánosságot - de még azt se korrektül, hanem az epekedését és a rajongását adta elő.
És ez az egész előadás 1) az ő epedése és rajongása azért az állítólagos szépségért és 2) az mint tényállás(amit az ő epedése és rajongása bizonyít) arra volt jó, hogy azután velünk, lakótársaival arra fel fölényeskedjen, minket ott a környezetében elutasítson és utáljon, mert mi nem olyanok vagyunk és mi nem tudjuk megadni neki azt, ami az ő rajongása tárgya.
És arra volt jó, hogy engem utáljon, velem fölényeskedjen, mert én nem adom meg, ami neki kell - amit ő attól a lánytól bezzeg megkapott! Ködösen volt előadva ez is: énrám konkrétan miért haragszik. Azért-e mert én nem vagyok olyan szép és vonzó - vagy azért, mert én nem viselkedem ővele úgy, ahogy bezzeg az a lány. És én nem fejezem ki az elismerésemet olyan ajándékokkal.
És megsértődött (már eleve meg volt sértődve) és duzzogott, mert mi nem olyanok vagyunk és ő ott tőlünk nem kap olyan meghívást se - és énrám haragudott. Fenyegetően agresszíven. Szóba sem állt velem egy darabig, másokkal se, de velem még fenyegetően is viselkedett. Azután egy este mégiscsak méltóztatott szóba állni velünk. Velem is személyesen - azért, mert megint tőlem kért enni. És ezzel kezdődött az a "beszélgetés". Szokása szerint tőlem kért enni - és szokása szerint szabadkozott, hogy ő azt úgy szégyelli, de most azért muszáj mert tartozása van mert kölcsönkért és azt kell visszafizetnie! Mert muszáj volt neki ilyen buliba menni és olyan társasutazásra és arra muszáj volt neki kölcsön is kérni és azt kell visszafizetnie és nem költheti a pénzét hétköznapi szükségleti cikkekre - mert ha arra költené akkor nem fizethetné vissza a tartozását! (És akkor ennek így együtt kell járni!)
Azután adta elő magát. A szokásos nagyképű, affektált fontoskodás; a modor mindig ugyanaz, a téma akkor az volt: ő mire költi a pénzét és mire nem. És ő milyen jól gazdálkodik és azt úgy kell és másoknak is arra kellene költeniük a pénzüket, amire ő akarja - és amire ő nem költ arra nem kell! És arra másoknak sem kellene! A másik dolog a pénzköltés tárgya-célja - neki muszáj volt kölcsönkérni mert ide kellett menni buliba és oda kellett utazni és azt muszáj volt! Mert ő utálja azokat akik nem mennek soha sehova - amikor pedig az nem is kerül pénzbe! Egyből ábrándozott és tervezgette: ő még többet akar utazni, még messzebb, mit el nem tud képzelni - és a panaszkodás és a sóhajtozás: neki arra az isten pénze se lenne elég!
A beszélgetés vége az volt, hogy neki lakás kellene mert ő meg akarja spórolni a lakbért mert kiszámolta hogy akkor nem kellene kölcsönkéregetnie - és a fölháborodása, amikor javasoltuk: költözzön be a kollégiumba. (Sőt, fölmerült akkor mint beszédtéma a szolgálati lakás is - fölháborodott azon is.) A szokásos modorban előadott szokásos utálkozása: fúj az undorító! és ő nem akar olyan lenni! Ő olyan ember akar lenni akinek van saját lakása és neki az kell! Azután a félév végén már azért nyafogott: neki olyan lány kell akinek van olyan lakása, ami neki kell!
És meg volt sértve és föl volt háborodva, mert ott nincsenek olyan lányok, amilyen neki kell, senkinek nincs olyan lakása ami neki kell - sőt olyan házak sincsenek az egész városban. És ő ott azért nem tud szerelmes lenni! A félév végén le is lépett - mert ő ott nem találta meg a számítását, mert ott nincsenek olyan lányok amilyen neki kell és senki nem adja meg, ami neki kell!
... mondta: ha máshol megtalálja a számítását, akkor nem is jön vissza. Visszajött - és végül mások előtt támadt rám, mert én nem adtam meg semmit, ami neki kellett és nem intéztem el semmit és nekem nem volt semmim, ami neki kell. Pedig ő megmondta hogy mi kell neki!
II.
És annak a lánynak az állítólagos szépsége - amiről nem mondott semmi konkrétumot. Annyit se, amennyit más fiúk képesek voltak egyszerű szavakkal elmondani. Semmi konkrétumot, csak a lehető legnagyobb általánosságot - de még azt se korrektül, hanem az epekedését és a rajongását adta elő.
És ez az egész előadás 1) az ő epedése és rajongása azért az állítólagos szépségért és 2) az mint tényállás(amit az ő epedése és rajongása bizonyít) arra volt jó, hogy azután velünk, lakótársaival arra fel fölényeskedjen, minket ott a környezetében elutasítson és utáljon, mert mi nem olyanok vagyunk és mi nem tudjuk megadni neki azt, ami az ő rajongása tárgya.
És arra volt jó, hogy engem utáljon, velem fölényeskedjen, mert én nem adom meg, ami neki kell - amit ő attól a lánytól bezzeg megkapott! Ködösen volt előadva ez is: énrám konkrétan miért haragszik. Azért-e mert én nem vagyok olyan szép és vonzó - vagy azért, mert én nem viselkedem ővele úgy, ahogy bezzeg az a lány. És én nem fejezem ki az elismerésemet olyan ajándékokkal.
2014. július 15.
Különös módja a szerelemnek
Én vagyok a megtestesülése mindennek, amit az archetipikus alanyi költő gyűlöl. Ahogy h szemében is én voltam a megtestesülése mindennek, ami a rossz: a gonosz Bal Agyfélteke és a "nőietlen nő": a másik, aki nem olyan, mint ő! és az a rossz, aki nem olyan amilyennek lenni kell! és nem engedelmeskedik és ezért az összes létező bűn elkövetője - a rossz akit büntetni kell és kegyetlenül verni! És késsel üldözni és legyilkolni. Alanyi költőink világképében is az a rossz vagyok, annak a megtestesülése mind, aminek nem lenne szabad létezni se, ha van: gyűlölni kell és büntetni, megsemmisíteni - ha nő, akkor bántalmazni minimum.
Nincs egyetlen tulajdonságom, ami ne a gyűlöletes és "elviselhetetlen" rossz lenne. Kezdve azzal, hogy költőink az arany csillogását imádják és a hírnevet és a hírnév csillogását és a híres, gazdag és befolyásos embereket - nyíltan bosszút is hirdettek a közönséges senkik ellen, akiknek nincs semmijük, ami másoknak/nekik (irodalmárainknak általában) kell és nem tudják adni! És azt a nőt, aki nem adja, amit követelnek tőle - és főleg: nem adja a lakást és a pénzt, és nem adja oda mind az anyagi javait annak akinek kell! és nem adja oda a testét is arra, amire másoknak kell! - bántalmazni kell és nyomorékra verni! és a bántalmazott nők mind bűnösök rosszak! mert ők az a rossz akit bántalmazni kell, büntetni kell! és bűnösök, rosszak a nekik okozott sérülés és kár miatt is!
És ennek így mind van valami köze az ő istenükhez, sőt: a kálvinizmushoz (kiemelten: többen is hivatkoztak rá) és annak összes hagyományaihoz. A politikai vetületeitől az úrvacsoráig. Úgy tudom, volt/van olyan, hogy valakit kizárnak az úrvacsorából - ami valamikor súlyos megbélyegzést jelentett. És kb. ez történt pl. akkor is, amikor az a barom azt sem akarta megengedni, hogy én asztalhoz üljek másokkal, ha asztalhoz ülhettem is, nem volt szabad elfogyasztanom az ételt. Mert én voltam a rossz, aki nem olyan, amilyennek lenni kell: nem felel meg az ő igényeinek! És az volt a bűnöm, hogy élelmiszert vásárolok és fogyasztok és arra költöm a pénzt és nem arra, ami neki kell és semmit nem adtam, ami neki kell, és engem azért a büntetni kellett és erőszakkal kényszeríteni - és nem ehettem az ételből, amiből mások esznek. És a dühe, mert azt nem tudta megakadályozni, hogy én élelmiszert vásároljak és egyem. (És nyilván azonnal az az eszméje támad: ha el lehetne venni valahogy a pénzem, akkor nem tudnék élelmiszert vásárolni - és még csak nem is azért juthatott eszébe ez a nagy ötlet sem, mer' egy nagyot gondolkodott, hanem mert megtörtént, konkrét esemény volt: amikor azon a kiránduláson odaráncigált a cukrászda közelébe.)
És az irodalmi eszmények a "szexről" és a nőkről: az a szex amit a nők akarnak és élveznek, mindig "bűnös" és "abnormális", az a nő, aki olyan bűnös (sőt: "abnormális") kapcsolatot akar és nem adja oda a testét úgy és arra, amire másoknak kell mert mindenét félti: rossz, gonosz, hülye és abnormális! És ha a nő nem adja, ami kell, bosszút kell állni, bosszúból bántalmazni és fizikai sérülést okozni neki - és elvenni erőszakkal amit nem ad oda! (A fizikai bántalmazást is, ha "önként" nem engedi meg: H.Margitnak is ez volt az eszménye: aki nem vallja be hogy ő a bűnös akit büntetni kell és verni kell és nem engedi meg a büntetést, a verést azt azért is büntetni kell mert nem engedelmeskedik! és nem vallja be a bűnt és nem vallja be hogy ő az akit büntetni kell és nem engedi azt meg!)
... és akkor el lehet képzelni ezt a vallja be hogy ő a rossz akit büntetni kell verni kell! hisztis követelőzést gyerekkorban, el lehet képzelni: milyen, ahogy egy hisztis gyerek követeli: a testvére vallja be és ismerje be hogy ő a rossz ő követte el a bűnt és ő az akit verni kell! És ha nem vallja be és nem ismeri be és nem engedi meg, azért is ő a rossz és azért is büntetni kell verni kell!
Nincs egyetlen tulajdonságom, ami ne a gyűlöletes és "elviselhetetlen" rossz lenne. Kezdve azzal, hogy költőink az arany csillogását imádják és a hírnevet és a hírnév csillogását és a híres, gazdag és befolyásos embereket - nyíltan bosszút is hirdettek a közönséges senkik ellen, akiknek nincs semmijük, ami másoknak/nekik (irodalmárainknak általában) kell és nem tudják adni! És azt a nőt, aki nem adja, amit követelnek tőle - és főleg: nem adja a lakást és a pénzt, és nem adja oda mind az anyagi javait annak akinek kell! és nem adja oda a testét is arra, amire másoknak kell! - bántalmazni kell és nyomorékra verni! és a bántalmazott nők mind bűnösök rosszak! mert ők az a rossz akit bántalmazni kell, büntetni kell! és bűnösök, rosszak a nekik okozott sérülés és kár miatt is!
És ennek így mind van valami köze az ő istenükhez, sőt: a kálvinizmushoz (kiemelten: többen is hivatkoztak rá) és annak összes hagyományaihoz. A politikai vetületeitől az úrvacsoráig. Úgy tudom, volt/van olyan, hogy valakit kizárnak az úrvacsorából - ami valamikor súlyos megbélyegzést jelentett. És kb. ez történt pl. akkor is, amikor az a barom azt sem akarta megengedni, hogy én asztalhoz üljek másokkal, ha asztalhoz ülhettem is, nem volt szabad elfogyasztanom az ételt. Mert én voltam a rossz, aki nem olyan, amilyennek lenni kell: nem felel meg az ő igényeinek! És az volt a bűnöm, hogy élelmiszert vásárolok és fogyasztok és arra költöm a pénzt és nem arra, ami neki kell és semmit nem adtam, ami neki kell, és engem azért a büntetni kellett és erőszakkal kényszeríteni - és nem ehettem az ételből, amiből mások esznek. És a dühe, mert azt nem tudta megakadályozni, hogy én élelmiszert vásároljak és egyem. (És nyilván azonnal az az eszméje támad: ha el lehetne venni valahogy a pénzem, akkor nem tudnék élelmiszert vásárolni - és még csak nem is azért juthatott eszébe ez a nagy ötlet sem, mer' egy nagyot gondolkodott, hanem mert megtörtént, konkrét esemény volt: amikor azon a kiránduláson odaráncigált a cukrászda közelébe.)
És az irodalmi eszmények a "szexről" és a nőkről: az a szex amit a nők akarnak és élveznek, mindig "bűnös" és "abnormális", az a nő, aki olyan bűnös (sőt: "abnormális") kapcsolatot akar és nem adja oda a testét úgy és arra, amire másoknak kell mert mindenét félti: rossz, gonosz, hülye és abnormális! És ha a nő nem adja, ami kell, bosszút kell állni, bosszúból bántalmazni és fizikai sérülést okozni neki - és elvenni erőszakkal amit nem ad oda! (A fizikai bántalmazást is, ha "önként" nem engedi meg: H.Margitnak is ez volt az eszménye: aki nem vallja be hogy ő a bűnös akit büntetni kell és verni kell és nem engedi meg a büntetést, a verést azt azért is büntetni kell mert nem engedelmeskedik! és nem vallja be a bűnt és nem vallja be hogy ő az akit büntetni kell és nem engedi azt meg!)
... és akkor el lehet képzelni ezt a vallja be hogy ő a rossz akit büntetni kell verni kell! hisztis követelőzést gyerekkorban, el lehet képzelni: milyen, ahogy egy hisztis gyerek követeli: a testvére vallja be és ismerje be hogy ő a rossz ő követte el a bűnt és ő az akit verni kell! És ha nem vallja be és nem ismeri be és nem engedi meg, azért is ő a rossz és azért is büntetni kell verni kell!
2014. július 14.
(fogalmaik)
Az se baj ha a nőies nőnek nincs saját vagyona, amiből megadhatna mindent, ami kell - csak legyen jóban olyan emberekkel, legyenek olyan rokonai vagy ismerősei, akik bármikor bármit odaadnak és megadnak neki, amit kér. És így akkor rajta keresztül hozzá lehet jutni bármihez. Csak intézze azt el!
(a gépek zaja)
Jól el tudom képzelni azt is, ahogy az a barom másoknak nyafoghatott: én nem adtam meg, ami neki kell! És mi mindent! És ő attól hogy szenved! - és neki az kell és én tartozom azzal és neki az kell! Ahogy nekünk nyafogott. Ugyanígy el tudom képzelni azt is, ahogy azt lereagálhatta volna, ha másoknak megesik rajta a szívük és megadják neki azt a sokmindent mind, amivel én tartoztam neki! de én azt mind nem adtam meg és ő attól szenvedett! Hogy én nem adtam neki lakást és olyan ellátást, amire neki igénye volt és én nem adtam meg neki azt az életmódot és meghívásokat se olyan helyekre, ahova ő menni akart, se külföldi utazásokra se menő bulikba, menő társaságba - és ő miattam nem lehetett az aki lenni akart! És nem vagyok olyan menő királylány se, ami neki kellett!
... és el lehet képzelni azt is, ahogy ehhez a panaszkodáshoz is kihasznált volna irodalmi kliséket - mert vannak olyan sztorik, amikben a regényhős így panaszkodik a nőre, aki miatt neki szenvednie kell! Feleségekre panaszkodnak így regényhősök. Jól el lehet képzelni ahogy ilyen sztorikat is megpróbálhatott volna kiaknázni és ilyen regényhősöket leutánozni - ahogy előttünk, lakótársai előtt még a "romantikusan epedő panaszos hősszerelmes" fázisban volt a dolgok állása.
Ehhez persze úgy kellett volna beállítani a "kapcsolatot", mintha a nő, akire panaszkodik, a felesége lenne vagy lett volna - mert csak akkor "jogosak" a panaszai és a követelései, de meg mert regényekbe is az van megírva, ahhoz van klisé is: a panaszkodó férfiak a regényekben a feleségükre panaszkodnak.
(Attól nyilván nem zavartatta volna magát, hogy nekem közöm nem volt hozzá - korábban is sikerült elhitetnie mindenkivel, hogy van hozzám köze, sőt: együtt élünk. És a haverjai magától értetődőn velem akartak neki üzengetni. Miközben köszönő viszonyban se volt velem.)
... és el lehet képzelni azt is, ahogy ehhez a panaszkodáshoz is kihasznált volna irodalmi kliséket - mert vannak olyan sztorik, amikben a regényhős így panaszkodik a nőre, aki miatt neki szenvednie kell! Feleségekre panaszkodnak így regényhősök. Jól el lehet képzelni ahogy ilyen sztorikat is megpróbálhatott volna kiaknázni és ilyen regényhősöket leutánozni - ahogy előttünk, lakótársai előtt még a "romantikusan epedő panaszos hősszerelmes" fázisban volt a dolgok állása.
Ehhez persze úgy kellett volna beállítani a "kapcsolatot", mintha a nő, akire panaszkodik, a felesége lenne vagy lett volna - mert csak akkor "jogosak" a panaszai és a követelései, de meg mert regényekbe is az van megírva, ahhoz van klisé is: a panaszkodó férfiak a regényekben a feleségükre panaszkodnak.
(Attól nyilván nem zavartatta volna magát, hogy nekem közöm nem volt hozzá - korábban is sikerült elhitetnie mindenkivel, hogy van hozzám köze, sőt: együtt élünk. És a haverjai magától értetődőn velem akartak neki üzengetni. Miközben köszönő viszonyban se volt velem.)
2014. július 8.
Szerethetetlen
Nőírók vetkőztek és mutogatták magukat keresztbe, hosszába és bizonygatták és dicsekedtek vele: ők olyan nőies nő amilyennek lenni kell, ők úgy öltöznek-vetkőznek ahogy kell, ahogy azt mások megmondják és elvárják és nekik olyan a testük és nekik van olyan lakásuk is, ahova beköltözhet egy férfi és ők sok pénzt keresnek és sok cifra és drága ruhát vásárolnak és királylánynak öltöznek és az a nő aki nem olyan, mint ők szexuálsian abnormális és nem lehet szeretni és pénzzel tartozik! - és engem most azért fenyegetnek és azért gyűlölnek és azért követelnek tőlem pénzt. Mert meg lett mondva, milyen az ideális nő és mindenkinek olyannak kell lenni és az a nő aki nem olyan, nem olyan a teste és nem mutogatja magát ugyanúgy és nem vásárol sok drága ruhát és nem úgy öltözik ahogy kell és nem Budapesten lakik és nincs olyan pesti lakása ahova beköltözhet egy férfi és és nem ad lakást és pénzt szexuálisan abnormális mocskos és büdös a picsájuk - és pénzzel tartozik és nem lehet szeretni! És büntetni kell, verni kell és fenyegetni, bosszút állni rajta és elvenni erőszakkal a pénzt amivel tartoznak!
És meg lett mondva: én a rossz vagyok, mert nem olyan nőies nő vagyok amilyennek lenni kell, mert nincs pénzem és nem vásárolok sok cifra és drága nőies ruhát és nem úgy öltözöm ahogy kell és nincs olyan lakásom ahova beköltözhet egy férfi és nem tudok lakást és pénzt és ajándékokat adni és nem adok semmit ami kell - és én a Bal Agyfélteke vagyok ami a férfi és a rossz és a gonosz és lányoknak az tilos! És minden nőt gyűlölni kell akinem olyan hülye a matematikához amilyennek lenni kell és valaha is mérnökhallgató volt mert az abnormális és tilos és a mérnökhallgató lányok mind szexuálisan abnormálisak mert az nem nőies foglalkozás és nem női szerep és a mérnökhallgató lányok mind csórók nincs pénzük és nem tudnak lakást és pénzt adni és nem is úgy öltöznek ahogy kell - és sokat zabálnak és arra költik a pénzt és nem adnak pénzt és lakást és meghívásokat menő bulikba és nem adnak semmit ami kell!
Meg lett mondva, hogy én a rossz vagyok és engem büntetni és bántalmazni kell és én senkitől nem kaphatok mást - az én kötelességem fizetni és adni az anyagi javakat! És adni a sok pénzt mert tartozom azzal! Mert nem adtam lakást és pénzt és sok drága ajándékot annak a baromnak - pedig az neki meg lett ígérve! És tartozom azzal és engem büntetni kell azért! És Honti Margitnak sem adtam meg, amit követelt. Nem engedtem meg, hogy verjen és nem adtam meg neki a nagy és drága ajándékot sem, és még ott is hagytam - és hibáztatta ő is azokat, akik "nem tartják meg az ígéretet" és otthagyják, pedig megígérték hogy járnak hozzá és fizetnek neki! Azután irodalomemberek mind azt ugatták éveken át: a bántalmazott nők mind bűnösök rosszak és pénzzel tartoznak - és ki kell belőlük verni és elvenni tőlük erőszakkal azt a pénzt!
A mutogatós ember hónapok óta mutogatja, hogy valakik pénzt adtak valakinek és pénzt adtak nekem és báli meghívókat sőt - valaki állítólag élelmiszert vásárol nekem és drága ruhákat. És még ingatlant is kaptam ám ajándékba, biztosan ott is élek csak én nem tudok róla. (A mutogatós ember ilyenkor mutogatja, hogy ő kapta azt, neki adták azt.) És én tartozom is azzal mind, amit kaptam - és tartozom azzal mind, amit követeltek tőlem és én nem adtam azt meg! Tartozom a menő pesti lakással vagy inkább nagy és drága házzal és a sok egzotikus utazással és a meghívásokkal menő helyekre és a sok drága ajándékkal is, amit mások kapni akartak tőlem de én nem adtam azt meg.
Nem felejtettem ám el: először azokat az anyagi javakat mutogatták, reklámozták nekem, amit a nő kötelessége megszerezni és ajándékba kapni és megvásárolni és birtokolni- Azután elkezdték nekem azt mutogatni, hogy valaki igenis pénzt adott valakinek - és én tartozom azzal és azért gyűlölnek.
Gyűlölnek, mert pénzzel tartozom és gyűlölnek, mert nincs pénzem és nem fizetek - és nem vásároltam meg azokat a holmikat sem, amiket reklámoztak nekem. Se házat nem vettem, se drága és divatos ruhákat - és még egzotikus utazásokra se hívtam meg és nem fizettem be senkit.
... bezzeg valaki más meghívott állítólag ki tudja kit. Valaki állítólag meghívásokat is kapott. El tudom képzelni. El tudom képzelni, kiket hívtak meg - és képzelődhetnék arról is, hogy kik.
És meg lett mondva: én a rossz vagyok, mert nem olyan nőies nő vagyok amilyennek lenni kell, mert nincs pénzem és nem vásárolok sok cifra és drága nőies ruhát és nem úgy öltözöm ahogy kell és nincs olyan lakásom ahova beköltözhet egy férfi és nem tudok lakást és pénzt és ajándékokat adni és nem adok semmit ami kell - és én a Bal Agyfélteke vagyok ami a férfi és a rossz és a gonosz és lányoknak az tilos! És minden nőt gyűlölni kell akinem olyan hülye a matematikához amilyennek lenni kell és valaha is mérnökhallgató volt mert az abnormális és tilos és a mérnökhallgató lányok mind szexuálisan abnormálisak mert az nem nőies foglalkozás és nem női szerep és a mérnökhallgató lányok mind csórók nincs pénzük és nem tudnak lakást és pénzt adni és nem is úgy öltöznek ahogy kell - és sokat zabálnak és arra költik a pénzt és nem adnak pénzt és lakást és meghívásokat menő bulikba és nem adnak semmit ami kell!
Meg lett mondva, hogy én a rossz vagyok és engem büntetni és bántalmazni kell és én senkitől nem kaphatok mást - az én kötelességem fizetni és adni az anyagi javakat! És adni a sok pénzt mert tartozom azzal! Mert nem adtam lakást és pénzt és sok drága ajándékot annak a baromnak - pedig az neki meg lett ígérve! És tartozom azzal és engem büntetni kell azért! És Honti Margitnak sem adtam meg, amit követelt. Nem engedtem meg, hogy verjen és nem adtam meg neki a nagy és drága ajándékot sem, és még ott is hagytam - és hibáztatta ő is azokat, akik "nem tartják meg az ígéretet" és otthagyják, pedig megígérték hogy járnak hozzá és fizetnek neki! Azután irodalomemberek mind azt ugatták éveken át: a bántalmazott nők mind bűnösök rosszak és pénzzel tartoznak - és ki kell belőlük verni és elvenni tőlük erőszakkal azt a pénzt!
A mutogatós ember hónapok óta mutogatja, hogy valakik pénzt adtak valakinek és pénzt adtak nekem és báli meghívókat sőt - valaki állítólag élelmiszert vásárol nekem és drága ruhákat. És még ingatlant is kaptam ám ajándékba, biztosan ott is élek csak én nem tudok róla. (A mutogatós ember ilyenkor mutogatja, hogy ő kapta azt, neki adták azt.) És én tartozom is azzal mind, amit kaptam - és tartozom azzal mind, amit követeltek tőlem és én nem adtam azt meg! Tartozom a menő pesti lakással vagy inkább nagy és drága házzal és a sok egzotikus utazással és a meghívásokkal menő helyekre és a sok drága ajándékkal is, amit mások kapni akartak tőlem de én nem adtam azt meg.
Nem felejtettem ám el: először azokat az anyagi javakat mutogatták, reklámozták nekem, amit a nő kötelessége megszerezni és ajándékba kapni és megvásárolni és birtokolni- Azután elkezdték nekem azt mutogatni, hogy valaki igenis pénzt adott valakinek - és én tartozom azzal és azért gyűlölnek.
Gyűlölnek, mert pénzzel tartozom és gyűlölnek, mert nincs pénzem és nem fizetek - és nem vásároltam meg azokat a holmikat sem, amiket reklámoztak nekem. Se házat nem vettem, se drága és divatos ruhákat - és még egzotikus utazásokra se hívtam meg és nem fizettem be senkit.
... bezzeg valaki más meghívott állítólag ki tudja kit. Valaki állítólag meghívásokat is kapott. El tudom képzelni. El tudom képzelni, kiket hívtak meg - és képzelődhetnék arról is, hogy kik.
2014. július 5.
A jó és a rossz
egy
Az irodalmi agyrémek - és az ősök imádása: a tekintély imádása és a megsértett tekintélynek bemutatott engesztelő áldozatok. És a tekintély minden szavának szentírásként imádása: ha apuka és anyuka azt mondta akkor az van! ha horribilis hülyeségeket mondtak, akkor is!
Mert ez a tekintély kultuszának a rituáléja - és a megsértett tekintélyt is azzal lehet kiengesztelni hogy ha hülyeséget mond, azt is buzgón helyeslik, ha direkt hazudik, direkt az ellenkezőjét mondja a valóságnak akkor a legbuzgóbban. És a tekintélyt imádni kell és ha megsértik engesztelni kell - mert az a helyes és jó viselkedés és annak jár az elismerés és a jutalom aki úgy viselkedik. Az érték és rend irodalmári körökben.
kettő
Az az ambiciózus nőszemély meg az ő ambíciói - mert neki az az elismerés kell mert neki az jár, mert ő ahhoz van szokva! Tanúja lehettem, hogy mennyire, ahogy tanúja lehetett bárki más is - ahogy dicsekedett: ő milyen tehetséges és ő azért milyen elismeréseket kapott és ő az akinek az jár! És egyáltalán, ő nagyon meg van elégedve magával - pont mint Honti Margit, pontosan ugyanazt csinálta.
Az irodalmi agyrémek - és az ősök imádása: a tekintély imádása és a megsértett tekintélynek bemutatott engesztelő áldozatok. És a tekintély minden szavának szentírásként imádása: ha apuka és anyuka azt mondta akkor az van! ha horribilis hülyeségeket mondtak, akkor is!
Mert ez a tekintély kultuszának a rituáléja - és a megsértett tekintélyt is azzal lehet kiengesztelni hogy ha hülyeséget mond, azt is buzgón helyeslik, ha direkt hazudik, direkt az ellenkezőjét mondja a valóságnak akkor a legbuzgóbban. És a tekintélyt imádni kell és ha megsértik engesztelni kell - mert az a helyes és jó viselkedés és annak jár az elismerés és a jutalom aki úgy viselkedik. Az érték és rend irodalmári körökben.
kettő
Az az ambiciózus nőszemély meg az ő ambíciói - mert neki az az elismerés kell mert neki az jár, mert ő ahhoz van szokva! Tanúja lehettem, hogy mennyire, ahogy tanúja lehetett bárki más is - ahogy dicsekedett: ő milyen tehetséges és ő azért milyen elismeréseket kapott és ő az akinek az jár! És egyáltalán, ő nagyon meg van elégedve magával - pont mint Honti Margit, pontosan ugyanazt csinálta.
És persze közös az ilyenekben az is, ahogy fölhergeli őket, ha valaki más kaphat valami elismerést - ahogy Honti Margitot fölhergelte az is, hogy engem fölvettek a Műegyetemre, ahova őt soha nem vennék föl és az a normális és azok a lányok akiket fölvesznek a Műegyetemre és ott tanulhatnak abnormálisak! és büntetni kell őket és üldözni és verni és legyilkolni! (Az a nőszemély is megpróbált bosszút állni a maga módján - hogy miért, fogalmam sincs, de fölhergeltem valamivel. Bosszúból visszaélt az én személyes adtaimmal - miután botor módon bejelentkeztem a honlapján.)
És aztán ugyanazt mind eljátszották újra bunkó irodalomemberek is - kezdve azzal hogy aki nem olyan hülye a matematikához mint ők az abnormális! És a csóró cigányok és parasztok akiknek nincs semmijük ne tanuljanak műszaki és természettudományokat! mert az sokáig tart és sokára lesz belőle eredmény! (Pénz.) És ha a csóró paraszt műszaki és természettudományokat tanul és nem keresi a sok pénzt és nem adja a lakást és a pénzt annak akinek kell rúgni kell a büdös picsáját - és elverni az egyetemről is! És gyűlölni és verni kell büntetni kell azért is ha valaki megdicséri, ha valamiért elismerést kap vagy csak meg is lehet azzal gyanúsítani - mert neki az nem jár! Az csak szépíróknak jár azért mert ők nyilvánosság előtt szerepelnek és az irodalom arról szól - és arról hogy nekik jár a babérkoszorú! És nem tűrhetik ha más kap abból csak egy kis levelecskét is - ha csak a krumplifőzelékbe is.
És fényezik magukat ám ők is ezerrel. Ők már az óvodában is királylánynak öltöztek és úgy el vannak szállva maguktól hogy csak arról tudnak fantáziálni és azt hazudozzák, hogy ők minden büdös picsát megbasztak azt is amit nem - és a bunkó csóró picsák akik velük ellentétben nem képesek húszéves korukra sok pénzt keresni és megszerezni a pesti lakást és jó pénzes munkát találni maguknak mind szexuálisan és érzelmileg abnormálisak és hülye bunkók! Mert ők bezzeg kaptak és örököltek olyan lakást a papájuktól és a mamájuktól amit kell és ők bezzeg már húszéves korukban is sok pénzt kerestek - és őket nem fenyegette és nem bántalmazta senki azért mert nem volt pénzük és menő pesti lakásuk és nem tudtak lakást és pénzt adni annak aki azt követelte tőlük.
II.
Az irodalmi önfényezések - mind a külső elismerésről és dicséretről szóltak azok is. Arról, hogy ők bezzeg olyanok amilyennek lenni kell, meg van mondva, ők úgy öltöznek és úgy viselkednek és nekik megfelelő a származásuk is - és ők az akinek azért a dicséret és elismerés jár! És ők kapják is azt a sok elismerést még anyagi elismerés formájában is és ők sok pénzt is keresnek és ők már húszéves korukban is sok pénzt kerestek - ellentétben a hülye bunkó büdöspicsájú csóró mérnökhallgató lányokkal! Akik nem olyan amilyennek lenni kell és nem úgy ölöznek és nem úgy viselkednek és még pénzt sem keresnek és lakásuk sincs és nem tudnak pénzt és lakást adni annak aki azt követeli - és meg kell őket azért büntetni.
És a hülye bunkó mérnökök és építészek nem is azokat a kölső elismeréseket és dicséreteket akarják amiket akarni kell - azt amit másoktól kell kapni és ami azért jár ha valaki megfelel az Elvárásoknak ami meg van mondva és engedelmekedik és kiszolgál másokat azzal ami másoknak kell! És a sok hülye és gonosz mérnök és építész mind nem olyan amilyennek lenni kell és nem azt akarják amit akarni kell és nem úgy viselkednek és még nem is szolgálnak ki másokat úgy ahogy kell! De jaa persze azt hiszik ám magukról biztosan ám! hogy ők jól csinálják azt amit csinálnak!
Mint a sok hülye építész akik építik azt a sok hülye modern egyenesvonalú házat! És milyen önelégültek tudnak lenni azzal hogy ők azt milyen jól megcsinálták és hogy ők azt a problémát milyen jól megoldották és milyen büszkék tudnak arra lenni és hogy tudják azért dicsérni magukat - amikor picsán rúgni kell őket és fejbeverni és késsel legyilkolni nem dicsérni!
... és azok a rosszak akik nem azt akarják amit akarni kellés nem imádják a tekintélyt úgy ahogy kell még nem is olyan zenét hallgatnak amilyet kell - valami metálzenét hallgatnak! vagy még annál is rosszabbat.
És aztán ugyanazt mind eljátszották újra bunkó irodalomemberek is - kezdve azzal hogy aki nem olyan hülye a matematikához mint ők az abnormális! És a csóró cigányok és parasztok akiknek nincs semmijük ne tanuljanak műszaki és természettudományokat! mert az sokáig tart és sokára lesz belőle eredmény! (Pénz.) És ha a csóró paraszt műszaki és természettudományokat tanul és nem keresi a sok pénzt és nem adja a lakást és a pénzt annak akinek kell rúgni kell a büdös picsáját - és elverni az egyetemről is! És gyűlölni és verni kell büntetni kell azért is ha valaki megdicséri, ha valamiért elismerést kap vagy csak meg is lehet azzal gyanúsítani - mert neki az nem jár! Az csak szépíróknak jár azért mert ők nyilvánosság előtt szerepelnek és az irodalom arról szól - és arról hogy nekik jár a babérkoszorú! És nem tűrhetik ha más kap abból csak egy kis levelecskét is - ha csak a krumplifőzelékbe is.
És fényezik magukat ám ők is ezerrel. Ők már az óvodában is királylánynak öltöztek és úgy el vannak szállva maguktól hogy csak arról tudnak fantáziálni és azt hazudozzák, hogy ők minden büdös picsát megbasztak azt is amit nem - és a bunkó csóró picsák akik velük ellentétben nem képesek húszéves korukra sok pénzt keresni és megszerezni a pesti lakást és jó pénzes munkát találni maguknak mind szexuálisan és érzelmileg abnormálisak és hülye bunkók! Mert ők bezzeg kaptak és örököltek olyan lakást a papájuktól és a mamájuktól amit kell és ők bezzeg már húszéves korukban is sok pénzt kerestek - és őket nem fenyegette és nem bántalmazta senki azért mert nem volt pénzük és menő pesti lakásuk és nem tudtak lakást és pénzt adni annak aki azt követelte tőlük.
II.
Az irodalmi önfényezések - mind a külső elismerésről és dicséretről szóltak azok is. Arról, hogy ők bezzeg olyanok amilyennek lenni kell, meg van mondva, ők úgy öltöznek és úgy viselkednek és nekik megfelelő a származásuk is - és ők az akinek azért a dicséret és elismerés jár! És ők kapják is azt a sok elismerést még anyagi elismerés formájában is és ők sok pénzt is keresnek és ők már húszéves korukban is sok pénzt kerestek - ellentétben a hülye bunkó büdöspicsájú csóró mérnökhallgató lányokkal! Akik nem olyan amilyennek lenni kell és nem úgy ölöznek és nem úgy viselkednek és még pénzt sem keresnek és lakásuk sincs és nem tudnak pénzt és lakást adni annak aki azt követeli - és meg kell őket azért büntetni.
És a hülye bunkó mérnökök és építészek nem is azokat a kölső elismeréseket és dicséreteket akarják amiket akarni kell - azt amit másoktól kell kapni és ami azért jár ha valaki megfelel az Elvárásoknak ami meg van mondva és engedelmekedik és kiszolgál másokat azzal ami másoknak kell! És a sok hülye és gonosz mérnök és építész mind nem olyan amilyennek lenni kell és nem azt akarják amit akarni kell és nem úgy viselkednek és még nem is szolgálnak ki másokat úgy ahogy kell! De jaa persze azt hiszik ám magukról biztosan ám! hogy ők jól csinálják azt amit csinálnak!
Mint a sok hülye építész akik építik azt a sok hülye modern egyenesvonalú házat! És milyen önelégültek tudnak lenni azzal hogy ők azt milyen jól megcsinálták és hogy ők azt a problémát milyen jól megoldották és milyen büszkék tudnak arra lenni és hogy tudják azért dicsérni magukat - amikor picsán rúgni kell őket és fejbeverni és késsel legyilkolni nem dicsérni!
... és azok a rosszak akik nem azt akarják amit akarni kellés nem imádják a tekintélyt úgy ahogy kell még nem is olyan zenét hallgatnak amilyet kell - valami metálzenét hallgatnak! vagy még annál is rosszabbat.
Líra és logika
Az ősök imádása. Az esztelenségig. Meg az az ambiciózus nőszemély meg az ő életének a nagy tragédiája és tragikus sérelme - hogy őt és az anyját elhagyta az apja és ő nem kapta meg tőle azt a törődést amit egy jó apukának a kötelessége adni! és amit mások megkapnak de ő nem kapta azt meg! De egyébként meg anyuka elkényeztette ám és őt úgy nevelték és ő ahhoz van szokva és neki az kell.
És az irodalmi "kategóriák" aztán - és a levezetettségük. (Miből is?) A nő aki nem adja meg az ő mucikájának ami kell a gonosz és rossz! És a szülők is mind a gonoszok és rosszak akik valamilyen okból nem képesek vagy nem akarnak úgy gondoskodni a gyerekükről "ahogy kell" és nem adják meg ami kell! - mert az egy eszmény és idea és az a legfőbb aminek aztán lenni kell! És mindennek az olyan rossz gonosz szülők az oka! Pláne ha a gyereküket gyakorlatilag foglyulejtik és anyagi javakat akarnak kizsarolni apukából és anyukából mocskos gazemberek, mint valami emberreablók - és a jó szülő az aki fizet!
... a rossz gonosz "szülő" meg, aki nem adja meg ami kell, apuka aki elhagyja a családot vagy anyuka aki férjhez se megy vagy nem ad meg mindent a gyerekének és a nők is mind akik nem olyan gondoskodó jó anyukája az ő mucuskájuknak amilyennek lenni kell maga a gonosz - ők a sátán!
Az absztrakt(nak nevezett) kategóriáik levezetettsége - és az a "logika" ahogy ezeket levezették és ahogy az ilyen emberek levezetik az "elvont kategóriákat" konkrét és anekdotikus (nagyon konkrét, egyedi és nem általánosítható) eseményekből.
Voltaképpen ez a levezetés a "megistenülés" és így válnak kvázi istenséggé az absztrakt, magasabbrendű és általános igazságnak beállított egyedi és konkrét evilági események és személyek.
És az irodalmi "kategóriák" aztán - és a levezetettségük. (Miből is?) A nő aki nem adja meg az ő mucikájának ami kell a gonosz és rossz! És a szülők is mind a gonoszok és rosszak akik valamilyen okból nem képesek vagy nem akarnak úgy gondoskodni a gyerekükről "ahogy kell" és nem adják meg ami kell! - mert az egy eszmény és idea és az a legfőbb aminek aztán lenni kell! És mindennek az olyan rossz gonosz szülők az oka! Pláne ha a gyereküket gyakorlatilag foglyulejtik és anyagi javakat akarnak kizsarolni apukából és anyukából mocskos gazemberek, mint valami emberreablók - és a jó szülő az aki fizet!
... a rossz gonosz "szülő" meg, aki nem adja meg ami kell, apuka aki elhagyja a családot vagy anyuka aki férjhez se megy vagy nem ad meg mindent a gyerekének és a nők is mind akik nem olyan gondoskodó jó anyukája az ő mucuskájuknak amilyennek lenni kell maga a gonosz - ők a sátán!
Az absztrakt(nak nevezett) kategóriáik levezetettsége - és az a "logika" ahogy ezeket levezették és ahogy az ilyen emberek levezetik az "elvont kategóriákat" konkrét és anekdotikus (nagyon konkrét, egyedi és nem általánosítható) eseményekből.
Voltaképpen ez a levezetés a "megistenülés" és így válnak kvázi istenséggé az absztrakt, magasabbrendű és általános igazságnak beállított egyedi és konkrét evilági események és személyek.
Fogalmaik
Agybeteg irodalomemberek gyakorolták buzgón azt a bűntudatos engesztelést is az ősök mint istenségek előtt, akik ellen vétettek de megbánták azt - sőt, gyakorolták az áldozathozatalt, sőt az emberáldozatot egyéb önjelölt tekintélyek mint istenségek előtt.
Az áldozatot, sőt emberáldozatot úgy képzelték el, hogy mocskolják, rágalmazzák és mint bűnbakot áldozzák föl az ő tekintélyük oltárán azt a rosszgonoszabnormális nőt aki nem olyan ideális amilyennek lenni kell, amit az a tekintély megmondott és ezért ő a bűnös és rossz és abnormális - hazugsággal áldoznak az ő istenüknek és a hazugságaikat és a mocskukat áldozzák neki. És valaki másnak a vérét - azokét akik nem olyanok amilyennek lenni kell meg van mondva, az a szentséges tekintély megmondta!
... az áldozatot úgy is mint valami üdvtörténeti jelenséget úgy képzelték el, hogy az egy olyan ügylet, amin ők csak nyerhetnek, annak arról kell szólni: nekik azon csak nyereségük legyen de ők azért ne fizessenek semmit - a cehhet valaki másnak kell állni, valaki másnak kell fizetnie! Fizessen a nő aki a bűnös és rossz és pénzzel tartozik - mert nem olyan amilyennek lenni kell és nem engedelmeskedik a bántalmazóknak és nem adta meg és nem adja ami kell, amit mások követelnek tőle! Fizessen a nő aki a bűnös és rossz mert nem olyan amilyennek lenni kell és pénzzel tartozik mert nem adta meg és nem adja ami kell - fizessen anyagi javakkal és fizessen szenvedéssel, sőt lehetőleg dögöljön is meg és fizessen az életével.
Az áldozatot, sőt emberáldozatot úgy képzelték el, hogy mocskolják, rágalmazzák és mint bűnbakot áldozzák föl az ő tekintélyük oltárán azt a rosszgonoszabnormális nőt aki nem olyan ideális amilyennek lenni kell, amit az a tekintély megmondott és ezért ő a bűnös és rossz és abnormális - hazugsággal áldoznak az ő istenüknek és a hazugságaikat és a mocskukat áldozzák neki. És valaki másnak a vérét - azokét akik nem olyanok amilyennek lenni kell meg van mondva, az a szentséges tekintély megmondta!
... az áldozatot úgy is mint valami üdvtörténeti jelenséget úgy képzelték el, hogy az egy olyan ügylet, amin ők csak nyerhetnek, annak arról kell szólni: nekik azon csak nyereségük legyen de ők azért ne fizessenek semmit - a cehhet valaki másnak kell állni, valaki másnak kell fizetnie! Fizessen a nő aki a bűnös és rossz és pénzzel tartozik - mert nem olyan amilyennek lenni kell és nem engedelmeskedik a bántalmazóknak és nem adta meg és nem adja ami kell, amit mások követelnek tőle! Fizessen a nő aki a bűnös és rossz mert nem olyan amilyennek lenni kell és pénzzel tartozik mert nem adta meg és nem adja ami kell - fizessen anyagi javakkal és fizessen szenvedéssel, sőt lehetőleg dögöljön is meg és fizessen az életével.
(idill)
És irodalmárok értékrendje szerint is nyilván imádni kellene azt a "csodálatos embert" - pláne ha ezt még nyíltan követeli is. (Követelte.) Ha meg a kiszemelt nő nem adja, és nem tudja adni, ami "kell" - és azt az ideális nőt! - akkor annak a nőnek (pl. nekem) fölidézve a múltat nyilván sajnálkoznia kellene az eseményeken, és bűntudatot érezni, mert ő annak a drága embernek nem adta, nem tudta adni, ami annak kellett! Sőt: visszaemlékezve és fölidézve a múltat visszamenőleg bele is kéne szeretni, nyilván. És visszamenőleg epedni érte. És nekem is oda kéne lennem attól, hogy nem adtam és nem tudtam adni, ami annak a baromnak kellett! És nem szereztem pénzt (valahonnan mindig gyorsan, amikor neki kellett), és a lakást se, ami neki kellett, és nem hívtam meg és nem fizettem be őt olyan egzotikus utazásokra és menő bulikba - jaj mekkora bűntudatom van emiatt. És csak azon kellene törnöm a fejem mint reális problémán, hogyan is kárpótolhatnám...
Kis meglepetés: kb. így nézhetne ki az is, ha egy szülő hagyná el a gyerekét és érezne bűntudatot amiatt és akarná jóvátenni a történteket. És az a barom és irodalomemberek kb. azt várták el egy férfi-nő kapcsolatban is - a nő a "férfi" anyukája legyen, úgy gondoskodjon róla! Ha meg nem adja meg az ő drága mucikájának azt a gondoskodást, ami annak kell, pláne nem tudja adni, nem tud pl. anyagilag úgy gondoskodni az ő mucikájáról, akkor ugyanúgy érezzen bűntudatot, mintha a gyerekéről nem tudna - vagy pláne: ha "elhagyja" a bántalmazót (elmenekül előle) akkor úgy legyen azért bűntudata, ahogy egy anyának, ha elhagyja a gyerekét.
Mert ezek az ideális szerepek és ez az ideális szereposztás: a férfi anyuci mucikája, akiről anyucinak kell gondoskodni - a nő pedig az ő drága mucikája anyukája legyen!
Aztán ha a nő visszaemlékszik a múltra, fölidézi, de nem olyan ideális érzelmeket érez, amiket kellene, és nem bűntudatot érez, amiért nem adta meg, amit a "mucika" követelt és esze ágában sincs kárpótolni se azért a sérelemért (és végképp eszébe se jut, hogy ez kéne a legnagyobb problémája legyen), akkor az a nő nem normális! - mert nem olyan ideál, amilyennek lenni kell!
Ha meg ne adj' isten képes volt beleszeretni azóta, azok után más férfiba, vonzónak találni másokat, akkor aztán végképp nem normális. Ahogy erényes nőírók nem győzték ezt hangsúlyozni - az a nő, aki csak szóba is merészel állni valaki mással milyen bűnös és erkölcstelen! És rossz anya!
II.
Tipikusak és jellemzőek voltak azok a fogalmi "kategóriák" is, amikkel értelmezni akarták a bántalmazást és a bántalmazott nők viselkedését és személyét: avagy azt a jelenséget, ha egy nő nem azt szereti akit kell, úgy ahogy kell. Az egyik ilyen fogalom-komplexum a bűn, a bűnösség és a büntetés volt - a nő bűne és bűnössége és a nő megbüntetése. A nő, ki nem olyan, amilyennek lenni kell és nem azt szereti akit kell, úgy ahogy kell és nem engedelmeskedik és nem adja, amit követelnek tőle: bűnös és rossz - és pénzzel tartozik! És büntetni kell! És a bántalmazó biztosan a nő férje (vagy exférj) - és a bántalmazó férj bünteti a nőt és büntetésből veri ha az nem engedelmeskedik! Mert a házasságnak erről kell szólni, az a normális - a férj követelőzik és parancsolgat, a nő dolga pedig engedelmeskedni, ha nem engedelmeskedik: verni kell, meg büntetni!
A másik ilyen eszmény a bűntudat-kárpótlás-bocsánatkérés volt - a "bűnös nő", aki nem olyan ideál, amilyennek lenni kell és nem engedelmeskedik a bántalmazónak és nem adja, amit az követel (és húszéves korára nem tesz szert - akárhonnan! - menő pesti lakásra és hozományra) érezzen amiatt rettenetes bűntudatot! (És vegye tudomásul, hogy meg kell azért büntetni!) És lehetőleg akarja jóvátenni a "bűneit" és kérjen bocsánatot a bántalmazóitól - és még kárpótolja is őket!
... ilyen fogalmai voltak: aki nem adja, ami neki kell, az a bűnös és rossz és ő arra haragszik és utálja! És legfőképp: elvárta, hogy akire ő haragszik, az akarja őt megengesztelni-kárpótolni: valami nagy és drága ajándékkal - akarja megvásárolni az ő szeretetét és jóindulatát! Mert ha nem, azért is haragszik. Tanulhatta volna ezt is irodalmi példaképektől...
Kis meglepetés: kb. így nézhetne ki az is, ha egy szülő hagyná el a gyerekét és érezne bűntudatot amiatt és akarná jóvátenni a történteket. És az a barom és irodalomemberek kb. azt várták el egy férfi-nő kapcsolatban is - a nő a "férfi" anyukája legyen, úgy gondoskodjon róla! Ha meg nem adja meg az ő drága mucikájának azt a gondoskodást, ami annak kell, pláne nem tudja adni, nem tud pl. anyagilag úgy gondoskodni az ő mucikájáról, akkor ugyanúgy érezzen bűntudatot, mintha a gyerekéről nem tudna - vagy pláne: ha "elhagyja" a bántalmazót (elmenekül előle) akkor úgy legyen azért bűntudata, ahogy egy anyának, ha elhagyja a gyerekét.
Mert ezek az ideális szerepek és ez az ideális szereposztás: a férfi anyuci mucikája, akiről anyucinak kell gondoskodni - a nő pedig az ő drága mucikája anyukája legyen!
Aztán ha a nő visszaemlékszik a múltra, fölidézi, de nem olyan ideális érzelmeket érez, amiket kellene, és nem bűntudatot érez, amiért nem adta meg, amit a "mucika" követelt és esze ágában sincs kárpótolni se azért a sérelemért (és végképp eszébe se jut, hogy ez kéne a legnagyobb problémája legyen), akkor az a nő nem normális! - mert nem olyan ideál, amilyennek lenni kell!
Ha meg ne adj' isten képes volt beleszeretni azóta, azok után más férfiba, vonzónak találni másokat, akkor aztán végképp nem normális. Ahogy erényes nőírók nem győzték ezt hangsúlyozni - az a nő, aki csak szóba is merészel állni valaki mással milyen bűnös és erkölcstelen! És rossz anya!
II.
Tipikusak és jellemzőek voltak azok a fogalmi "kategóriák" is, amikkel értelmezni akarták a bántalmazást és a bántalmazott nők viselkedését és személyét: avagy azt a jelenséget, ha egy nő nem azt szereti akit kell, úgy ahogy kell. Az egyik ilyen fogalom-komplexum a bűn, a bűnösség és a büntetés volt - a nő bűne és bűnössége és a nő megbüntetése. A nő, ki nem olyan, amilyennek lenni kell és nem azt szereti akit kell, úgy ahogy kell és nem engedelmeskedik és nem adja, amit követelnek tőle: bűnös és rossz - és pénzzel tartozik! És büntetni kell! És a bántalmazó biztosan a nő férje (vagy exférj) - és a bántalmazó férj bünteti a nőt és büntetésből veri ha az nem engedelmeskedik! Mert a házasságnak erről kell szólni, az a normális - a férj követelőzik és parancsolgat, a nő dolga pedig engedelmeskedni, ha nem engedelmeskedik: verni kell, meg büntetni!
A másik ilyen eszmény a bűntudat-kárpótlás-bocsánatkérés volt - a "bűnös nő", aki nem olyan ideál, amilyennek lenni kell és nem engedelmeskedik a bántalmazónak és nem adja, amit az követel (és húszéves korára nem tesz szert - akárhonnan! - menő pesti lakásra és hozományra) érezzen amiatt rettenetes bűntudatot! (És vegye tudomásul, hogy meg kell azért büntetni!) És lehetőleg akarja jóvátenni a "bűneit" és kérjen bocsánatot a bántalmazóitól - és még kárpótolja is őket!
... ilyen fogalmai voltak: aki nem adja, ami neki kell, az a bűnös és rossz és ő arra haragszik és utálja! És legfőképp: elvárta, hogy akire ő haragszik, az akarja őt megengesztelni-kárpótolni: valami nagy és drága ajándékkal - akarja megvásárolni az ő szeretetét és jóindulatát! Mert ha nem, azért is haragszik. Tanulhatta volna ezt is irodalmi példaképektől...
2014. július 4.
(a szeretők szenvedélye)
A beteg rögeszméje minden barom irodalmárnak: a bántalmazott nőknek, a nőnek, akit bántalmaznak és bántalmazni kell! és pénzt kell igenis követelni tőle! igenis biztosan van pénze! biztosan sok pénze van! ha nincs akkor biztosan volt! biztosan sok pénzt kapott valakitől és akárhonnan! - biztosan sok fizetést kap vagy kapott! és biztosan örökölt! és biztosan gazdag férje van! Akkor is ha a nőnek épp az a "bűne" és azért kell verni és büntetni! mert nincs pénze és nincs olyan menő pesti lakása, ami a férfinak kell és nem tudja adni, ami kell! amit követelnek (és követelni kell!) tőle! Ha a nőnek az a bűne hogy nem keres sok pénzt akkor biztosan gazdag férje van - ha meg a nőnek nincs férje akkor biztosan sok fizetése van, sok pénzt keres és van vagy volt olyan lakása is, ami a férfinak kellene! csak nem akarja odaadni azt a sok pénzt és a lakást annak akinek kell! azért nem lehet szeretni!
És az a nő, aki azt állítja, hogy nem kapott pénzt és nincs pénze és soha nem is volt és nincs gazdag férje se, egyáltalán semmiféle férje nincs és soha nem is volt és pénzt sem kapott férfiaktól igenis biztosan hazudik - mert az számít ami meg van mondva!
És mind arról fantáziáltak, nőírók teljes gőzzel és mind megmondták: az a nő akit bántalmaznak és bántalmazni kell igenis! büntetni kell! mert sokat zabál és többet, mint amennyit szabad lenne neki! és nem adja a lakást és a pénzt annak akinek kell! igenis biztosan sok pénzt kapott és igenis biztosan van vagy volt sok pénze - biztosan sok fizetést kap vagy kapott és szép vagyont örökölt és biztosan anyagi javakat kapott a férjeitől és a férfiaktól mind! és igenis biztosan gazdag férje is van vagy volt neki! Azért is tartozik a sok pénzzel! És egyáltalán. A nő akit bántalmazni kell és pénzt követelni tőle és meg van mondva! hogy igenis pénzzel tartozik mert nem adta a lakást annak akinek kell! és élelmiszerre költi a pénzt! igenis biztosan sok pénzt kapott - akárhonnan! Az nem számít honnan, kitől, milyen jogcímen, csak az, hogy a nőnek a sok pénzt kapni kell - azután odaadni, továbbadni annak, akinek az kell!
A mocskos bunkó mutogatós embernek is rögeszméje, hogy én is igenis biztosan rengeteg sok pénzt kaptam valakitől, valahonnan (akárhonnan!) - csak biztosan elköltöttem! (Drága ételre-italra biztosan! mert az is meg van mondva! - és az számít, ami megmondva van!) Mert ez meg van mondva! és az számít ami meg van mondva. És azért is kell tőlem pénzt követelni!
És az a nő, aki azt állítja, hogy nem kapott pénzt és nincs pénze és soha nem is volt és nincs gazdag férje se, egyáltalán semmiféle férje nincs és soha nem is volt és pénzt sem kapott férfiaktól igenis biztosan hazudik - mert az számít ami meg van mondva!
És mind arról fantáziáltak, nőírók teljes gőzzel és mind megmondták: az a nő akit bántalmaznak és bántalmazni kell igenis! büntetni kell! mert sokat zabál és többet, mint amennyit szabad lenne neki! és nem adja a lakást és a pénzt annak akinek kell! igenis biztosan sok pénzt kapott és igenis biztosan van vagy volt sok pénze - biztosan sok fizetést kap vagy kapott és szép vagyont örökölt és biztosan anyagi javakat kapott a férjeitől és a férfiaktól mind! és igenis biztosan gazdag férje is van vagy volt neki! Azért is tartozik a sok pénzzel! És egyáltalán. A nő akit bántalmazni kell és pénzt követelni tőle és meg van mondva! hogy igenis pénzzel tartozik mert nem adta a lakást annak akinek kell! és élelmiszerre költi a pénzt! igenis biztosan sok pénzt kapott - akárhonnan! Az nem számít honnan, kitől, milyen jogcímen, csak az, hogy a nőnek a sok pénzt kapni kell - azután odaadni, továbbadni annak, akinek az kell!
A mocskos bunkó mutogatós embernek is rögeszméje, hogy én is igenis biztosan rengeteg sok pénzt kaptam valakitől, valahonnan (akárhonnan!) - csak biztosan elköltöttem! (Drága ételre-italra biztosan! mert az is meg van mondva! - és az számít, ami megmondva van!) Mert ez meg van mondva! és az számít ami meg van mondva. És azért is kell tőlem pénzt követelni!
(fogalmaik)
Én miért nem tudom magam soha valami nagy erős állatnak képzelni. Hogy nekem ez miért is nem jutott még eszembe se soha.
2014. július 1.
(nekik az kell)
2012 - mennyire gusztusos volt ahogy irodalomemberék agyaskodtak, okoskodtak és azt latolgatták: kapott-e vajon valakitől pénzt a nő?!
Az ember meg csak kapkodhatta a fejét, hogy mi a fasz bajuk van, mit van mindenki azon fölbolydulva, hogy vajon a nők kapnak-e anyagi javakat és mennyit kapnak és kitől kapják - mennyi fizetést kap vajon a nő és azt mire költi? és ha a nő ételt-italt vásárol a fizetésén és elfogyasztja azt és nem annak adja oda a pénzt akinek kell tartozik azzal és törvénysértést követ el! Vagy nem örökölt-e a nő anyagi javakat - és ha örökölt azt is adja oda annak, akinek kell! Ha meg nincs a nőnek pénze és senkitől nem kapott és nem örökölt anyagi javakat akkor szexuálisan abnormális és undorító mocskos és büdös a picsája!
A roppant érdeklődésül: kapott-e vajon valakitől anyagi javakat a nő - és azt el lehet-e venni tőle? Végül azt találták ki: ha a nőnek van valami pénze, van olyan lakása, ami kellene a férfinak, kap a nő valahonnét anyagi javakat, akármilyen jogcímen de nem adja azt oda annak akinek kell tartozik azzal - és meg kell büntetni és elvenni erőszakkal azt amit nem oda! Ha meg a nőnek nincs pénze és nincs olyan lakása ami megfelel a férfi igényeinek és ahova beköltözhetne a férfi és nem tud lakást adni és nem ad lakást és pénzt annak, akinek kell, szexuálisan abnormális és nem lehet szeretni - és undorító mocskos és büdös a picsája. (litera.hu)
Az ember meg csak kapkodhatta a fejét, hogy mi a fasz bajuk van, mit van mindenki azon fölbolydulva, hogy vajon a nők kapnak-e anyagi javakat és mennyit kapnak és kitől kapják - mennyi fizetést kap vajon a nő és azt mire költi? és ha a nő ételt-italt vásárol a fizetésén és elfogyasztja azt és nem annak adja oda a pénzt akinek kell tartozik azzal és törvénysértést követ el! Vagy nem örökölt-e a nő anyagi javakat - és ha örökölt azt is adja oda annak, akinek kell! Ha meg nincs a nőnek pénze és senkitől nem kapott és nem örökölt anyagi javakat akkor szexuálisan abnormális és undorító mocskos és büdös a picsája!
A roppant érdeklődésül: kapott-e vajon valakitől anyagi javakat a nő - és azt el lehet-e venni tőle? Végül azt találták ki: ha a nőnek van valami pénze, van olyan lakása, ami kellene a férfinak, kap a nő valahonnét anyagi javakat, akármilyen jogcímen de nem adja azt oda annak akinek kell tartozik azzal - és meg kell büntetni és elvenni erőszakkal azt amit nem oda! Ha meg a nőnek nincs pénze és nincs olyan lakása ami megfelel a férfi igényeinek és ahova beköltözhetne a férfi és nem tud lakást adni és nem ad lakást és pénzt annak, akinek kell, szexuálisan abnormális és nem lehet szeretni - és undorító mocskos és büdös a picsája. (litera.hu)
(idill)
Egyszerűen tévedés az orbáni rendszert értékorientált ideológiai kategóriák mentén megpróbálni értelmezni: ilyenek e rendszer számára nincsenek, nem hatnak rá. [...] A stratégia hiánya némiképp magyarázza a mindig újabb ellenségeket kereső, a korábbiakra rálicitáló kommunikatív és taktikai magatartást [...] Ebben az értékek és ideológiák nélküli világban természetesen nincs helye semmilyen egyenlőségi elköteleződésnek sem.
És a többi. Nagyjából így működtek irodalomemberék is. Odáig, ahogy nem győzték keresni ők se az Ellenséget. De végül is abban maradtak: a nők az Ellenség akiknek nincs pénzük nincs hozományuk vagy van de nem annak adják oda akinek kell - a nők az Ellenség akik nem adják a lakást és a pénzt! És a nők akik élelmiszert vásárolnak és fogyasztanak és arra költik a pénzt! olyan javakat vásárolnak és fogyasztanak aminek a vásárlását és fogyasztását megtiltották nekik!
És az irodalom tanulságai:
Ha valaki a hagyományos maffia működését akarná feltárni, akkor badarság lenne azt feltételeznie, hogy a gépezetet az alkohol, a kábítószer, netán a prostitúció iránti ideologikus vonzalom, vagy bárminemű értékelköteleződés mozgatná. Ugyancsak nem érdemes semmilyen értékorientált elköteleződést keresni azon gazdasági és politikai hatalmi ágak iránt, ahová be akar épülni, amint azok ellen sem értékbeli és ideológiai averziók váltják ki a maffia érdeklődését, akiket meg akarnak zsarolni, akiknek a vagyonát fenyegetéssel akarják megszerezni.
Ugyancsak felesleges lenne bármiféle hosszabb távú - a járadékoltató célokon túlmutató - társadalmi, üzleti befektetési logikát, víziót vagy stratégiát keresni a maffia működésében. A maffia nem befektetési társaság, nem hosszabb távú megtérülésekben, és pláne nem ezek érdekében megteendő befektetésekben érdekelt. A maffia nem befektetni, beruházni akar - hanem szerezni, vinni azt, ami tőle függetlenül is keletkezik.
És a többi. Nagyjából így működtek irodalomemberék is. Odáig, ahogy nem győzték keresni ők se az Ellenséget. De végül is abban maradtak: a nők az Ellenség akiknek nincs pénzük nincs hozományuk vagy van de nem annak adják oda akinek kell - a nők az Ellenség akik nem adják a lakást és a pénzt! És a nők akik élelmiszert vásárolnak és fogyasztanak és arra költik a pénzt! olyan javakat vásárolnak és fogyasztanak aminek a vásárlását és fogyasztását megtiltották nekik!
És az irodalom tanulságai:
Ha valaki a hagyományos maffia működését akarná feltárni, akkor badarság lenne azt feltételeznie, hogy a gépezetet az alkohol, a kábítószer, netán a prostitúció iránti ideologikus vonzalom, vagy bárminemű értékelköteleződés mozgatná. Ugyancsak nem érdemes semmilyen értékorientált elköteleződést keresni azon gazdasági és politikai hatalmi ágak iránt, ahová be akar épülni, amint azok ellen sem értékbeli és ideológiai averziók váltják ki a maffia érdeklődését, akiket meg akarnak zsarolni, akiknek a vagyonát fenyegetéssel akarják megszerezni.
Ugyancsak felesleges lenne bármiféle hosszabb távú - a járadékoltató célokon túlmutató - társadalmi, üzleti befektetési logikát, víziót vagy stratégiát keresni a maffia működésében. A maffia nem befektetési társaság, nem hosszabb távú megtérülésekben, és pláne nem ezek érdekében megteendő befektetésekben érdekelt. A maffia nem befektetni, beruházni akar - hanem szerezni, vinni azt, ami tőle függetlenül is keletkezik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)