2014. június 29.

A jó és a rossz

Bunkó nőírók találmánya: a nő aki nem olyan királylány, amilyennek lenni kell és nem birtokolja azokat a javakat (főleg: nem kap és nem örököl a szüleitől olyan lakást, ami a kifogástalan nőiesség és az erkölcsös párkapcsolat feltétele!) és nem adja ami kell pénzzel tartozik - és azért kell büntetni (ha feleség, akkor verni is) és elvenni tőle, amit önként nem ad/a pénzt amivel tartozik!

h. is pénzt követelt, anyagi javakat követelt a munkabérén felül is: nagy és drága ajándékokat - mert az neki jár! És már azzal kezdte, hogy azt kell akarni: olyan anyagi javakat és körülményeket és anyagias "célokat", amit másoktól lehet kapni és azt kell akarni - és aki rosszul érzi magát annak attól kell magát rosszul érezni hogy azt nem kapja meg! (És pláne attól, hogy neki nincs annyi, mint másoknak és másoknak van, ami neki nincs!) És ami kell, azt ajándékba kell kapni és a jók azok, akik ajándékba kapják - a mérnökök és az építészek a rosszak!

És miután meg volt mondva: mit kell akarni, utána jött az, hogy aki nem olyan, amilyennek lenni kell és nem engedelmeskedik és nem adja, ami kell (a gonosz építészek, akik nem adják!) az a bűnös és rossz - és büntetni kell és bántalmazni kell! és késsel üldözni és legyilkolni! És azok is a bűnösök és rosszak, akik rosszul érzik magukat ha bántalmazzák és fenyegetik őket és nem akarják azt megengedni és elmenekülnek. És azt nem szabad megengedni! Nőírók is kórusban: ha a nő, akit büntetni kell - mert nem engedelmeskedik és nem tudja adni, ami kell! - és bántalmazni akarják (pláne ha konkrétan olyan bántalmazó kapcsolatban pl. házasságban él, amiben a férfi/férj verni szokta), elmenekül el kell fogni és visszavinni a bántalmazóhoz - hogy a bántalmazó végre tudja hajtani amit eltervezett! És az olyan engedetlen nőt, aki nem akarja megengedni a büntetést (amivel az engedetlensége miatt büntetni kell!) panaszkodni mer a bántalmazóra vagy megpróbál megszökni azért is meg kell büntetni... (Rakovszky Zsuzsa szerint pl.)

Nem értettem, irodalmárok miért példálóznak bántalmazott nők (és a bántalmazás, mint a nő megbüntetése) kapcsán a Gulággal és politikai foglyok fogvatartásával... Mert h-nak is rögeszméje volt az is: a rosszakat akik nem engedelmeskednek és nem olyanok, amilyennek lenni kell, meg kell azért a bűnért büntetni! És úgy is bánt velem, ahogy politikai foglyokkal szoktak - és ugyanúgy ideológiai alapja volt az erőszakoskodásának (ő igyekezett olyat gründolni és azt hangsúlyozni). Ő nem a kommunista diktatúrák rémtetteire hivatkozott, mint követendő példára, és hogy azt akarja utánozni, hanem a holokausztra és a zsidók "bűneire" és "megbüntetésére" és a koncentrációs táborokra. Ezt ő lejátszotta, ezt tehát nem is lehetett még egyszer.

(ki kicsoda)

Aki föltörte a "titkos naplómat" (másik oldalt, főleg, ezt is persze) nem találhatott benne se gazdag embereket se semmi más olyan információt amiből haszna lehetne - semmiféle anyagias haszon. Csak hivatkozásokat zsidó filozófusokra. És egy feminista tanulmányra. Az is mennyire fölizgathatott egyeseket. Mert meg volt írva benne: ki az ideális nő és ki nem (sőt lehetett válogatni: kinek melyik tetszik) - és aki nem olyan ideálnő, azzal mit kell csinálni: le kell gyilkolni! És meg volt benne írva az is: akik nem olyanok, amilyennek lenni kell, azok ellen hadsereget kell bevetni!

Irodalomemberek is kb. ezzel a harcias elszántsággal álltak neki eltaposni mindent és mindenkit, aki nem az ő magas kultúrájuk kölyke - és nem engedelmeskedik a "hatalomnak" és a tekintélyeknek és nem úgy öltözik, ahogy kell és nem olyan! Aztán a legidiótábbak még azzal is próbálkoztak: az olyan nemideális - tehát gonosz! - nőre, aki nem adja, nem tudja adni az anyagi javakat ami a Férfinak kell, Magas Hivatalokat kell ráuszítani: Bán Zsófia szerint például az adóhivatalt. Mert ha a Férfi anyagi javakat akar kapni a nőtől - és a gonosz nő nem adja! - az ugyanolyan törvénysértés, mint adót nem fizetni! Evidens (meg is volt magyarázva direkt ez is, történelmileg): amikor a Férfi követeli a jussát, akkor ő azt a dézsmát követeli, ami neki "jár", a Férfinak adni/megadni, ami neki kell: adófizetés - és ha a nő nem adja, akkor hülye irodalmárok szerint legalábbis az adóhivatalt kellene ráküldeni. Hogy az hajtsa be rajta, amivel a férfinak/férfiaknak (esetleg nőnemű tekintélyszemélyeknek is!) tartozik... És pláne még a leglényeg: az olyan gonosz nőt, aki nem engedelmeskedik annak, akinek kell, és nem adja, ami kell! (és nincs olyan lakása, ami a férfinak kell és nem adja a lakást se!) be kell árulni akárhol - hogy akinél beárulják az megbüntesse!

... csak hát az olyan Gonosz Nőt, akinek az a bűne, hogy sokat zabál és drága ételeket és arra költi a pénzt (és még biztosan pezsgőt is vedel: nőírók ezt a saját szemükkel szokták látni!) és pláne még az is a bűne hogy nincs olyan lakása, ami a férfinak kell, és ami annak a feltétele, hogy a nőt feleségül lehessen venni! a terrorelhárításnál nehéz lenne ezért beárulni, de van sokféle hivatalos szerv, lehet próbálkozni. (Túlművelt baromék próbálkoztak annak a megmagyarázásával is, hogy aki nem az ő magas kultúrájukat élvezi kizárólag - és még nem is úgy beszél, ahogyan kell! - és még nem is olyan zenét hallgat hanem thrash metált, azt igenis a terrorelhárításnál kellene beárulni - mert az ilyen gonoszok biztosan közveszélyes terroristák! És ezt a thrash-ből mint műfajból próbálták levezetni.)

(az ő otthonuk)

A szerepek és a szereposztás, ami nekik kell - és amit szeretnek drámaian és teátrálisan eljátszani, elmutogatni: ahogy az a mocskos barom is. És ahogy bunkó irodalomemberek is pontosan ugyanazt követelték egyfolytában - kezdve a másik ember megfelelő származásával. (Az ő világuk alfája és ómegája!) És hogy azt mindenkiről lehessen tudni és legyen az megmondva mindenkiről: ki kicsoda és mit kell vele csinálni amiatt! (Mert az embernek az az "identitása": mit kell vele csinálni, milyen bánásmódot érdemel.) Mert irodalmároknak is az kell - ahogy az a barom is megmondta: ő csak azt "szereti", akinek megfelelő a származása és (a családja) birtokolja azokat a javakat és tudja adni, ami neki kell! és mindenkit megvet és utál és gyűlöl, aki nem birtokolja és nem tudja adni, ami kell. (És gyűlöli a zsidókat is és mindenkit aki nem fajtiszta magyar - és feszt azt akarta tudni mindenkiről: ki kinek a rokona, mije van a rokonságának. És ki hova jár és kivel... Mennyire izgatta barom irodelmemberéket is: ki hova jár - és bárhova de egy helyre nem szabad: a Műegyetemre...

És ugyanazok az elvárások nőkkel szemben - és aki nem olyan ideális királylány, és nem olyan a származása, ami el van várva és nem kap és nem örököl a szüleitől olyan lakást, ami az igényes férfinak kell! (és nem szerzi meg akárhonnan azokat a javakat - és azt az ingatlant! - ami a férfinak kell!) és nem adja ami kell! (lakást és drága ajándékokat pl. karácsonyra) szexuálisan abnormális és undorító a teste - és pénzzel tartozik! és büntetni kell és verni kell bántalmazni kell! És elvenni erőszakkal amit nem ad oda... Mert tartozik azzal!

És az a beteges származásmániájuk - és a mocskos és elképesztő követelőzés: mindenkiről lehessen tudni kicsoda és mi a származása kik a felmenői de legalább ötven generációra visszamenőleg! és ki kivel van jóban. És az indítékaik a mocskos követelőzéseikhez: azt nekik azért kell mindenkiről tudni és azért a származás a legfontosabb! mert akinek nem megfelelő a származása az ki tudja mit akar! - és biztosan milyen bűnös vágyai és szándékai vannak biztosan!

Irodalmáraink azt is megmagyarázták: a származás azért is a legfontosabb, mert az a sok büdös paraszt, aki nem örököl a felmenőitől vagyont és társadalmi pozíciót, biztosan azért akar diplomát és befurakodni a "menő pesti értelmiség" közé, mert biztosan tőlük akarja elvenni azt ami csak nekik jár! mert az csak annak jár, akinek megfelelő ismeretségei vannak!

2014. június 24.

Nekik az kell

Irodalomemberék agyrémei. A követeléseik meg az ő ideáik, amiket kinyilatkoztattak valóságos dolgok voltak. Valóságos volt az az erőszakoskodás és valóságosak voltak az indulataik. (Hogy egyébként mire fel, mi történt - az ő köreikben? máshol? - fogalmam sincs. És a célozgatások állítólagos eseményekre, amiket nem ismerhetek - az lejött az irodalmi ábrázolásokból, hogy ezek Mitikus Események. És ezekre hivatkozva követelőztek. Úgy általában nőkkel szemben: nekik milyen legyen egy nő - az ideálnő! - és mi mindent adjon!)

Ugyanígy volt ez azzal is, amit az a barom és a nő csináltak. A követeléseik és az indulataik abszolút reálisak voltak, az erőszakoskodásuk, az agresszivitásuk, a fenyegetéseik és a gyűlölködésük. A követeléseik tartalma is, az ő igényeik és álmaik és fene magasztos és elismerésreméltó céljaik - ami nekik mind kellett volna, amit követeltek. A képzelődéseik és fantáziálásaik és a kinyilatkoztatásaik és drámai előadásaik, hogy mik vannak: a nők milyen gonoszok rosszak és milyen undorító a testük! és az építészek milyen gonoszok és rosszak! ez nem a hétköznapi valóság volt: ezek mítoszok voltak. (És az iszonyata annak, hogy miért arról szeretnek fantáziálni, hogy a kiszemelt célcsoport tagjai milyen gonoszok és rosszak - az a barom a nők rosszaságáról és gonoszságáról, főleg az enyémről egyre inkább, a nő meg az építészekéről. És miért az kellene nekik.)

Négy

A bántalmazók mindig "közösségi emberek", mindig közösen bántalmaznak egyvalakit - és roppant fontos nekik nemcsak az, hogy túlerőben legyenek és biztosra mehessenek és az áldozatuk kiszolgáltatott legyen neki, hanem a megegyezés is, a konszenzus másokkal abban, hogy akit bántalmaznak azt bántalmazni kell, ő az akivel azt kell csinálni, ő az a rossz! Ettől közösségi emberek, ettől érezhetik magukat a közösséghez tartozónak.

Három

Ahogy Andor is valami ki tudja miféle fizikai eseményekről akart hallani (olvasni) - mert igenis biztosan az van a szavak mögött! annak kell! Mert neki az kellett volna. (Vagy valaki másnak - az iszonyata annak, hogy még csak nem is egyszerűen ő kíváncsiskodik, hanem valaki másnak a megbízásából kémkedne.)

Kettő

Ahogy a nő azon erőlködött, hogy másoknak tulajdonítsa oda a saját agresszív indulatait. Engem bántalmazni kell verni és legyilkolni és késsel üldözni - bárkinek és mindenkinek! elmebeteg nőknek és a gonosz rossz férfiaknak, akik a gonoszok! és a saját anyámnak is.

A makulátlan jó emberek és az ő agresszív indulataik. Az a barom és azután h. és az összes bunkó irodalomemberek is mind megmagyarázták: az a jó és azt kell csinálni! (Nőket bántalmazni - "büntetésből", mert nem felelnek meg az elvárásoknak, nem olyan nőideálok, amilyennek lenni kell meg van mondva! és még nem is úgy öltöznek! és nem engedelmeskednek és nem adják, ami kell! És még a származásuk sem olyan előkelő, ami az Igényes Férfinak kell!) És akinek ez nem tetszik és nem akarja megengedni az azért is a rossz és azért is büntetni kell!

... és meg volt mondva: én a rossz vagyok amiatt is, mert nem engedem meg - és pláne még amiatt is, mert még nem is úgy gondolkodom ahogy kell, nem osztom föl úgy "ellentétekre" a világot: a jó és a rossz ellentétére! (Amiben a jókat, akik azért a "jó" mert ők olyan, amilyennek lenni kell, jutalmazni kell - és a rosszat aki a nem olyan büntetni kell és legyilkolni akarni!) És nem gyűlölöm eléggé azt a másikat aki a "nemolyan"! (Aztán meg volt még magyarázva, hogy az engedetlenség a nagy Bűn. Aztán az összes mocskos barom irodalmárok is magyarázták: a nőket azért kell büntetni, azért kell verni, mert nem engedelmeskednek annak, akinek kell! - és nem adják, ami kell!) És a magyarázataik lényege: az indulataik tárgya az, akivel kell azt csinálni - bárkinek és mindenkinek, mert ő az akivel azt kell! És azt az agressziót nem az agresszorok követik ám el és nem ők akarják!

II.
És a másik fele ugyanannak: ha a másik ember (nő), akivel erőszakoskodnak, bántanak, fenyegetnek rosszul érzi magát attól, az nem attól van, az nem az ő erőszakoskodásuk következménye - hanem biztosan más oka van! Mert normális embernek nem szabad érzelmekkel reagálni a fenyegetésre és bántalmazásra - csakis azzal, hogy szereti és imádja azt aki fenyegeti, bántalmazza és mindent megad, amit a bántalmazó követel. És ahogy magyarázták, hogy annak biztosan más az oka!

Még arról is halálosan magabiztosan fantáziáltak bunkó nőírók: ha a másik nő nem úgy reagál a bántalmazásra, ahogy kell, és rosszul érzi magát attól (konkrétan attól, hogy csak az anyagi javaiért "szeretnék" és anyagi javakat követelnek tőle és "büntetik", mert nem adja, nem tudja adni) az olyan biztosan iszik, és biztosan csak attól vannak olyan nemkívánatos érzelmei - mert attól, hogy egy nőtől erőszakosan és fenyegetőzve (pl.) anyagi javakat követelnek, pláne attól, hogy bántalmazzák és "büntetik" azért, ha nem adja, amit követelnek tőle, normális nő nem érezheti magát rosszul! Például nőírók sem... (Ami igazán elképesztő ebben a magyarázatban, hogy a valóság az, hogy bántalmazott emberek állítólag épp a bántalmazás miatt ütik ki magukat valami droggal vagy piával.)

(idill)

A nőies nők - akiknek kell a hódolat, a csodálat, mások bámulata és a bókok és elismerések. Velem mindig elégedetlenek voltak és mindig csak utáltak és szidtak, még udvariasságból sem dicsértek. Én meg nem is tartottam igényt se udvariaskodásra se csodálatra - és nem tudnék hinni benne mint realitásban.

2014. június 21.

(a szavak emberei)

Mennyire el voltak foglalva az indulatok megmagyarázásával is: miért nem lehet szeretni azt, akiről meg van az mondva - és miért kell utálni, gyűlölni, bántalmazni azt, akit utálnak, gyűlölnek, bántalmaznak. Hihetetlen, de tényleg ezzel a problémával foglalkoztak - és magyarázták ezt is éveken át.

... mert mindenre kell egy jó magyarázat. És az az irodalom küldetése, nyilván.

2014. június 20.

Történet

Éveken át mind, ez volt az "irodalom": a magyar szépírónak meg egyáltalán a Férfinak miféle nőideál kell - és a nő kötelessége olyan előkelő származású és jómódú és divatos és ingatlantulajdonos királylánynak lenni! a tehetős szülőktől származni és lakást és vagyont örökölni és sok pénzt szerezni akárhonnan és cifra és drága ruhákba öltözni - és adni az anyagi javakat (főleg a lakást - de nem akármilyet!) ami az Igényes Udvarlónak kell! és mindenkinek mindent adni, ami kell mert az a jó szeretet! És az a nő akinek nincs pénze, nincsenek gazdag szülei és nem kap és nem örököl lakást és nem úgy öltözik, ahogy kell (és irodalmári körökben irodalmári elvárás!) és nincs olyan lakása, ahova beköltözhetne a Férfi és nem adja, ami kell és nem adja az anyagi javakat, nem adja a lakást és pénzt és ajándékokat annak, akinek kell szexuálisan abnormális és undorító a teste és pénzzel tartozik! És tartozik azzal a pénzzel, amit elvárnak-követelnek tőle és nem adja - és meg kell azért büntetni! bosszút állni rajta és elvenni erőszakkal amit nem ad oda!

Ahogy az a barom is lakást és pénzt követelt tőlem - és ajándékokat. Mert ő az akart lenni, aki azt kapja. Honti Margit is ajándékokat követelt. Sőt azt követelte ő is: vásároljak ingatlant - mert a házakat nem tervezni és építeni kell! a zsidók gondolkodnak úgy! Az ingatlant birtokolni kell! és ajándékba kapni! Akik tervezik és építik a házakat azok a rosszak - a jók azok akik ajándékba kapják! És akiknek van ingatlanuk - és mindenféle egyéb, lehetőleg csilivili (különleges és drága és csillogó) javaik, életmódjuk stb. És ami kell azt ajándékba kell kapni! És ezek után még ajándékokat is követelt. Mert neki az jár! Azt is bejelentette: mekkora ajándékokat szokott kapni a hálás kliensektől - mert ő az akinek az jár! És neki jár az ami kell!

Kérkedett, dicsekedett: ő a jó! mert ő olyan nőies nő, amilyennek lenni kell, és mert ő az, aki az ajándékokat kapja! és a jók azok, akik az ajándékokat kapják és ajándékba kapják, ami kell - és neki minden jár ami kell! És ő a klienseit is ajándékba kapja - Istentől! Engem is ajándékba kapott. És ha ő engem verni akar akkor neki az is jár, hogy ő azt megtehesse - mert én az a rossz vagyok, akit büntetni kell verni kell! És ő engem azért kapott ajándékba.

Azzal kezdte: a jók azok, akik ajándékba kapják, ami kell! És ő a klienseit is ajándékba kapja. Meg volt magyarázva a megajándékozás gyakorlati megvalósulása is: engem az ő istenének az angyalai vezettek hozzá...

Érték és rend

Az irodalmi agyrémek. El lehet képzelni, irodalomemberek miről fantáziálnak, mert nekik az kell - nem kell képzelődni róla: hirdetik ők azt, hogy mi kell nekik. Még meg is magyarázzák: miért. (Össze kéne számolni egyszer ezeket a magyarázatokat.) És akár bunkó irodalmárok is (pl. Andor haverjai?) földühödhettek volna ugyanúgy, ugyanazon, mint az a barom - mert én nem az a fizikai valóság vagyok, ami nekik kell! és nem adom és nem adtam, ami kell!

Nem vagyok olyan nőideál, ami nekik kell, nem vagyok híres és gazdag, nem vagyok gazdag és befolyásos ember felesége vagy szeretője, és nem vagyok kurva sem, és még nem is mutogatom magam ahogy nőírók bezzeg! és még drága ruháim sincsenek amiben mutogatni lehetne engem és még pesti lakásom sincs! És nem is írtam olyanokat, ami nekik kell - se pornót se olyan értékes információkat Fontos Emberekről, ami nekik kell. (És olyanokat se, amiket Andor szeretett volna.)

Németh Gábor az ő posztmodern jobbagyféltekéjével azt hirdette: a szeretetért fizetni kell - aki nem fizet azt bántalmazni kell! (Aki nem fizet a szeretetért, nem vásárolja meg és nem tudja megvásárolni, azt bántalmazni kell! És lehetőleg kikényszeríteni, hogy vásárolja meg az árut: a szeretetet, amit meg akarnak vele vásároltatni!) Más meg nyíltan bosszút hirdetett: azon a nőn, akinek nincs semmije, ami másoknak kell és nem adja és nem tudja megadni, ami kell, amit követelnek tőle, bosszút kell állni - bosszúból mocskolni, rágalmazni kell az olyan nőt és elvenni erőszakkal amit nem ad!

... nem írtam nagyeszű okosságokat a Jobb Agyféltekés Szimbólumos Gondolkodásról se.

2014. június 18.

(idill)

Nagyeszű irodalomszakértők csámcsogva (és a nagy eszükkel nagyon megelégedve) okoskodtak egy sort arról: ha egy női szerző azt állítja, hogy neki nincs pénze, egy állítólagos életrajzi regényben olyan főszereplő (nő) szerepel, az csak olyan kamu - mert a valóságban az nem létezik! a valóságban nincsenek olyan nők! és az ilyen állítólagos nincstelen nők az állítólagos életrajzi regényekben valójában a sikeres és tehetős írónők alteregói, amiket ők kitalálnak maguknak. És ők (irodalomtudósok) azt nagyon tudják, hogy ez így szokott lenni, mert ők a nagy eszükkel tudnak erre példát az irodalomból, hogy van olyan híres írónő, aki kitalált magának ilyen alteregót.

Az ő agyrémeik. És az én rettegésem emiatt is - meg a barom mutogatósember mutogatásai miatt: hogy "az van hazudva!" (És még ráadásul Andor követelőzései: én az legyek, akinek ő elképzel, és akiről szívesen képzelődik - mert különbe' bibis lesz a zsenge lelke.) És akkor íme, még irodalomtudományosan is be van az bizonyítva, hogy én, a valóságos személy nem létezhetek - mert ilyen nincs! (Hülye bunkó irodalmárok szent meggyőződése, hogy a valóságban csakis jómódú és kifogástalanul nőies és divatos nőideálok létezhetnek - mert ők egy olyan valóságban élnek, amiben kizárólag ilyenek vannak.) És az ilyen utálatos csóró senkiket, mint én, csak kitalálni szokták - nem is akárkik: híres írók szokták kitalálni: híres nőírók! Én meg egy regényhős vagyok és nem létezem és úgy vagyok kitalálva (állítólag: a barom mutogatósember szerint) és amiket én ide írok (és a többi oldalra) az annak a híresírónak a kézirata.

Az is jellemző az ideálos elképzeléseikre, hogy az állítólagos alteregót, a rosszat, aki a rossz és utálatos és nem lehet szeretni, miért kell kitalálni - mert mindazt a "rosszat", amit megtestesít, annyira elutasítja ezeknek a "rossz" tulajdonságoknak az eredeti tulajdonosa (pl. a nincstelenséget, mint ilyen rosszaságot...) hogy ezeket a szélsőségesen elutasított tulajdonságokat még önmagából is ki akarja irtani, kitépni és letagadni, ő azokat még a sajátjaként sem vállalja, ha neki olyan van. Azt másra kell adni! (Ha más nincs, akkor jobb híján egy erre a célra kitalált regényhősre: irodalmáréknak ez is egy opció.) És irodalmáraink szerint ez direkt az ideális viselkedés! - kinyilatkoztatták ezt is.

Az ő mocskos irodalmári "értékrendjükből" mást nem is lehetne kihozni, csakis azt, hogy én biztosan nem is létezem - mert ilyen nincs! - és biztosan regényhős vagyok és biztosan miért lettem kitalálva. (És persze aki biztosan kitalált engem, az nem lehet más, csakis egy olyan nagyon sikeres és jómódú híresíró/nőideál, ami én nem vagyok, aki minden tulajdonságban az én ellentétem.)

2014. június 17.

(a tér képe)

h. is ajándékokat követelt. Nagy és drága ajándékokat - mert neki az jár! Én otthagytam, mielőtt éntőlem nyíltan követelte volna a nagy és drága ajándékot - de már bejelentette, hogy ő olyat szokott kapni és ő az akinek az jár! És ha nem adják meg, ami neki kell, akkor kihisztériázza.

Tőlem nem követelte nyíltan (vagy csak nem vettem észre: szokása volt sérelmezni) a nagy drága ajándékot, odáig nem jutottunk - arra nem gondoltam hát, hogy ha valóban megtörtént, ami így nemrég "szóba került" (hogy valakik azt adták!) annak ő is haszonélvezője lehetett. De ha megtörtént és tudomást szerzett róla, biztosan részesedést kért belőle - nem lehet elképzelni róla, hogy nem. És neki mindig több kellett, mint másoknak: ez volt a követelései egyik motivációja.

(magyar irodalom)

Azt is megmagyarázták: az a nő aki élelmiszert vásárol és fogyaszt szexuálisan abnormális és tartozik azzal a pénzzel amit élelmiszerre költ! (és nem adja oda annak, akinek kell!) - és meg kell azért büntetni! és elvenni tőle erőszakkal azt a pénzt amivel tartozik!

Bán Zsófia nagy ötlete: a nő aki sokat zabál és élelmiszert vásárol a fizetésén biztosan sok pénzt kap vagy kapott - de azt mind megzabálja és drága ételre-italra költi! és nem adja oda annak akinek kell! és meg kell azért büntetni és büntetésből elszedni mind az anyagi javait! Azért nincs olyan lakása, ami a férfinak kell és azért nem tud lakást adni a férfinak - és azért nem lehet szeretni! És ő aztat tudja, hogy ha egy nőnek nincs lakása - és nem tudja adni és ezért nem lehet szeretni! - akkor az a nő igenis biztosan sok pénzt kapott: neki erről első kézből származó tuti információja van (fantáziál róla) és ő aztat tudja, hogy az a nő sok pénzt kapott és lakást is vett magának csak sokat zabált és drága ételre-italra költötte a pénzét (amit kapott biztosan!) és nem adta oda azt a pénzt annak, akinek kell! (például annak az udvarlónak? vagy még annak a "pszichológusnak" is, aki például ki akarta gyógyítani abból az "abnormitásból", hogy nem elég nőies?) - és ezért elvették a lakását és minden vagyonát büntetésből azok akiknek tartozott azzal a pénzzel!

Bán Zsófia nagy ötlete. Történt a heveny zsidózás közepette. (És az úgynevezett filozófusbotrány közepette.) És köztudomású, hogy a zsidó nők azok, akik férfias foglalkozást akarnak és egyáltalán, pénzért dolgoznak mert abból tartják el a családot - és a zsidó nők zabálnak sok drága ételt-italt is! (És a zsidó nők kéjelegnek a szexben - és a zsidó nő nem akarja megengedni, hogy verjék, megerőszakolják és nem akarja odaadni a testét úgy és arra, ahogy és amire másoknak kell stb.)

Miután meg lett mondva, hogy én is biztosan zsidó vagyok (mert a zsidó nők akarnak mérnöki diplomát! - és a zsidók nem akarják azt se megengedni, hogy verjék és megöljék őket!) nyilván anyagi javakat is kell tőlem követelni. És a zsidóknak biztosan van! De elköltik! Drága ételre-italra...

2014. június 15.

(a jó és a rossz)

Nemcsak a mocskos anyagi követeléseik - azt se igazán tudom elképzelni egyikükről se, hogy ha fölajánlották neki a "jutalmat" a tevékenységéért, visszautasította azt. Visszautasítani a vérdíjat annyi, mint elutasítani azt, hogy akire kitűzték, azt meg kell büntetni valamiért...

(idill)

Az a fölényeskedő magabiztosság és az a küldetéstudatos (vagy önelégült-önmegdicsőítő) elhivatottság, ahogy mind nekiestek nőknek - nők is. Férfiak az önmegdicsőítés igényével, nők küldetéstudatosan. (El bírom képzelni, mennyire fölizgul egy irodalmi nő ha alkalom kínálkozik neki is olyan hivatásos nőnek lenni amilyenek más szakmákban vannak és kiélni magát végre neki is mint olyat.) A nőknek mind akik nem az az ideális fizikai valóság, aminek lenni kell, nem olyan ideálisnő és nem engedelmeskednek és nem adják ami kell - és mások is erőszakoskodtak velük és vegzálták fenyegették bántalmazták őket azért és meg van az róluk mondva. Mert az számít ami meg van mondva - és mindenki az és azt kell vele csinálni.

... ahogy nekiestek nőknek mind akik nem olyan ideálisnő amilyennek lenni kell: nem megfelelő a származásuk és az értékrendjük - és még nem úgy öltöznek ahogy kell! és nem azt akarják, amit egy nőnek akarnia kell! - és nem kapnak és nem örökölnek olyan ingatlant, ami a művelt magyar irodalmárnak és az "igényes férfinak" kell (és irodalmári körökben kötelező!) és nem szerzik meg azokat a javakat és nem szereznek sok pénzt akárhonnan de azonnal! És nem adják, ami kell!

(Meg még a gonosz építészek is, akik nem értik meg az emberek lelkét.)

(fizikusok)

20 000 N? Ha ekkora erő hatna egy elektronra, hát azzal szét lehetne verni a világot.

(ennivaló)

És azok a nők is mind hülyék rosszak abnormálisak akik diétagurukért nem rajonganak - és nem akarnak diétázni se, ahogy kell! A diétaguruk és híveik sérelme - és a harsány fantáziálások, hogy az engedetlen nő biztosan milyen kövér! és biztosan hogy zabálja a Tiltott Élelmiszereket! (Csokoládét cukorkával - és még biztosan alkoholista is! Mert aki nem híve a mindenkori legdivatosabb diétáknak és nem mond le a Tiltott Élelmiszerekről az igenis biztosan!) És külön műsorszám a mindenki által rajongva imádott diétaguruk személyes sérelme (és bosszúvágya!), ha őértük nem rajong egy nő! - meg az olyan engedetlen nők bűne, akik nem rajonganak azért, akiért kell és nem imádják azt, akit kell! És micsoda bűn, ha az ilyen szófogadatlan nő (aki soha nem akar rajongani azokért, akikért kell!) bizonyos személyekkel azok foglalkozása miatt valami gyakorlatias okkal-céllal kapcsolatba is lép, azt nem azért teszi, mert ebben a fene nagy rajongás motiválja. Ahogy azt egyesek elvárják.

2014. június 14.

(logikai vizsgálódások)

Az irodalmi agyrémek: a nőket azért kell bántalmazni (megbüntetni!) a nő azért bűnös és rossz mert biztosan ő kap/elvesz! a férfitól anyagi javakat - és biztosan a nő az, aki azt kapni akarja (a férfitól - aki amúgy követeli tőle, a nőtől, és sérelmezi, hogy a nő azt nem adja/nem tudja adni!) és a Na-agy Gonosz Nő mindig elveszi erőszakkal is a szegény kicsi férfitól, ha az nem adja oda! Ahogy föl volt emiatt háborodva az a barom is - hogy a lányok biztosan mind azt akarják! (És nyilván még biztosan meg is akartuk őt támadni és kirabolni, ha ő nem adja az ajándékokat, amiket a lányok a névnapjukra biztosan kapni akarnak tőle! És ő biztosan csak ezért volt agresszív, mint állat.)

Én csak a rajztáblámat kértem vissza - meg is sértődött miatta.

Ahogy amiatt is, hogy én miért vásárolok olyan sok ételt, hogy abból neki is jut - és azért volt megsértődve, mert így ő akkor nem tud ellenállni annak, hogy kunyeráljon belőle és ő azt úgy szégyelli! És ez az én bűnöm volt: én voltam a Gonosz Csábító, aki mintegy "bűnre" csábítja őt, aki Tökéletes Férfi akart lenni és aszkétikus önmegtartóztató életet akart élni és ő nem akart kunyerálni a kajámból. És amikor ez után (hogy ő azt kikéri magának!) csak egy kis fonott kalácsot vettem magamnak, akkor amiatt sértődött meg: én csak magamnak vettem ételt és neki nem! és ami van, azt nem neki adom oda - és ha nem adom neki oda, akkor előle eszem meg, tőle veszem el! És neki miattam kell éhezni, mert én nem adok enni neki - és mindenkinek! ahogy az az én kötelességem lenne! És azt az ételt, amit magamnak vettem, előle eszem el! Megkínáltam belőle, fölajánlottam neki a felét - de neki az úgy nem kellett. Az osztozkodás élelmiszeren neki valami elképzelhetetlen és sértő és felháborító volt. Olyankor is, amikor annyi sütemény volt, hogy mindenkinek bőven jutott volna - ha ő megengedte volna, hogy mások egyenek belőle.

(manikűr)

étel és irodalom 

Az volt a rögeszméje mindenkinek: az a nő, aki élelmiszert vásárol és fogyaszt és arra költi a pénzt igenis mindig bűnös és rossz és gonosz! (valamint Bán Zsófia szerint sze-ret-he-tet-len is! mert annak a nőnek, aki sokat zabál és drága ételeket, a teste is utálatos és nem vonzó) - mert azt csinálja amit megtiltottak neki! és mindig tartozik azzal a pénzzel, amit élelmiszerre (és egyéb szükségleti cikkekre) költ! és nem arra, amire kell! és nem adja oda azt a pénzt annak, akinek kell! és az ilyen élelmiszervásárló, költekező nőt igenis meg kell azért büntetni! és nem lehet szeretni! És a nőnek, akit büntetni kell és lehetőleg fizikailag is bántalmazni, és anyagi javakat követelni tőle és elvenni erőszakkal, amit nem ad oda, mindig az a bűne, hogy élelmiszert vásárol és fogyaszt - és arra költi a pénzt! (Húsvét előtt még valami vallási műsorban is előadta ezt egy barom protestáns lelkész-féle. Pedig protestánsok nem is tartják a nagyböjtöt. És direkt a nők bűnéről volt szó, és azokról a gonosz nőkről, akik nem olyan önfeláldozóan gondoskodó anyák, amilyennek minden nőnek lennie kell! és nem gondoskodnak mindenkiről olyan önfeláldozóan, ahogy egy nőnek az a dolga! és nem adják azt az "anyai gondoskodást" és az anyagi javakat! - mert nem akarnak/tudnak éhezni és olyan bűnös vágyaik vannak, hogy élelmiszert akarnak fogyasztani és arra költik azt a pénzt, amit oda kéne adniuk! "anyai gondoskodásként"!) 

II.
Én is tudhatnám persze mit követtem el, mi volt a bűnöm. (A közelmúltban.) Nem voltam olyan "udvarias" (talpnyaló) és szolgálatkész egy diétaguruval, aki azt elvárta a nőktől, ahogy azt elvárta - és már korábban is ellenségesen viselkedett velem ezért. Miközben és miután durván kihasznált, nemcsak engem, másokat is. És neki abból állítólag üzleti haszna is volt. Sötétebb dolgokat is elkövetett. (Hazudozott emberekről - is - azért, hogy ezzel növelje a honlapja látogatottságát. És csak ez számított.) Én meg nem úgy reagáltam erre, ahogy elvárta...

Ez történt tavaly év elején. Még ráadásul.

2014. június 13.

(érték és rend)

Az irodalmi agyrémek - és a közvetlen előzmények. Ami közvetlenül előtte történt. Nem valami fizikai esemény - hanem az, hogy valaki okoskodott, kinyilatkoztatott és agyaskodott. (Aztán mások is.) Miféle emberek miféle "értékrendje". Rettenetes.

... aztán a folytatás: a nőies öltözködés meg nőírók magamutogató produkciói. És a többi.

2014. június 12.

(a jó és a rossz)

Ahogy fel volt háborodva azon is, ha a lányok kaphatnak és fogyaszthatnak valamit, ami neki kell - és az nem mind az övé és nem csak ő kap belőle! És a lányok nem adják azt - a lányok nem adnak valamit, ami neki kell. Fel volt háborodva azon is ha csak képzelődött róla, hogy a lányok is kaphatnak vagy biztosan kapni akarnak valamit, ami neki kell, és amit ő nem akar adni!

De azért követelte: mondjuk azt meg neki, hogy ugye a lányoknak illik ajándékot adni névnapjukra vagy más alkalomból - mert ő az akar lenni aki azt tudja! Ő az akar lenni, aki tudja, mi illik - és ő az akar lenni, aki "akar" olyan lenni, amilyennek lenni kell, mert az az elvárás. Folyton az akart lenni, aki birtokolja a Tudást: hogyan illik viselkedni, mikor mit illik csinálni és mi az, aminek lenni kell! (És egyfolytában nyávogott és meg volt sértődve, hogy soha nem az van, a környezete azt nem adja meg neki, mi azt nem adjuk! és nem olyan eszményi nőideálok vagyunk! és soha nem azt csináljuk, amit "kell" - és ő miattunk nem tud olyan férfiideál lenni, amilyen ő lenni akar. Pláne miattunk nincs olyan eszményi és tökéletesen ideális életvitele, amilyet szeretne...) Követelőzött, mondjuk meg neki - mert ő azt tudni akarja, mert egy lányismerősének névnapja lesz és névnapi buliba hívták és olyankor ugye illik a lányoknak virágot vinni?! Nem szívesen mentünk bele a mocskos kis játékaiba, de valaki végül kelletlenül mondta, hogy igen, úgy illik - és akkor egyből fölháborodott és fölháborodva nyávogott: de ő semmit nem akar adni a lányoknak! És ő azt kikéri magának, hogy tőle ez el van várva! (+ miránk haragszik, mert biztosan mi várjuk el tőle.)

... aztán Andor vicces beszámolója V. Györgyről - és az obskúrus virágmotívum. Majdnem rettegve olvastam. Az egész úgy, ahogy volt, totálisan az ellenkezője volt annak az "ideálisnak". Ráadásul nem csak másféle ideákról beszélt és nem egyszerűen arról az anekdotikus eseményről, hogy azt neki elmondta valaki. Kifejezetten arról számolt be (ilyen benyomást keltett - föltehetően szándékosan: ki lehetne ezt nézni belőle): ő milyen ismeretek birtokában van arról: hogyan illik viselkedni. És hogyan jutott ezen ismeretek birtokába. (Emiatt is iszonyat volt levelezni vele: mert az ő világában úgy nézett ki, minden másképp van - és tudom, hogy agresszorok szemében micsoda "bűn" erről csak tudomást is szerezni! És nem lepne meg, ha a fenyegetéseknek lenne közük ehhez...)

Mindezek ellenére az a nyávogó és agresszív barom az, aki tökéletesen megtestesíti Andor irodalmár haverjainak az eszményi férfiideálját: irodalmári körökben az ilyet csodálják, imádják, és elvárás, hogy a nőknek az ilyenekbe lenne kötelező belezúgni és szerelmesnek lenni! És mindent megadni, ami az ilyen "eszményi férfiideáloknak" kell... (És udvariaskodásból kb. azt mondta: ő az én álmaim valóra váltásában szeretne segíteni. Elküldtem a fenébe.)

2014. június 10.

(a történelem jelentősége)

Nőíróknak roppant fontos volt nemcsak azzal kérkedni és azt bizonygatni, hogy ők olyan nőies nő amilyennek lenni kell nekik olyan a testük és ők úgy öltöznek-vetkőznek - és ők bezzeg kaptak és örököltek olyan lakást is ahova beköltözhet a férfi! Ellentétben azokkal, akiket büntetni kell azért, mert nm ilyen nőideálok! (És büntetésből kifosztani is!)

Ugyanolyan fontos (vagy talán még fontosabb) volt nekik azt bizonygatni: ők a múltban is mindig és egyfolytában olyan nőies nő voltak amilyennek lenni kell! ők már az óvodában is szépségkirálynők voltak és zenés-táncos színpadi előadóművésznek készültek és ők mindig királylánynak öltöztek és ők már az iskolában is fiúztak és titkos naplót is arról írtak. És a lányaikat is királylánynak öltöztetik és arra nevelik hogy a lányoknak mindig szépen és királylányosan kell öltözni és viselkedni. (És nekik a felmenőik is olyanok amilyennek lenni kell és őket úgy nevelték ahogy kell! És ők kapták és örökölték azt amit kell: olyan "értékrendet" és jó nevelést - sőt: nőírók olyan anyagi javakat is.)

(fogalmaik)

És az a majdnem nőideál, aki csúnya, de szép nagy kastélya van, de nem adja oda (és nem akar udvaroltatni magának azokkal, akik szívesen beköltöznének a kastélyába - és még udvarolnának is neki pedig csúnya de annyit megérne!) mert szerelmes és más férfi nem kell neki: még idegen is - és magyarul se tud! És ezért nem érti a magyar kultúrát, és nem érti meg, hogy az udvarlóknak nem ő kell, hanem a birtoka...

Azoknak a nőknek, akik nem adják vagy nem tudják adni az ingatlant, a birtokot - és nem abba szeretnek bele, nem azzal akarnak kapcsolatot, akinek az kell (és nem akarnak férjhez menni ahhoz, aki a hozományáért/vagyonért/ingatlanért venné feleségül őket, pláne még a hozományt/vagyont se akarják megszerezni, ami a házasság feltétele!) - a magyar irodalomban nemcsak a testük, a nemi szervük, a szexualitásuk "undorító", hanem mindig idegen származásúak is. Mert a nőt egyrészt azért kell bántalmazni, mert nem adja, vagy nem is tudja adni az ingatlant, a hozományt, másrészt még azért is, mert még idegen is, és mint idegentől undorodni kell tőle! mert az idegen: undorító.

2014. június 9.

(a tér)

A "gondolkodásuk" és a viselkedésük egyik alapvető struktúrája és szervező elve volt, hogy mindenkinek azt kell szeretni és azt kell akarni, amit ők akarnak - és mások azt akkor intézzék el csinálják meg és adják! (És azt elutasítani, azt utálni amit ők.) A másik meg: olyannak kell lenni, mint ők! mert mindig az a jó (ők az etalon) - és aki nem olyan az a rossz! És az is rossz és gonosz, aki nem adja meg ami nekik kell! Amit erőszakosan követelnek.

A jó és a rossz

Apróságok - azoknak a nőideáloknak a viselkedésében például. Az apró kis szereptévesztések. És az az erőszak és követelőzés ami mögötte van, amit Honti Margit is tolt. Meg ahogy átfordítják anyagi követelésbe azt az eszmét, hogy ők a jó! és ők olyan amilyennek lenni kell! és aki azért a jutalmat érdemli! - és a másik [nő] a rossz akit büntetni kell! és fizikai sérülést okozni neki büntetésből! (H.Margit legnőiesebb eszménye: a másik nőt, aki nem úgy öltözik, ahogy kell és nem olyan nőideál, büntetni kell!!! - és a büntetéssel maradandó sérülést okozni neki!!!) És lehetőleg anyagi kárt, tönkretenni a holmiját és elvenni az anyagi javait, ha van neki! - például Bán Zsófia szerint.

... az anyagi kár okozása is eszményük, ideájuk, a pusztítás maga. Mert 1) a másiktól - aki a "rossz" mert nem olyan nőideál, amilyennek lenni kell! - el kell venni az anyagi javait. ha van neki és egyáltalán, anyagi javakat kell tőle követelni "büntetésből" - és azt nekik, a "jóknak" kell megkapni! És 2) az anyagi kár okozása az ő szemükben a fizikai sérülés okozásának a kiterjesztése. (A mágikus gondolkodásuk okán a másik ember tulajdona, holmija a helyettesítő tárgy - az a másik ember testét jelenti és helyettesíti! Sőt a másik ember által birtokolt anyagi javak azonosak a másik ember személyével: az maga az ember - eszméjük ez is: a világuk képe.)

(Nem tudom, akarom-e tudni, hogy ha úgy van, ahogy a barom mutogatósember mutogatta: "azt hazudták" és "ellopták", a bezzeg kifogástalanul nőies nőírók közül ki mekkora koncot kapott. A bezzeg kifogástalan nőiessége és mindig kifogástalanul nőies és divatos öltözködése és kifogástalanul rúzsozott pofája jutalmaképpen.)

2.
A másik nőt, aki a nem olyan és nem olyan nőideál, mint bezzeg! lehetőleg verni is kell - H.Margit világában ez elengedhetetlen volt. Nekem pedig a bűnöm volt az is, hogy nem engedtem meg és nem akartam megengedni a verést, fizikai bántalmazást. (És azt a tudjukugyekik nem akarják megengedni! a zsidók!) Irodalmi agyrémekben részint a nők bántalmazására uszító nőírók személyes ízlésének a függvénye - nőíróink közül többen kívánatosnak tartják azt is, hogy a másik nőt, aki nem olyan tökéletes nőideál, amilyenek ők bezzeg, és nem szolgálja úgy ki a férfiakat és nem engedelmeskedik úgy annak, akinek kell, verni is kell azért!

Részint a másik nő körülményeinek a függvénye: a házasságban/párkapcsolatban élő (férfiakkal kapcsolatba kerülő) nőket verni is kell - és a velük kapcsolatba kerülő hímnemű, férjük/pasijuk dolga verni őket azért, mert nem olyan Tökéletes Nőideálok, mint Bán Zsófia és Tallér Edina bezzeg! és nem adják, ami kell! és nem felelnek meg az Elvárásoknak (és még olyan szép ruhájuk sincs, mint az irodalmi eseményeken parádézó nőíróknak bezzeg!) Ha viszont a nő annyira csúnya és szegény és annyira nem felel meg az Elvárásoknak, hogy nem kell senkinek, "nem alkalmas" a párkapcsolatra (pláne olyan csúf és undorító a teste - és még divatos ruhái sincsenek! - hogy a férfiak messzire elkerülik) akkor értelemszerűen nem feltétlenül kell verni - mert nincs pasija/férje, aki ezt a feladatot ellássa.Akkor csak kifosztani kell, a pénzét, lakását elvenni tőle...

(a gyűlölet)

Irodalomemberek anyagi követelései - csak az. Nagyobb árat is fizethet pedig az ember annál. És ott volt persze a követeléseikben az is, nyíltan vagy az anyagi követeléseik mögött - akit gyűlölnek, akitől anyagi javakat követelnek az fizessen szenvedéssel is vagy akár az életével.

(idill)

Életemben kétszer meghívtak egy kávéra. És tavalyelőtt karácsonykor kaptam egy doboz bonbont. És kaptam néha csokoládét is - a család férfitagjai ha külföldön dolgoztak, Svájcban vagy Németországban hoztak onnan madárlátta csokoládét. (A svájci csokikat még szeretem is.) És ehhez képest agyatlan barom irodalomemberek rögeszméi - az olyan gonosz nőkről, akik csokoládét zabálnak és biztosan drága éttermekbe hívatják meg magukat! Mert 1) irodalmárok fantáziájában ilyen gonosz nők nyüzsögnek és 2) ha egy nő szereti az édességet (és nem utasítja el, ahogy kellene - mert az elvárás mert fogyókúrázni és diétázni kell! és egyébként is!) csokoládét zabál és "drága" ételeket az akkor biztosan!

És ha ők arról fantáziálnak, hogy a gonosz falánk nők - akik nem akarnak olyan aszkétikusan diétázni, ahogyan elvárják tőlük! - megzabálják a pasijuk/férjük pénzét (és azt a csokoládét, amit a férfi kap ajándékba a hódolóitól és az az övé!) annak akkor igenis úgy kell lenni ha egyszer így ki van találva, fantáziálva és meg van mondva! Ilyen alapon biztosan az is jól meg lett mondva - és összefantáziálva -, hogy még engem is biztosan drága éttermekbe hívott meg az a barom és én ott megzabáltam az ő pénzét és akkor az számít!

Meg a csalódások és ígéretek és a szörnyű hazugságok. Meg a röntgenszemű emberek akik (úgy hiszik) túl sokat láttak sőt. El tudom képzelni...

... és ahogy az a barom megígérte a többieknek az én távollétemben, hogy én fogom vinni a kenyeret vasárnap otthonról - és megtiltotta a többieknek is, hogy kenyeret vegyenek: mert azt az én dolgom adni! Azután cirkuszolt: miért nem tartottam be az ígéretet. Amit ő megígért másoknak!

2014. június 8.

Líra és logika

Ahogy föl voltak hergelődve mind azon, ha egy nő zabál élelmiszert vásárol és fogyaszt - és arra költi a pénzt! És ahogy fantáziáltak: ha a nő nem éhezik úgy ahogy kell és élelmiszerre költi a pénzt ki tudja mennyi drága ételt-italt fogyaszt - és tartozik azzal a pénzzel! És akinek nincs pénze a menő és drága pesti lakásra és cifra, divatos, drága ruhákra és drága ajándékokra és nem tudja megadni, amit követelnek tőle annak vajon honnan van pénze ételre? meg az ivóvízre!

Azt nem firtatta senki ugyanúgy: annak a nőnek, aki bezzeg megfelel az irodalmári elvárásoknak és sok legdivatosabb és legdrágább ruhát vásárol (és engedelmeskedik az irodalmi tekintélyeknek, akik előírják, hogy ez kötelező és hogyan kell öltözni!), arra honnan van pénze. (Menő kéróra pláne.) Az senkinek nem baszta a csőrét... Már eleve amikor elkezdték kinyilatkoztatni ezt az irodalmári elvárást, eleve nem érdekelte pl. Radics Viktóriát vagy Bazsányi Sándort, hogy a nőknek honnan legyen arra pénzük, hogy olyan divatosan öltözzenek, ahogy az irodalmári körökben elvárás. Az őket nem érdekli! - a nők úgy öltözzenek, ahogy ők elvárják! És irodalmi rendezvényen meg ne merjenek jelenni olyan utolsó csóró senki büdös prolik, akiknek még Pradára sem telik! Illetve hát meg volt mondva: őket csak királylányoknak és előkelő úrinőknek szabad olvasni - csóró proliknak tilos! És miért nem szabad megengedni, hogy akinek nem elég előkelő a származása, megpróbáljon befurakodni az ő nagyon menő "értelmiségi" köreikbe...

(És a magas irodalmári felháborodás, amikor kiderül, hogy nekik van/lehet olyan olvasójuk, aki nem olyan előkelően gazdag és legdivatosabb úrinő és királylány, amilyen olvasókra igényt tartanak!)

(állatok)

H. követelőzése és erőszakossága - az az állatias agresszivitás. És az ő magasságos "céljai" és "felsőbbrendű" világképe és értékrendje: a sok dísz és cicoma kell! és a sok cifra ruha! mert az szimbólum! és az a nőies és az a fontos! semmi más! És ő olyan nőies nő, amilyennek lenni kell és ő úgy öltözik - és ő olyan ellenállhatatlan! stb. És ő az, akinek a jutalom jár! Meg annak a baromnak a követelései. Azután ugyanez irodalmi agyrémekben, ugyanaz az "értékrend" és világkép - és ugyanazok az indulatok. El lehetett volna képzelni, mi történt - tanúja voltam annak, ami történt.

(a lélek és a test)

Nőírók a bájaikat mutogatták és a kifogástalan nőiességükkel dicsekedtek - és hogy ők lakást is kaptak vagy örököltek! és ők úgy is öltöznek ahogy kell! és ők mindig úgy viselkednek! és őket már óvodáskorukban is előadóművésznek szánták a szüleik csak ahhoz sajnos nem volt tehetségük de ők azért mutogatják magukat, úgy ahogy azt kell! És gyűlölködve nekiestek azoknak a nőknek akik nem olyan nőideálok, mint bezzeg ők - és még nem is úgy öltöznek! És nem engedelmeskednek annak, akinek kell, és nem adják, ami kell! És pláne akik nem birtokolják és nem tudják adni az anyagi javakat és a bőkezű ajándékokat és ingatlanokat és nincs olyan lakásuk se, ami a vonzó nőiesség feltétele! - mert nem kaptak és nem örököltek a szüleiktől! Vagy biztosan volt olyan lakásuk, ami a vonzó nőiesség feltétele, mert biztosan annyi pénzhez jutottak valahonnan, amiből meg tudták venni - csak biztosan drága ételeket zabáltak és arra költötték a pénzt és nem adták oda annak, akinek kell és tartoztak azzal! és ezért büntetésből el kellett venni a lakásukat!

Mert ha egy nőnek van pénze, azt nem költheti a saját szükségleteire - ha arra költi, tartozik azzal!

És magyarázták mind: az a nő aki ételt vásárol és fogyaszt és arra költi a pénzét és nem adja oda annak, akinek kell - és nem adja az anyagi javakat, nem adja a lakást annak, akinek kell! (vagy adja, de nem elég menő és drága az ingatlan) - tartozik azzal a pénzzel! és meg kell azért büntetni! és elvenni tőle erőszakkal, amit "önként" nem ad és nem tud és nem akar adni!! És ha van lakása a nőnek (akit azért kell utálni és büntetni, mert 1) nincs olyan lakása, ami a Férfinak kell, és 2) nem adja!) azt is el kell venni büntetésből! Mert tartozik azzal a pénzzel...

Mind megegyeztek benne: a nő kötelessége adni a lakást - ha nem adja, "abnormális" mert nem tud úgy szeretni, ahogy egy nőnek kötelessége: lakásadó szeretettel (agyatlan barom irodalmárok még azt is meg akarták magyarázni: ha a nő nem adja az anyagi javakat "szeretetből" és nem ad gyorsan-azonnal és sokat, akkor annak a nőnek még a teste sem úgy működik hormonálisan, ahogy kell - mert a női hormonoktól a női testnek úgy kell működni, hogy a nő adja gyorsan a pénzt és a lakást és a sok drága ajándékokat a Férfinak, akinek az kell!), és undorító a teste (és undorító vele a szex) és tartozik azzal a pénzzel! és el kell tőle venni erőszakkal! És az a nő is, aki ételt vásárol és fogyaszt és arra költi a pénzt, és nem adja oda annak, akinek kell, tartozik azzal! - és meg kell azért büntetni!

És az a nő, akit "nem lehet szeretni" és büntetni kell, mert nem olyan nőideál, amilyennek lenni kell, és nem adja, ami kell! és nem adja a lakást és nem adja a pénzt annak, akinek kell, és verni "kell", bántalmazni "kell" - mert nem engedelmeskedik és nem adja, ami kell! - mindig pénzzel tartozik! mert biztosan drága ételeket zabál és arra költi a pénzét!

És a nő, aki élelmiszert vásárol és fogyaszt és arra költi a pénzt, és nem adja oda annak, akinek kell! (aki el akarja tőle szedni) mindig tartozik azzal a pénzzel - és meg kell azért büntetni! és lehetőleg verni kell és elvenni tőle erőszakkal a pénzt, amivel tartozik! És a lakását is, ha van...

2014. június 7.

(fogalmaik)

Úgynevezett kultúremberek stb., akiknek kell a közönség, sőt a népszerűség - és ők az internetet is arra használják, mert az arra való! És én miért nem? Mert ha valaki egy blogszolgáltató szolgáltatását veszi igénybe akkor az aztán pláne csakis arra való, csak arra lenne szabad használni. Hogy azt közönség előtt mutogassam. És pláne magamat is miért nem mutogatnom?! Ahogy nőírók bezzeg...

2014. június 6.

(líra és logika)

Az elmebeteg anyagi követeléseik a nőkkel szemben - és persze az "érzelmiek": a nő kit szeressen és hogyan mert az a jó szeretet! Egy darabig el voltak foglalva ezzel is - aztán ezt az érzelmes részt el is hagyták, nem foglalkoztak vele, csak az anyagias dolgokkal: a nő adja ami kell adjon lakást a férfinak és adjon oda minden pénzt annak akinek kell! ha nem adja verni kell! A megmagyarázások: a nő miért tartozik pénzzel és kinek - annak már abszolút semmi köze nem volt érzelmekhez.

2014. június 5.

(az idegen)

Irodalomemberek fölbőszültsége és erőszakoskodása. És az ő beteges "szerepjátékaik". Egyesek kifejezetten harsányan, kihívóan pöffeszkedtek, fölényeskedtek és kérkedtek hogy bezzeg ők valakik - mert nekik már a felmenőik is azok voltak és ők azt örökölték! és ők birtokolják azt az eredetet amit kell! és ők kapták és birtokolják azokat a javakat is, amiket a felmenőktől kell kapni és örökölni - és nekik apuka és anyuka megmondta és megmagyarázta és megtanította és ők aztat tudják! és ők olyan anyagi javakat is kaptak és örököltek amit kell! és magát a megfelelő származást és a becses nevüket. (Bezzeg.) Ők nem olyan senkik és műveletlen büdös prolik, mint bezzeg azok akiknek nincs megfelelő származásuk és olyan felmenőik, aminek lenni kell - és nem tudnak dicsekedni semmivel amit kapni és örökölni kell! Se előkelő származással se a nevükkel se anyagi javakkal se olyan kioktatásokkal amit apukától és anyukától kell kapni - se azzal, hogy a papa és a mama mit csinál. Ahogy gyerekek dicsekszenek vele.

Ahogy fontos volt ez a környezetemben azoknak mind, akik erőszakoskodtak velem - mert nekem nem megfelelő a származásom! Volt aki konkrétan a papája és a mamája viselt dolgaira volt gyerekesen büszke. Az a barom meg úgy általánosságban akart büszkélkedni ki tudja mivel - semmi konkrétumot nem mondott, de azért roppant fontos volt neki úgy elméletben és általánosságban, hogy arra büszkének kell lenni, mert az valami érdem, sőt az a legfőbb: kinek milyen menő szülei vannak. És egyfolytában mások rokonságának és ismeretségi körének az érdemeit és anyagi és társadalmi helyzetét firtatta.

... és persze: ha a nő nem olyan ideálisnő amilyennek lenni kell és nem adja, ami kell (pláne: nem abba szeret bele, akibe kellene! és nem azokat szereti, akiket kell! azokat a férfi és női Ideálokat!) akkor nem megfelelő a származása - azért kell tőle undorodni is!

(manikűr)

A ruhavásárlás és a királylányos szimbólumos jobbagyféltekézős öltözködés ami kell! Meg a "jobbagyféltekés" szimbólumosos gondolkodás - és a jelek és a jelentések! És a szimbólumok és Németh Gábor és a posztmodern...

És a szeretet amiért fizetni kell - mert a jók azok akik az ajándékokat kapják! És ha a nő nem fizet a szeretetükért, és nem engedelmeskedik nekik és nem szerez pénzt akárhonnan, és nem vásárol sok drága ruhát és nem úgy öltözik ahogy kell: olyan királylányosan, és nem adja ami kell, és nem szerzi meg a lakást és a hozományt ami kell meg van mondva és meg is lett mondva! meg lett mondva hogy a szeretetnek/szexnek/férfinak az az ára! és nem az az ideálisnő akinek lenni kell és nem adja ami kell az azt jelenti hogy az olyan nő szexuálisan abnormális és undorító a teste (és undorító és mocskos és büdös a picsája - és biztosan azért nem akar férfiakkal szexelni!) - és tartozik azzal, amit mind nem adott annak, akinek kell! És ezért büntetni kell és bosszút állni rajta és verni kell és bántalmazni kell! (és maradandó sérülést okozni neki büntetésből! mert aki nem adja, ami kell, az nem érdemli meg azt se, hogy női teste legyen!) és elvenni erőszakkal, amit nem ad oda...

(a lélek és a test)

Irodalmi agyrémekben minden fordítva van, mint a valóságban - de irodalomemberek fennen hirdetik hogy igenis az van és úgy történnek a dolgok ahogy azt ők megmondják! Mert ez az irodalom funkciója! És a nőkön akik nem adják meg ami kell amit követelnek tőlük és nem tudják megadni bosszút kell állni!

Így működött az a barom is, így működött Honti Margit is.

2014. június 2.

Az idegen

Ugyanannak a bunkóságnak a másik fele ahogy bunkó irodalomemberek követelőztek: mi legyen a fizikai valóság - mert nekik az kell! És a nők milyen nőideálok legyenek, milyen fizikai tulajdonságaik és tulajdonaik és körülményeik legyenek, a családjuk anyagi és társadalmi helyzetétől kezdve. És mit akarjanak és kit és hogyan szeressenek és hogyan viselkedjenek. És milyen fizikai események legyenek a nők életében - és ők maguk is mit akarjanak, miről ábrándozzanak, miféle ideákról és eszményekről: aminek lenni kell! És arról beszéljenek!

Nehogy bármi mással kelljen szembesülni, bármivel, ami nem az, aminek lenni kell! meg van mondva, elő van írva és el van képzelve - és annak a sok ideális valóságnak a hiányával. (Ha mégis, akkor a felháborodás és a gyűlölet: a pusztító gyűlölet.)

Kultúra

Répás Feri követelőzései - és az ellenségeskedése, azután az erőszakoskodása és a megindoklása: mert én nem olyan nőies nő vagyok amilyennek lenni kell! nem olyan a testem és nem úgy öltözöm és nem úgy viselkedem ahogy azt ő elvárja a lányoktól! És nem az a fizikai valóság vagyok aminek lenni kell, nem olyan ideális nő!

És a felháborodása, amikor mondtam, miféle "férfiak" próbáltam hozzám "közeledni" és hogyan - ahogy ő, ugyanúgy erőszakoskodtak, követelőztek és ugyanúgy ellenségesek voltak, mert én nem az az ideális nő és ideális fizikai valóság vagyok ami nekik kell és nem adom ami kell. És még vonzóak se voltak. Erre rettenetesen felháorodott: az nem számít, hogy egy férfi milyen és hogyan viselkedik és mit akar! Az bezzeg nem számít. Hogy a férfi mint fizikai valóság milyen, az nem számít.

(a lélek és a test)

A nő kötelessége adni ami kell, amit követelnek tőle - ha nem adja verni kell bántalmazni kell! Mert a szeretetért fizetni kell - aki nem fizet azt bántalmazni kell! És ha a nő nem adja és nem tudja adni, ami kell, bosszút kell állni! Aki nem adja, nem tudja adni, ami kell, azon bosszút kell állni - a nőkön mindenekelőtt, akik nem adják és nem tudják adni! mert pl. nem birtokolják, amit követelnek tőlük! Nem birtokolnak olyan anyagi javakat és olyan társadalmi helyzetet - és még a testük se olyan ideális, ami a férfiaknak kell!! És nem úgy öltöznek-vetkőznek és nem mutogatják magukat!

Nyíltan bosszút hirdettek: aki nem adja, ami kell, amit követelnek tőle és nem tudja megadni (mert nem birtokolja), azon bosszút kell állni! Nőkön. Ha a nő nem adja, ami kell! És az agyrémeik nagy része bosszúfantázia volt - és uszítás.

2014. június 1.

Fogalmaik

Már a gimnáziumi "barátnőmnek" is meggyőződése volt, hogy én vagyok a rossz, akit utálni és büntetni kell - mert én nem olyan vagyok amilyennek lenni kell, nem olyan a származásom és nem olyan a testem és nem is úgy öltözöm és nem engedelmeskedem úgy ahogy kell.

És mindig mindenki az öltözködésen és a ruhavásárláson baszta föl az agyát - és nekem mindig az volt a legfőbb bűnöm és mindig az volt az én rosszaságom és szexuális abnormitásom legfőbb bizonyítéka: nem úgy öltözöm ahogy kell és nem vásárolok sok nőies ruhát, úgy, ahogy kell, olyat, amilyet kell! (Mindig olyat, ami másoknak tetszik.)

Mindig mindenki az öltözködés és a ruhavásárlás miatt baszta föl az agyát. Irodalomemberek is mind - mert azok a nők akik nem vásárolnak sok nőies, cifra, divatos, drága ruhát és nem vásárolnak meg mindent, amit meg kell vásárolni és nem arra költik a pénzt, amire kell és nem úgy öltöznek, ahogy kell szexuálisan abnormálisak és undorító mocskos és büdös a picsájuk. És nem lehet szeretni és bántalmazni kell őket!


(a tér képe)

Jellemző az is: azt senkinek nem jutott eszébe firtatni bunkó irodalomemberék közül, hogy ha egy férfi undorodik a nőktől, a nők testétől, a heteroszexuális kapcsolattól és bántalmazni akarja a nőket, annak a férfinak vajon mi baja - csak azt firtatta mindenki: az a nő akitől undorodik az ilyen barom és bántalmazni akarja miért undorító és miért kell tőle undorodni és miért kell gyűlölni és bántalmazni.

Egyáltalán, azt nem firtatta senki: ha valami vadbarom gyűlölködik, bántalmazni akar másokat és harsányan hangoztatja, hogy azokkal azt kell csinálni, annak a baromnak mi baja van.

Ezt én firtattam.