A következő címkéjű bejegyzések mutatása: átváltozások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: átváltozások. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 3.

(szex erőszak építészet - sokadik rész)

Voltam bátor megérdeklődni: 

"arról is érdeklődni szeretnék: a nemalmodik.blogspot.com helyen található blogomat (és néhány hozzá kapcsolódó további oldalt a jegyzeteimmel) inkább neked vagy inkább Vayéknak kellene-e átengednem és átadnom - merthogy a tűrhetetlen testi tökéletlenségeim és állítólagos genetikai "abnormitásom" miatt én méltatlan vagyok rá állítólag. Még azon kívül, hogy ezek miatt a tűrhetetlen testi tökéletlenségek miatt és állítólagos genetikai abnormitás miatt jó tíz éven át folyamatosan fenyegetett is egy "ismeretlen tettes" online zaklató - meg persze amiatt is, amit a blogra írtam és nem tetszett neki, és mert egyáltalán oda írtam, és ahhoz se lenne bárkinek joga. Ha viszont transznő lennék és nem egy tökéletlen testű "biológiai nő" (születéskor anyakönyvezett nemem szerint és anatómiailag és valszeg genetikailag is az vagyok), kicsit más lenne a helyzet. Mert akkor esetleg elfogadható lenne, amit egy ún. konverziós terápiáról írtam: akkor pozitív dolog lehetne, hogy a "pszichológusnő", aki kb. transzszexuálisnak akart "diagnosztizálni" (önkényesen), az általa "diagnosztizált" "abnormitásra" hivatkozva fenyegetőzve követelte, hogy pl. öltözzem nőiesebben, és azonnal hagyjam ott az építészkart és iratkozzam be pl. hastánctanfolyamra, hogy "nőiesebb" legyek, és olvassam az általa ajánlott, Édesvíz kiadós ezoterikus könyveket hasonló célból stb. stb. És ha neki mindez "menő" és elismerésreméltó megnyilvánulása lehetne, amiért dicséret és ünneplés jár (amit egyébként megkapott már, pl. az engem mániákusan fenyegető online zaklatóm részéről), akkor szabad lett volna írnom róla - és ha transznő lennék, akkor pl. elismerésreméltó és dicséretes lehetne aktuálisan is. 2009-ben. amikor elkezdtem írni róla, még elég elismerésreméltónak számított volna általánosságban is - a nem elég nőies nőket erőszakosan és fenyegetőzéssel is az elvárásoknak megfelelő nőiességre kényszeríteni -, de én magam is igyekeztem mindent megtenni azért, hogy az ilyesmi ne lehessen elismerésreméltó. Mármint az illető "pszichológusnő" tevékenysége. Bármennyire tetszett is volna egyeseknek. A blogra egykor feltöltött arckép valóban az én arcom, és én tettem ki oda azt a képet, a saját "gyűlöletes" és mindenki szerint elfogadhatatlan arcomról."

Az immár az eugenetika iránt is elkötelezett Mérő Verától. 

Tekintettel arra is, ha már nemcsak az egykori modellkarrierjére és a (bezzeg!) ELISMERTEN tökéletes fizikumára nagyon büszke: éppúgy, ahogy az USA-ban is magasan elismert Stanislaw Grof tanítvány "sztárpszichológus" h. - hanem a h-féle, többé-kevésbé eugenetikai alapú, újmódi és állítólag szintén nagyon divatos ezoterikus-irracionális pszichológiai irányzat lelkes követőjének is kinéz. És igyekszik is.

Merthogy ennek az újmódi irányzatnak a nevében a tökéletes test és a kifogástalan (és példamutatóan nőies és divatos!) öltözködés nemcsak, hogy szigorúan kötelező Női Erény - hanem a bezzeg tökéletes testű és (bezzeg) mindig kifogástalan megjelenésű nőideálok például "jogosultak" a kevésbé tökéletes testű, pláne: EMIATT genetikailag-biológiailag is BIZTOSAN "abnormális" és "fajbiológiai" értelemben is "nem megfelelő" származású és "szaporításra méltatlan" (és főleg: nem elég kifogástalanul és elismerésreméltón nőiesen öltözködő!) nők javaira is...

Csak érdekelt volna a véleménye - de persze nem méltóztatott válaszolni. 

II.

Természetesen eszem ágában sincs átadni vagy "átengedni" a blogom ill. a jegyzeteim - transznőknek sem és Mérő Verának sem. Aahogy a kifogástalan testére és szexualitására büszke G. Évának és a szintén legalábbis "kifogástalan és elismerésreméltó feminista nőiességükre" büszke kartársnőinek sem. Sőt a rövid ideig egyetlen legális olvasómnak (a jelenleg sem nyilvános oldalakon) és "híres író" barátainak sem - ők állítólag illegálisan vették el, "lopták el" a jegyzeteimet vagy azok egy részét: online zaklatóm pl. ezzel indokolta a követelőzéseit...

Az irodalmár urakat és hölgyeket egy időben rettenetesen izgatta (akkoriban kattantak rá, amikor a mocskos barom online zaklató engem is elkezdett fenyegetni): milyen bűneik vannak és lehetnek a bántalmazott és tehát ezért (szerintük feltétlen!) "bántalmazandó" nőknek - és miért KELL őket bántalmazni?!

És az építészmérnöki kar egyéb oktatóinak sem óhajtottam odaadni (mutogatni se nagyon) - akik kb. MV legújabb példaképe, a DMM ízlésének is maximálisan megfelelően szintén úgy vélték: egyetemi oktatóként "jogosultak" megkövetelni az egyetem női hallgatóitól, hogy kifogástalanul tökéletes és szexuálisan vonzó testük legyen (és öltözzenek csinosan és szexin és nőiesen! stb.)

és (1) ezáltal legyenek alkalmasak és méltók a szaporodásra: mert a női testnek "az a kötelessége!"

Valamint az egykor a régi Wérgidán hemzsegő építészkari oktatók szerint a nők csak akkor lennének alkalmasak építésznek is, ha 1.1. szexuálisan vonzó SZŰZlányok, és 1.2. az ellenállhatatlanul vonzó testükkel és nemi szervükkel fölállítják a férfiak micsodáját és 1.3.  föl lehet csinálni őket és 1.4. képesek szülni - a Lakóépülttervezés Tanszék egyik oktatója anno ki is fejtette: mi az összefüggés a szerinte jó építészet és a nők szülési képessége és a szülési képességhez továbbá elengedhetetlen szüzesség és általában is a női testektől "jogosan" elvárt tökéletesség és "szexuális vonzalom ébresztő képesség" között. Bár én egy kukkot nem értettem belőle: az összefüggésből tudniillik. Csak annyit, hogy a tanár úr szerint a "jó építészethez" kötelező lenne a kifogástalan nemi identitás és heteronormativitás: mint a másik nem elvárásainak maximálisan megfelelés - nők részéről legalábbis feltétlenül! És a nők esetében ennek a kifogástalan nemiségnek elengedhetetlen feltétele a szülési képesség és a szexuális vonzerő, valamint a tökéletes test. 

És a szüzesség is: az külön volt tematizálva, de ugyanott (a régi Wérgidán). Hogy ti. a már biztosan nem szűz női testek "undorítóak" - és ha egy női test ellenszenves és nem szexuális vonzalmat és gyerekcsinálási vágyat ébreszt a férfiakban, akkor biztosan azért: mert "biztosan nem szűz már" ("undorító nemi szervű erkölcstelen megbaszott k...a!"). És biztosan azért "undorító"!

(2) a nők bárkivel legyenek hajlandóak szexelni és a nemi erőszakot és a fizikai bántalmazást is engedjék meg: ha a szexelni vágyó faszinak csak attól áll föl, az lenne a feltétele, hogy képes legyen megdugni őket és olyan "szexet" akar. Mert a nőknek a szaporodás érdekében - vagy egyáltalán! - bármit kötelességük eltűrni: a verést és szexuális erőszakot is! 

Például R. tanár úr szerint. De irodalmárok is így gondolták kb. És persze H-ék.

2021. szeptember 3.

(ők és ők)

Egyetlen, a felhasználónevemhez tartozó blogoldal sem Murinai A. tulajdona, se nem Bajuszé és kedves kollégáié (még ha volt is olyan gimnáziumi osztálytársam, aki talán szociológusnak készült), és transznőknek sem adtam oda (sem el!), ahogy "híres íróknak" és "irodalmi tehetségeknek" se.

Online zaklatómnak 2014-től: kb. akkortól kezdve, hogy már nemcsak azt a pénzt és annak a lakásnak az árát követelte, amivel állítólag az "exnek" "tartozom", hanem a (szerinte) "feminista" "sztárpszichológus" h-nak a "hálás" klienseitől (legalábbis a tehetős vagy általa tehetősnek vélt klienseitől) "járó" szép nagy és drága hálaajándék árát-finanszírozását is

mániája volt

hogy az "ellopott" jegyzeteimről nemcsak, hogy "azt hazudták", hogy valaki más írta, meg "híres írók" kézirata (mi más lehetett volna...), hanem, hogy "eladták": sem az nem derült ki, hogy kicsoda (én biztosan nem), sem az, hogy kinek. És hogy ő, a zaklatóm ezért fenyeget. És ezért követelt fenyegetőzve anyagi javakat is: azért, mert az állítólag "ellopott" jegyzeteimről még ráadásul azt hazudták, hogy "híres írók" kézirata, és mert (zaklatóm "közlése" szerint) "eladták"...  (Hogy kinek, arra még célzásokat se tett. Arra igen, hogy ki seftelt vele.)

2015. január 23.

(izé)

Normális ember mondjuk turistaútra megy Egyiptomba, megnézi magának Hatsepszut templomát is, megcsodálja - h. a Férfias Elnyomó Hatalomról hadovált: direkt mint "pszichológus" (a "terápiás" kapcsolatban: kifejezetten a "terápia" részeként!) és összeesküvésről, és hogy a vízszintes egyenes annak a szimbóluma! mert minden szimbólum és kollektív tudatalatti! És a vízszintes egyenes és a "vízszintes" építészet a Férfias Elnyomó Hatalom szimbóluma! És akik nem olyan hülyék a geometriához, amilyennek lenni kell, azok abnormálisak!

És a geometria is szimbólum és összeesküvés, mert az nem egy normális dolog! Az Férfias Elnyomó Hatalom összeesküvése! És egyedül ő a normális, ő! azért, mert ő büszkén hülye minden "férfias" tudományhoz, és kiváltképp gyűlöli a geometriát! és a vízszintes egyenest és az egyenes vonalat, ő csak a görbét szereti és az a jó - és akik nem olyanok, mint ő és nem olyan hülyék a geometriához, azok igenis mind abnormálisak! És a vízszintes építészet is a Férfias Elnyomó Hatalom összeesküvése, mert az is egy szimbólum és kollektív tudatalatti és a Férfias Elnyomó Hatalom szimbóluma - és akik olyat csinálnak, azok benne vannak az összeesküvésben. És akkor ebben már benne voltak az ufók is. (Én, mint ufó - mert az én nemlétező ázsiai felmenőim arra se lettek volna alkalmasak, hogy azt meg lehessen velük magyarázni: miért olyan "abnormális, bal agyféltekés" agyam van, ami nem normális.)

Drámaian (és talán a szokásosnál is inkább) dühös volt és agresszív, és szinte magán kívül volt, hogy a vízszintes egyenes meg a vízszintes építészet igenis a Férfias Elnyomó Hatalom szimbóluma és a geometria is a Férfias Elnyomó Hatalom összeesküvése! - és akik nem olyan hülyék a geometriához, amilyennek lenni kell és nem gyűlölik úgy a geometriát meg a vízszintes egyenest, ahogy ő, azok mind abnormálisak. Zsidókról akkor konkrétan nem beszélt. (Akkor nem ejtette ki a száján a nevüket.) Akkor épp nem a zsidókkal akarta megmagyarázni a személyes averzióit, hanem valami görbevonalú geometriát meg logikát akart belekeverni - úgyszólván tudományosan. (Csak hát ő meg a tudomány...)

Zsidókról akkor épp nem beszélt. (Csak előtte meg utána: arról, hogy én is olyan vagyok, mint azok, akik nem akartak odamenni, ahova kell!) Kibírta egy órán át zsidózás nélkül. Azazhogy nem ejtette ki a nevüket - de valószínűleg gondolt rájuk. Csak az olyan kódolt beszéd volt.

A Férfias Elnyomó Hatalom meg a zsidók szimbóluma volt és fordítva.

Mindenről a zsidók jutottak eszébe - és ami a "rossz" volt, ami neki nem tetszett és ami tőle idegen volt, ellentétes az ő ízlésével, az mind zsidó volt: az "idegen" és a "rossz" szinonimája volt neki. Meg a titokzatos, közelebbről meg nem határozott Férfias Elnyomó Hatalomé. Ami a Bal Agyfélteke - ennyi konkrétumot lehetett róla tudni.

2014. július 5.

(idill)

És irodalmárok értékrendje szerint is nyilván imádni kellene azt a "csodálatos embert" - pláne ha ezt még nyíltan követeli is. (Követelte.) Ha meg a kiszemelt nő nem adja, és nem tudja adni, ami "kell" - és azt az ideális nőt! - akkor annak a nőnek (pl. nekem) fölidézve a múltat nyilván sajnálkoznia kellene az eseményeken, és bűntudatot érezni, mert ő annak a drága embernek nem adta, nem tudta adni, ami annak kellett! Sőt: visszaemlékezve és fölidézve a múltat visszamenőleg bele is kéne szeretni, nyilván. És visszamenőleg epedni érte. És nekem is oda kéne lennem attól, hogy nem adtam és nem tudtam adni, ami annak a baromnak kellett! És nem szereztem pénzt (valahonnan mindig gyorsan, amikor neki kellett), és a lakást se, ami neki kellett, és nem hívtam meg és nem fizettem be őt olyan egzotikus utazásokra és menő bulikba - jaj mekkora bűntudatom van emiatt. És csak azon kellene törnöm a fejem mint reális problémán, hogyan is kárpótolhatnám...

Kis meglepetés: kb. így nézhetne ki az is, ha egy szülő hagyná el a gyerekét és érezne bűntudatot amiatt és akarná jóvátenni a történteket. És az a barom és irodalomemberek kb. azt várták el egy férfi-nő kapcsolatban is - a nő a "férfi" anyukája legyen, úgy gondoskodjon róla! Ha meg nem adja meg az ő drága mucikájának azt a gondoskodást, ami annak kell, pláne nem tudja adni, nem tud pl. anyagilag úgy gondoskodni az ő mucikájáról, akkor ugyanúgy érezzen bűntudatot, mintha a gyerekéről nem tudna - vagy pláne: ha "elhagyja" a bántalmazót (elmenekül előle) akkor úgy legyen azért bűntudata, ahogy egy anyának, ha elhagyja a gyerekét.

Mert ezek az ideális szerepek és ez az ideális szereposztás: a férfi anyuci mucikája, akiről anyucinak kell gondoskodni - a nő pedig az ő drága mucikája anyukája legyen!

Aztán ha a nő visszaemlékszik a múltra, fölidézi, de nem olyan ideális érzelmeket érez, amiket kellene, és nem bűntudatot érez, amiért nem adta meg, amit a "mucika" követelt és esze ágában sincs kárpótolni se azért a sérelemért (és végképp eszébe se jut, hogy ez kéne a legnagyobb problémája legyen), akkor az a nő nem normális! - mert nem olyan ideál, amilyennek lenni kell!

Ha meg ne adj' isten képes volt beleszeretni azóta, azok után más férfiba, vonzónak találni másokat, akkor aztán végképp nem normális. Ahogy erényes nőírók nem győzték ezt hangsúlyozni - az a nő, aki csak szóba is merészel állni valaki mással milyen bűnös és erkölcstelen! És rossz anya!

II.
Tipikusak és jellemzőek voltak azok a fogalmi "kategóriák" is, amikkel értelmezni akarták a bántalmazást és a bántalmazott nők viselkedését és személyét: avagy azt a jelenséget, ha egy nő nem azt szereti akit kell, úgy ahogy kell. Az egyik ilyen fogalom-komplexum a bűn, a bűnösség és a büntetés volt - a nő bűne és bűnössége és a nő megbüntetése. A nő, ki nem olyan, amilyennek lenni kell és nem azt szereti akit kell, úgy ahogy kell és nem engedelmeskedik és nem adja, amit követelnek tőle: bűnös és rossz - és pénzzel tartozik! És büntetni kell! És a bántalmazó biztosan a nő férje (vagy exférj) - és a bántalmazó férj bünteti a nőt és büntetésből veri ha az nem engedelmeskedik! Mert a házasságnak erről kell szólni, az a normális - a férj követelőzik és parancsolgat, a nő dolga pedig engedelmeskedni, ha nem engedelmeskedik: verni kell, meg büntetni!

A másik ilyen eszmény a bűntudat-kárpótlás-bocsánatkérés volt - a "bűnös nő", aki nem olyan ideál, amilyennek lenni kell és nem engedelmeskedik a bántalmazónak és nem adja, amit az követel (és húszéves korára nem tesz szert - akárhonnan! - menő pesti lakásra és hozományra) érezzen amiatt rettenetes bűntudatot! (És vegye tudomásul, hogy meg kell azért büntetni!) És lehetőleg akarja jóvátenni a "bűneit" és kérjen bocsánatot a bántalmazóitól - és még kárpótolja is őket!

... ilyen fogalmai voltak: aki nem adja, ami neki kell, az a bűnös és rossz és ő arra haragszik és utálja! És legfőképp: elvárta, hogy akire ő haragszik, az akarja őt megengesztelni-kárpótolni: valami nagy és drága ajándékkal - akarja megvásárolni az ő szeretetét és jóindulatát! Mert ha nem, azért is haragszik. Tanulhatta volna ezt is irodalmi példaképektől...

2014. június 24.

Három

Ahogy Andor is valami ki tudja miféle fizikai eseményekről akart hallani (olvasni) - mert igenis biztosan az van a szavak mögött! annak kell! Mert neki az kellett volna. (Vagy valaki másnak - az iszonyata annak, hogy még csak nem is egyszerűen ő kíváncsiskodik, hanem valaki másnak a megbízásából kémkedne.)

2014. június 15.

(a jó és a rossz)

Nemcsak a mocskos anyagi követeléseik - azt se igazán tudom elképzelni egyikükről se, hogy ha fölajánlották neki a "jutalmat" a tevékenységéért, visszautasította azt. Visszautasítani a vérdíjat annyi, mint elutasítani azt, hogy akire kitűzték, azt meg kell büntetni valamiért...

2013. május 22.

A jó emberek

Engem már akartak megölni az "antropozófia" nevében. Nem nagy szám. 

Úgynevezett "transzperszonális pszichológus". Állítólag vannak ún. transzperszonális krízisek és egy ilyet élhetett meg: "az archetípus ébredése" nevűt. És én voltam az a Gonosz, akit neki le kellett győzni, le kellett volna gyilkolni: effektíve, fizikailag is akarta csinálni. Mert én a rossz gonosz "bal agyféltekét", matematikát és logikát és műszaki és természettudományokat és a férfit képviseltem. (Női testben: ez így hatványozott "abnormitás" és "gonoszság" volt tehát.)

Ő volt ellenben a jó és nőies jobb agyfélteke. Ebben a minőségében dicsekedett azzal is: ő egy kiöregedett hippi! Hát békét azt nem hirdetett, sőt. Viszont fennen dicsekedett is vele, hogy az ő agyában nincs semmiféle magasabbrendű kognitív funkció: hivalkodóan kérkedett vele, és hogy büszke rá... Valami más volt, ami az ő hippiidentitása lényege volt. Célozgatott is rá, a végén gyakorlatilag ki is nyilatkoztatta: az abnormális, ha egy nő azzal akar szexelni akibe szerelmes! Aztán magyarázták mások is: a szerelem és a szex összeegyeztethetetlen! A szerelemnek egy elérhetetlen ideálnak kell lenni, mert az az - szexelni pedig szerelem nélkül kell! És az érzelmi kötődés és a szex is összeegyeztethetetlen! Az abnormális! A jó szeretet (pláne: érzelmi kötődés) pedig az alárendelődés mások igényeinek, és a másik ember kiszolgálása és az ajándékok adása...

Kezdettől ezt is követelte tőlem (mint "pszichológus" a kliensétől): szolgáljam őt és csakis őt! senki mást, mások ellenében is, és gyűlöljem azokat, akiket ő gyűlöl, és harcoljak az ő ellenségei ellen. És én a Rossz voltam amiatt is, mert én nem vagyok olyan ellenségeskedő természetű, amilyennek szerinte lenni kellett volna. És nem hasítom ketté a világot, jóra és rosszra, úgy, ahogy szerinte kellett volna - és nem gyűlölöm a Másikat, az idegent, aki nem olyan, mint én; és a tudatidegen fizikai valóságot sem. Vagyis én voltam az ő közelebbről meg nem határozott misztikus eszméinek az ellensége. És az ő istenének: az nem derült ki, hogy kicsodának. Véletlenül "kardinális tűzjegyben" születtem és a Mars uralma alatt: ez egyeseknek baromi fontos - de akkor sem vagyok semmiféle háborút és ellenségeskedést követelő istenségnek sem híve, sem szolgálója, nem is szeretem az ilyesmit. Nem értettem a magyarázatát jó és rossz istenről sem. És én a rossz voltam azért is, mert nem a jó istenben hiszek - és azért is, mert nem akartam megengedni a rituális gyilkosságot sem.

2010. június 17.

(rémekIV)

Megijedek ellentmondásoktól. Bizonyos ellentmondásoktól. Abban, amit mások mondanak. És nincs már kedvem feloldani sem őket. Utánuk menni, mi is ez, miért. Nem akarok menni sehova. De azért rossz miattuk, és félek tőlük. Vagy attól, ami mögöttük lehet. Dermesztő, még mindig. Helyből.