A következő címkéjű bejegyzések mutatása: a tér képe. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: a tér képe. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 8.

(idill)

Jellemző volt az is: online zaklatóm elsősorban a tökéletes teste és a "gyönyörű szépsége" miatt imádta és istenítette h-t: úgy is, mint "pszichológust" - aki a saját (női) testi "tökéletességére" és hangsúlyosan mindig mindenki által dicsért szépségére hivatkozva fenyegeti a kevésbé szép ill. kevésbé "tökéletes" testű női klienseit. Engem meg azért fenyegetett eszelősen, mert az én testem "undorító" és már az "eszményi" férfiú is undorodott tőle stb. És a másik oldalra (még 2009-ben) kitett egyetlen arckép is bizonyára kiverte a biztosítékot mindazoknál, akik láthatták: az online zaklatóm látta, vélhetőleg.

De láthatta Andor is. És noha ő pl. meg is kérdezhette volna a kollégáit (r-t is), hogy engem ábrázol-e az az arckép, erre se volt hajlandó - hanem pl. arról ömlengett az egyik levelében, hogy ő nem is akarja tudni, hogy az az arckép engem ábrázol-e: mert ő inkább a saját tetszése szerint akar fantáziálni és ábrándozni arról is, hogy én fizikilag hogy nézhetek ki és ki lehetek, és nem is akar szembesülni az életem semmilyen valóságos és az ő fantáziálásaitól függetlenül (már eleve) adott fizikai tényével. Mert akkor "csalódást" okozna neki, ha nem pont minden úgy lenne, ahogy ő elképzeli, és neki az ilyen "csalódásoktól" bibis lesz az érzékeny kis lelke, és nem szeretné, ha én megbibizném! (Az ő érzékeny és üngyülibüngyüli pici lelkét! - hát, nem is azt akartam megbibizni.)

És az egész bibijét rádásul úgy adta elő, mintha már meg is bántottam volna: lehetőségileg (már meg is valósult annak a bántásnak a lehetősége: egyből, ahogy ő azt elképzelte, anticipálta) csak azzal is, hogy el lehet gondolni akár csak a lehetőségét, hogy én ilyen "sérelmet" okozhatnék neki - és mintegy erre az elővételezett "sérelemre" hivatkozva voltak olyan követelései (folyamatosan), hogy én ne okozzak neki ilyen sérelmeket.... (Volt egyébként olyan érzésem most nemrég is, hogy az állítólagos követelések velem szemben valójában leginkább az "aktív időbeli elhatárolások" kategória.)

**

Tegnap este szinte mellbevágó volt, hogy már 2013-ban milyen szarul érezhettem magam csak irodalmáraink szisztematikus mocskos agyrémei miatt is:

"Újra elolvastam nemrég dolgokat az ÉS-ben - és próbálom túltenni rajta magam: még sokkal borzalmasabb volt minden. [azok a "szépirodalmi" szövegek sokkal borzalmasabbak, mint ahogy én emlékeztem rájuk, vagy első olvasásra észrevettem] 

[...]

Permanensen ugyanaz a rosszindulat éveken át. Ki milyen személyes indíttatásból gyakorolta. Az közös volt: a nőt akit bántalmaztak bántalmazni kell! És ha egyszer megmondták: ő a rossz mert nem olyan amilyennek lenni kell akkor ő az! - és ha valakiről egyszer meg lett mondva, hogy ő a Rossz, akkor arra való, hogy mindenki őt hibáztassa, rajta verje le a maga baját. Éveken át ez folyt. És ez azokon a szerkesztőkön múlt, akik ehhez mások rendelkezésére bocsátották a folyóirataik felületét és maguk is nyilatkoztak az ügyben. Rendszeresen.

Jellemzően voltak a témák is. 1) szexualitás - ki a jól nőies nő, aki olyan amilyennek lenni kell és ki nem. 2) a pénz - milyen összefüggés van az emberek/nők anyagi helyzete és aközött, hogy ők a jók vagy a rosszak. Ha a nőnek nincs pénze arra, amire a férfinak kell: ő a rossz. Ha a férfinak nincs pénze arra amire neki kell, akkor ő szegény szerencsétlen és adni kell ami neki kell! Ha a nők és a "gazdag emberek" ételt, anyagi javakat fogyasztanak akkor ők a rosszak. 3) az idegen - az idegen rossz, az idegent verni kell, az idegengyűlöletet és homofóbiát és nőgyűlöletet kiélni de ugyanakkor letagadni, bort inni és vizet prédikálni. És igenis ellentétekben kell gondolkodni és jóban és rosszban! és az idegent hibáztatni és benne büntetni a bűnöket!

És történtek azoknál a szövegeknél ijesztőbb dolgok is."

**

És persze nőírók riszálták közben magukat és harsányan bizonygatták 1. ők milyen kifogástalan és "erényes" nőideálok: ők tökéletes testű nőideálok és minden elvárásnak maximálisan megfelelnek! és 1.1. a testük is pont olyan, amilyennek lenni kell és mindig mindenkinek oda is adják úgy és arra, amire és ahogyan el van várva (miközben engem az online zaklatóm ehhez képest is fenyegetett, mert én nem tettem közzé pl. pornográf ill. "erotikus" képeket és tartalmakat - mint pl. K. művésznő bezzeg!) 1.2. ők bezzeg "tejelni" is képesek sőt bőségesen osztogatják az anyagi javakat - de legalábbis: nekik az "jár" és nekik is "jogos követeléseik" vannak (direkt összefüggésben a "tökéletes" testükkel is) 2. mószerolták és rágalmazták ezerrel azokat a nőket, akik nem olyan "tökéletesek", mint ők bezzeg! Pl. "irodalmilag" bizonygatták, hogy ha egy nőnek aktuálisan nincs olyan vagyona, ingatlana, amiért "érdemes" lenne feleségül venni (és "méltó" és alkalmas lenne a házasságra), akkor a múltban igenis biztosan volt! - csak biztosan sok drága ételre-italra költötte azt a sok pénzt! stb. 

Semmi új nem volt ezekben az irodalmi agyrémekben se: simán kieszelhette volna a "csodás" J.J. is ezeket a témákat is - odáig bezárólag, hogy ha egy nő "önként" nem akarja odaadni a testét úgy és arra, amire az állítólagos férjének kell, akkor félholtra kell verni, és a magatehetetlen nőt megerőszakolni: a "csodálatos ember" pont ilyen "szexuális kapcsolatra" vágyott nőkkel: még az albérletben részletezte az igényeit... Aztán az ÉS-ben pl. volt ilyen "gyönyörű" irodalmi fantázia is. Azon kívül, hogy a szerkesztőség (Grecsó Krisztián felétlen: ő nyilatkozott is erről) elhivatva érzi magát kielégíteni a J.Jani-féle "eszményi" hímneműek férfiúi igényeit, mintegy azt is demonstrálandó: irodalmár urak szerint ill. a mocskos tahó szerkesztő úr szerint mit is kell csinálni azokkal a nőkkel, akik "önként" nem felelnek meg a szexuális elvárásoknak.

És most akkor ott tartunk, hogy ha egy nőnek nem kifogástalanul TÖKÉLETES a teste, és oda merészel menni, ahol tökéletes testű nőideálokra van igény, akkor az olyan csúf és az elvárásoknak meg nem felelő fizikumű nő "megérdemli"/ megérdemelné legalábbis a pénzbüntetést: azért, mert oda merészelt tolakodni olyan helyre, ahol tökéletes testű nőideálokra van igény. És a (franciaországi!) szépségversenyeken kívül (ami a MV rajongását kiváltó cikk tárgya volt) nemcsak pl. a műszaki felsőoktatás lenne ilyen hely: ahol a nőkkel szemben "jogos" elvárás, hogy a férfiúi elvárásoknak maximálisan megfelelő nőideálok legyenek. Rendszeresen ilyen "helyként" volt definiálva az internet is. Irodalmi közegben is megvolt ez is: hogy ilyen közegben is "igenis jogos elvárás"...

2014. július 22.

A hely

Minden hely ugyanaz a hely, a tér minden pontja átjáró, ha valaki megnyitja azt - és minden ember átjáró valaminek. A többségük alighanem kizárólag a saját primitív, állatias igényeinek és indulatainak, ami eltölti - az ilyesmit szokása aztán az agyatlanabbjának minimum természetfölötti erők inváziójaként és Isteni Kinyilatkoztatásként megélni. De az Ideák kinyilatkoztatásának feltétlenül.

2014. július 5.

(idill)

És irodalmárok értékrendje szerint is nyilván imádni kellene azt a "csodálatos embert" - pláne ha ezt még nyíltan követeli is. (Követelte.) Ha meg a kiszemelt nő nem adja, és nem tudja adni, ami "kell" - és azt az ideális nőt! - akkor annak a nőnek (pl. nekem) fölidézve a múltat nyilván sajnálkoznia kellene az eseményeken, és bűntudatot érezni, mert ő annak a drága embernek nem adta, nem tudta adni, ami annak kellett! Sőt: visszaemlékezve és fölidézve a múltat visszamenőleg bele is kéne szeretni, nyilván. És visszamenőleg epedni érte. És nekem is oda kéne lennem attól, hogy nem adtam és nem tudtam adni, ami annak a baromnak kellett! És nem szereztem pénzt (valahonnan mindig gyorsan, amikor neki kellett), és a lakást se, ami neki kellett, és nem hívtam meg és nem fizettem be őt olyan egzotikus utazásokra és menő bulikba - jaj mekkora bűntudatom van emiatt. És csak azon kellene törnöm a fejem mint reális problémán, hogyan is kárpótolhatnám...

Kis meglepetés: kb. így nézhetne ki az is, ha egy szülő hagyná el a gyerekét és érezne bűntudatot amiatt és akarná jóvátenni a történteket. És az a barom és irodalomemberek kb. azt várták el egy férfi-nő kapcsolatban is - a nő a "férfi" anyukája legyen, úgy gondoskodjon róla! Ha meg nem adja meg az ő drága mucikájának azt a gondoskodást, ami annak kell, pláne nem tudja adni, nem tud pl. anyagilag úgy gondoskodni az ő mucikájáról, akkor ugyanúgy érezzen bűntudatot, mintha a gyerekéről nem tudna - vagy pláne: ha "elhagyja" a bántalmazót (elmenekül előle) akkor úgy legyen azért bűntudata, ahogy egy anyának, ha elhagyja a gyerekét.

Mert ezek az ideális szerepek és ez az ideális szereposztás: a férfi anyuci mucikája, akiről anyucinak kell gondoskodni - a nő pedig az ő drága mucikája anyukája legyen!

Aztán ha a nő visszaemlékszik a múltra, fölidézi, de nem olyan ideális érzelmeket érez, amiket kellene, és nem bűntudatot érez, amiért nem adta meg, amit a "mucika" követelt és esze ágában sincs kárpótolni se azért a sérelemért (és végképp eszébe se jut, hogy ez kéne a legnagyobb problémája legyen), akkor az a nő nem normális! - mert nem olyan ideál, amilyennek lenni kell!

Ha meg ne adj' isten képes volt beleszeretni azóta, azok után más férfiba, vonzónak találni másokat, akkor aztán végképp nem normális. Ahogy erényes nőírók nem győzték ezt hangsúlyozni - az a nő, aki csak szóba is merészel állni valaki mással milyen bűnös és erkölcstelen! És rossz anya!

II.
Tipikusak és jellemzőek voltak azok a fogalmi "kategóriák" is, amikkel értelmezni akarták a bántalmazást és a bántalmazott nők viselkedését és személyét: avagy azt a jelenséget, ha egy nő nem azt szereti akit kell, úgy ahogy kell. Az egyik ilyen fogalom-komplexum a bűn, a bűnösség és a büntetés volt - a nő bűne és bűnössége és a nő megbüntetése. A nő, ki nem olyan, amilyennek lenni kell és nem azt szereti akit kell, úgy ahogy kell és nem engedelmeskedik és nem adja, amit követelnek tőle: bűnös és rossz - és pénzzel tartozik! És büntetni kell! És a bántalmazó biztosan a nő férje (vagy exférj) - és a bántalmazó férj bünteti a nőt és büntetésből veri ha az nem engedelmeskedik! Mert a házasságnak erről kell szólni, az a normális - a férj követelőzik és parancsolgat, a nő dolga pedig engedelmeskedni, ha nem engedelmeskedik: verni kell, meg büntetni!

A másik ilyen eszmény a bűntudat-kárpótlás-bocsánatkérés volt - a "bűnös nő", aki nem olyan ideál, amilyennek lenni kell és nem engedelmeskedik a bántalmazónak és nem adja, amit az követel (és húszéves korára nem tesz szert - akárhonnan! - menő pesti lakásra és hozományra) érezzen amiatt rettenetes bűntudatot! (És vegye tudomásul, hogy meg kell azért büntetni!) És lehetőleg akarja jóvátenni a "bűneit" és kérjen bocsánatot a bántalmazóitól - és még kárpótolja is őket!

... ilyen fogalmai voltak: aki nem adja, ami neki kell, az a bűnös és rossz és ő arra haragszik és utálja! És legfőképp: elvárta, hogy akire ő haragszik, az akarja őt megengesztelni-kárpótolni: valami nagy és drága ajándékkal - akarja megvásárolni az ő szeretetét és jóindulatát! Mert ha nem, azért is haragszik. Tanulhatta volna ezt is irodalmi példaképektől...

2014. június 29.

A jó és a rossz

Bunkó nőírók találmánya: a nő aki nem olyan királylány, amilyennek lenni kell és nem birtokolja azokat a javakat (főleg: nem kap és nem örököl a szüleitől olyan lakást, ami a kifogástalan nőiesség és az erkölcsös párkapcsolat feltétele!) és nem adja ami kell pénzzel tartozik - és azért kell büntetni (ha feleség, akkor verni is) és elvenni tőle, amit önként nem ad/a pénzt amivel tartozik!

h. is pénzt követelt, anyagi javakat követelt a munkabérén felül is: nagy és drága ajándékokat - mert az neki jár! És már azzal kezdte, hogy azt kell akarni: olyan anyagi javakat és körülményeket és anyagias "célokat", amit másoktól lehet kapni és azt kell akarni - és aki rosszul érzi magát annak attól kell magát rosszul érezni hogy azt nem kapja meg! (És pláne attól, hogy neki nincs annyi, mint másoknak és másoknak van, ami neki nincs!) És ami kell, azt ajándékba kell kapni és a jók azok, akik ajándékba kapják - a mérnökök és az építészek a rosszak!

És miután meg volt mondva: mit kell akarni, utána jött az, hogy aki nem olyan, amilyennek lenni kell és nem engedelmeskedik és nem adja, ami kell (a gonosz építészek, akik nem adják!) az a bűnös és rossz - és büntetni kell és bántalmazni kell! és késsel üldözni és legyilkolni! És azok is a bűnösök és rosszak, akik rosszul érzik magukat ha bántalmazzák és fenyegetik őket és nem akarják azt megengedni és elmenekülnek. És azt nem szabad megengedni! Nőírók is kórusban: ha a nő, akit büntetni kell - mert nem engedelmeskedik és nem tudja adni, ami kell! - és bántalmazni akarják (pláne ha konkrétan olyan bántalmazó kapcsolatban pl. házasságban él, amiben a férfi/férj verni szokta), elmenekül el kell fogni és visszavinni a bántalmazóhoz - hogy a bántalmazó végre tudja hajtani amit eltervezett! És az olyan engedetlen nőt, aki nem akarja megengedni a büntetést (amivel az engedetlensége miatt büntetni kell!) panaszkodni mer a bántalmazóra vagy megpróbál megszökni azért is meg kell büntetni... (Rakovszky Zsuzsa szerint pl.)

Nem értettem, irodalmárok miért példálóznak bántalmazott nők (és a bántalmazás, mint a nő megbüntetése) kapcsán a Gulággal és politikai foglyok fogvatartásával... Mert h-nak is rögeszméje volt az is: a rosszakat akik nem engedelmeskednek és nem olyanok, amilyennek lenni kell, meg kell azért a bűnért büntetni! És úgy is bánt velem, ahogy politikai foglyokkal szoktak - és ugyanúgy ideológiai alapja volt az erőszakoskodásának (ő igyekezett olyat gründolni és azt hangsúlyozni). Ő nem a kommunista diktatúrák rémtetteire hivatkozott, mint követendő példára, és hogy azt akarja utánozni, hanem a holokausztra és a zsidók "bűneire" és "megbüntetésére" és a koncentrációs táborokra. Ezt ő lejátszotta, ezt tehát nem is lehetett még egyszer.

2014. június 5.

(manikűr)

A ruhavásárlás és a királylányos szimbólumos jobbagyféltekézős öltözködés ami kell! Meg a "jobbagyféltekés" szimbólumosos gondolkodás - és a jelek és a jelentések! És a szimbólumok és Németh Gábor és a posztmodern...

És a szeretet amiért fizetni kell - mert a jók azok akik az ajándékokat kapják! És ha a nő nem fizet a szeretetükért, és nem engedelmeskedik nekik és nem szerez pénzt akárhonnan, és nem vásárol sok drága ruhát és nem úgy öltözik ahogy kell: olyan királylányosan, és nem adja ami kell, és nem szerzi meg a lakást és a hozományt ami kell meg van mondva és meg is lett mondva! meg lett mondva hogy a szeretetnek/szexnek/férfinak az az ára! és nem az az ideálisnő akinek lenni kell és nem adja ami kell az azt jelenti hogy az olyan nő szexuálisan abnormális és undorító a teste (és undorító és mocskos és büdös a picsája - és biztosan azért nem akar férfiakkal szexelni!) - és tartozik azzal, amit mind nem adott annak, akinek kell! És ezért büntetni kell és bosszút állni rajta és verni kell és bántalmazni kell! (és maradandó sérülést okozni neki büntetésből! mert aki nem adja, ami kell, az nem érdemli meg azt se, hogy női teste legyen!) és elvenni erőszakkal, amit nem ad oda...