2013. május 25.

A nőies nő

Azok a jelentések, amit egyesek hozzákapcsolnak egy-egy fizikai jelenséghez vagy/és saját érzelmi állapotukhoz, a megélt élményhez, a tudatban eleve adott tudattartalmak - tárgyias és időtlen tudattartalmak. (Egyeseknek csak puszta szavak, absztrakt jelszekvenciák - amiknek azután önkényesen lehet a pillanatnyi igények szerint egyéb jelentéseket, tartalmakat tulajdonítani.) Általában azzal találkoztam és találkozom, hogy ezek a jelentések nem korábban megélt élmények, érzelmek.

Viszont vannak emberek, akiknek az normális, hogy egy-egy helyzetben megélt érzelmeik, élményeik ilyen tárgyias és időtlen dologgá kövesednek, pl. az érzelmi viszonyulásuk egy konkrét személyhez, azok az érzelmek, amit egyszer megéltek - és azután bárki kicsit is hasonló személy azt jelenti nekik. A nőnek például valami baja volt építészekkel, mérnökökkel már akkor, amikor én először találkoztam vele, és én akkor azokat a megkövesedett érzelmeket jelentettem neki. Sőt, férfiakkal is valami baja volt, annyira bizarrul, hogy a kapcsolatunk végén értettem meg, hogy neki minden férfival baja van - azért is csak a kapcsolatunk végén, mert férfiak soha szóba sem kerülhettek kettőnk között. Az első két alkalommal fura dolgokat mondott arról, hogy a műszaki és természettudományok a bal agyfélteke és az a férfias elnyomó hatalom az azt jelenti és ez meg a nőies gondolkodás: a dolgok jelek és mindennek jelentése van, de azután nem volt szó soha férfiakról, nem lehetett. Hús-vér férfiakról pláne. A végén én nagyon el akartam mondani egy-két dolgot, akkor zúdult rám újra a nő, azaz arra a férfiemberre, akiről én beszéltem és általában férfiakra - kezdte megint a férfias elnyomó hatalom szöveget. Akkor "döbbentem rá", hogy ennek minden férfival baja van, az sem érdekli, kicsoda, milyen ember és mit csinált, hogyan viselkedett, hogyan szokott: helyből férfias elnyomó hatalom. És azok után volt képes ezzel előállni újra, amiket ő művelt velem. Az erőszakos követelőzései után, az agresszivitása és erőszakoskodása után: ha nem csinálom amit követel akkor ő megbüntet!

Nála elnyomóbb és hatalmaskodóbb személlyel életemben nemigen találkoztam - ahhoz képest is el voltam képedve: kit akar ő azzal vádolni. Egy olyan embert, aki férfi létére és a macsó megjelenésével együtt kifejezetten anyáskodón törődött a tanítványai munkájával vagy inkább bábáskodott. Egyszer egy rossz pillanatában goromba volt és butaságot mondott, ami engem korábbi eseményekre is emlékeztetett. Nekem érzelmeket nem jelentett, amit tett, de a viselkedése fölidézett korábbi rossz tapasztalatokat. És önmagában is ijesztő volt. Olyat mondott, aminek az adott helyzetben nem volt semmi értelme, nem arra reagált, amit én mondtam, hanem valamire, amire ő gondolt - fogalmam sincs, mire. Egy paranoid reakció volt a részéről. (Pontosabban a borderline személyiségekre jellemző projektív identifikáció) Nagyon megijedtem. Bíztam benne, hogy nála ez csak alkalmi megnyilvánulás volt, nem lesz belőle szisztéma, nem valaki mással fog beszélgetni helyettem a jelenlétemben. Azért megijedtem nagyon. Erről akartam beszélni a nőnek. Odáig nem jutottam el, hogy a konkrét eseményt elmondhattam volna és ő azt tényleg fölfogta volna. Sziszifuszi vállalkozás volt megkísérelni is elmondani neki egy ilyen bonyolult eseményt - de én azért szerettem volna. Nem akart róla tudni. Őt csak a férfias elnyomó hatalom érdekelte.