2013. szeptember 5.

Idill

Miért nem szerettem bele abba a baromba - mondhatnám: mert tapasztalatból is tudhattam, hogy egy bántalmazó nem vonzó. De ő még sokkal rosszabb volt - a fenyegetőzése és agresszivitása is állatiasabb és irracionálisabb: maga az irracionális, a fizikai valóság tagadása volt az alapja. Nem hasonlítottam össze másokkal, nem attól volt fenyegető és nem azért jelentett veszélyt, mert az agressziónak, önzésnek és hülyeségnek van valami mércéje és azon megütötte a szintet.

Összehasonlítottam másokkal - a többi emberrel a környezetünkben: feltűnő és kirívó volt, mennyire más az "értékrendje", mennyire más céljai és igényei vannak, mint ott mindenki másnak. De ugyanakkor úgy állította be a hülyeségeit, mintha az lenne a normális, harsányan hangoztatta is ezt - és elvárta, követelte, hogy mások is azt szeressék és azt akarják, amit ő! Ezen az alapon vette magától értetődőnek azt is: ha mások neki azt mondták, hogy én egy "különleges lány" vagyok és velem "érdemes megismerkedni", akkor biztosan olyan körülményeim vannak és olyan életmódom, amit ő szeret, amitől az ő szemében "különleges" valaki, amiért neki érdemes lenne megismerkedni velem.

Ő mint önmaga volt hülye és erőszakos. Teljesen mindegy, hogy az ember korábban látott-e már hasonlót. Mindegy volt az is, én szeretem-e vagy sem. Neki követelései voltak és tőlem akarta megkapni, ami neki kell - mert neki az "meg lett ígérve". És utált és erőszakoskodott, fenyegetőzött és bosszút állt, mert nem volt semmim, ami neki kellett és nem adtam semmit, ami neki kellett. Az csak egy kis mellékes volt, hogy ő azt a követelőzést és erőszakoskodást még ráadásul valami romantikus érzelemnek akarhatta beállítani - célozgatott erre. Nyafogott: neki olyan romantikus érzelmek is kellenének és romantikus kapcsolat, amit ő könyvekben is olvasott és elképzel magának - mert az úgy illik és másoknak is van és neki is kell! Ugyanúgy kellett volna neki az is, ahogyan anyagi javak és körülmények - azért mert másoknak is van és azért, mert az kell, mert attól lehet olyannak lenni, amilyennek kell.

Az anyagias követelései szempontjából nem számított az se: mások mit éreznek, mit gondolnak. Ő azt követelte: fizikailag az legyen, ami neki kell, mások úgy viselkedjenek, csinálják és adják - hogy aztán közben a másik ember mit érez, mit gondol, az neki mindegy volt. Azt akarta azért: őt a lányok szeressék, imádják, akarják - de csak azért, hogy ő megtagadhassa tőlük, amit akarnak.