A zaklatóm is, a nő is rendszeresen veréssel, fizikai bántalmazással fenyegettek és bántalmazni akartak, verni, rugdosni, késsel leszúrni, összevagdosni. Csak úgy szórakozásból is, képzelődek róla, az milyen jó volna és akarták csinálni. A zaklatóm anyagi javakat követelt tőlem ajándékba "szeretetből", a nő azt követelte: olyan építészetet csináljak ami neki tetszik és mindketten engedelmességet követeltek, követelték: bármit követelnek én engedelmeskedjem csináljam azt - és rendszeresen fizikai agresszióval fenyegetőztek ha követeltek valamit és fenyegettek és verni akartak, mert nem adtam meg, amit követeltek. Mindkettőjükből agresszív, ellenséges indulatokat váltott ki a testem. Mindketten feltűnően mutogatták az indulataikat, az utálkozásukat, agresszivitásukat és verbálisan is mocskoltak, hangoztatták: csúf vagyok, undorító és nőietlen.
Az elmúlt években erről szólt minden irodalmi megnyilvánulás is, amit olvastam. Ugyanarról az agresszióról, ellenségességről, gyűlölködésről és ugyanarról a kapzsiságról, ostobaságról és kegyetlenségről. Senki nem látott túl még a saját eszelős és idióta birtoklási vágyánál sem.
Soha nem felejtem el sem azt az agressziót, amit fizikalag átéltem, sem azokat a szavakat. A legszebb az volt, ahogy mindenki hangoztatta: minden nő abnormális nőietlen rossz gonosz erkölcstelen 1) akinek nincsenek az anyagi javai amiket egy nőnek birtokolni kell és 2) minden nő akit azért bántalmaztak, mert "undorító a teste" a bántalmazó undorodott tőle. Azt senkinek nem jutott eszébe firtatni: az a férfi miféle, aki anyagi javakat követel a nőktől és haragszik és undorodik, ha neki azt nem adják és undorodik a többé-kevésbé konvencionális szexuális intimitástól és a gyengédségtől, csak ellenséges indulatokkal és erőszakosan tud közeledni a másik ember testéhez - ahogy én láttam: annak nemétől függetlenül; ez a dolog nem a szexről és nem a nemiségről szólt, az legfeljebb ürügy volt rá.
Minden félhülyének magától értetődő: ha a férfi undorodik a nő testétől és bántalmazni akarja, mert undorodik tőle, akkor az a nő olyan, a nő teste undorító és bántalmazni kell. Igen biztosan. Senkinek nem jutott eszébe annyi sem: a tett a cselekvő alany tette, nem a tárgyé, az indulatok annak az indulatai, aki úgy érez. Nem azé a gyűlölet és az undor, aki iránt érzik, hanem azé, aki úgy érez. A zaklatóm minden szép lányt utált, nálam szebb lányokat sokkal jobban, mint engem - egy közös volt bennük: akiket helyből nagyon utált, mind feltűnően szép arcú hosszúhajú lányok voltak. Megdöbbentett, amikor a harmadik-negyedik eset után feltűnt, mennyire hasonlítanak egymásra azok a lányok, azazhogy nem hasonlítanak, csak abban: feltűnően szépek és mások szemében vonzóak.
A két kritérium: a nő adja az anyagi javakat amik kellenek ha nem adja nincs neki rossz gonosz és a nőnek undorító a teste megfelel az idegen "fajhoz", törzshöz tartozókhoz való primitív és erőszakos viszonynak - ő, az idegen nem is ember, undorodni kell tőle mert az idegen undorító és arra való hogy agyonverjék és elvegyék amije van, ha van. Ha a nőtől anyagi javakat akarnak elvenni és a teste undorító akkor ő idegen is, nyilvánvaló - mert aki olyan késztetéseket ébreszt az az idegen.
Az elmúlt években erről szólt minden irodalmi megnyilvánulás is, amit olvastam. Ugyanarról az agresszióról, ellenségességről, gyűlölködésről és ugyanarról a kapzsiságról, ostobaságról és kegyetlenségről. Senki nem látott túl még a saját eszelős és idióta birtoklási vágyánál sem.
Soha nem felejtem el sem azt az agressziót, amit fizikalag átéltem, sem azokat a szavakat. A legszebb az volt, ahogy mindenki hangoztatta: minden nő abnormális nőietlen rossz gonosz erkölcstelen 1) akinek nincsenek az anyagi javai amiket egy nőnek birtokolni kell és 2) minden nő akit azért bántalmaztak, mert "undorító a teste" a bántalmazó undorodott tőle. Azt senkinek nem jutott eszébe firtatni: az a férfi miféle, aki anyagi javakat követel a nőktől és haragszik és undorodik, ha neki azt nem adják és undorodik a többé-kevésbé konvencionális szexuális intimitástól és a gyengédségtől, csak ellenséges indulatokkal és erőszakosan tud közeledni a másik ember testéhez - ahogy én láttam: annak nemétől függetlenül; ez a dolog nem a szexről és nem a nemiségről szólt, az legfeljebb ürügy volt rá.
Minden félhülyének magától értetődő: ha a férfi undorodik a nő testétől és bántalmazni akarja, mert undorodik tőle, akkor az a nő olyan, a nő teste undorító és bántalmazni kell. Igen biztosan. Senkinek nem jutott eszébe annyi sem: a tett a cselekvő alany tette, nem a tárgyé, az indulatok annak az indulatai, aki úgy érez. Nem azé a gyűlölet és az undor, aki iránt érzik, hanem azé, aki úgy érez. A zaklatóm minden szép lányt utált, nálam szebb lányokat sokkal jobban, mint engem - egy közös volt bennük: akiket helyből nagyon utált, mind feltűnően szép arcú hosszúhajú lányok voltak. Megdöbbentett, amikor a harmadik-negyedik eset után feltűnt, mennyire hasonlítanak egymásra azok a lányok, azazhogy nem hasonlítanak, csak abban: feltűnően szépek és mások szemében vonzóak.
A két kritérium: a nő adja az anyagi javakat amik kellenek ha nem adja nincs neki rossz gonosz és a nőnek undorító a teste megfelel az idegen "fajhoz", törzshöz tartozókhoz való primitív és erőszakos viszonynak - ő, az idegen nem is ember, undorodni kell tőle mert az idegen undorító és arra való hogy agyonverjék és elvegyék amije van, ha van. Ha a nőtől anyagi javakat akarnak elvenni és a teste undorító akkor ő idegen is, nyilvánvaló - mert aki olyan késztetéseket ébreszt az az idegen.