2013. június 8.

(időtlen emberek)

Bunkó irodalmárok rendszeresen értekeztek egy időben arról: a bántalmazott nőket (akiket mindig azért kell bántalmazni, verni, mert nem engedelmeskednek és nem felelnek meg az elvárásoknak!) és az idegeneket, akik nem olyanok, amilyennek lenni kell, miért nem lehet szeretni, miért muszáj őket bántalmazni? Akár egy regényhőst (ha a regényben nők bántalmazásáról van írva) - és akár egy szerzőt is, aki másképp ír, mint mások. Az nem merült föl soha: annak az "irodalomkritikusnak", aki ilyet firtat, ezt akarja tudni: miért "kell" emberek bizonyos csoportjait bántalmazni (főleg azokat, akik neki nem szimpatikusak), annak milyen agybaja van?

Mert szerintük ahhoz kétség nem férhet, hogy a bántalmazásért, agresszióért soha nem az elkövetője felelős: nem a férfi, aki veri a nőt/gyereket/családot, hanem a bántalmazás tárgya - a nő vagy gyerek, akit verni "kell", muszáj! Volt az is, irodalomkritikailag, hogy hát a nőverést, nők elleni erőszakot, családon belüli erőszakot azt úgy kell értelmezni - amikor a hülye külföldi regényírók, akik nem tisztelik a magyar kultúrát, ilyeneket írnak! - hogy a nőket bántalmazó férfiak valójában az áldozatok: a bántalmazott nőnek az áldozata, vagy amikor az egész családot verik, akkor a családnak vagy esetleg a társadalomnak az áldozata - már csak azért is, mert "kényszerítve vannak" arra, hogy elkövessék azt, amit biztosan nem is akarnak és még meg is szokták mindig bánni és utána bűntudatuk van: ki van ez is a regénybe is domborítva [mert ún. bántalmazó kapcsolatban a bántalmazókra jellemző ez, a "hülye külföldi regény" pedig arról szólt, ezt akarták irodalomkritikusék magyarul "értelmezni"] és ezért is együtt kell velük érezni! És például a nőt kell hibáztatni, akit muszáj bántalmazni - mert az a nő olyan utálatos és nem lehet szeretni!

Ahogy ahhoz sem férhet kétség: az idegen rossz és utálatos, azért, mert idegen, más, nem olyan, mint mi! És ezért kell például az idegen származású nőt is bántalmazni.