2013. június 6.

(idill)

Az érzelmek kifejezésének "gátoltsága" hisztrionikus, nárcisztikus vagy antiszociális bántalmazóra utal. Nem feltétlenül gyerekkorban... (Valahol olyat írtak, hogy az érzelmek kifejezésének gátoltsága például gyerekkori bántalmazásra utal. Szerintem inkább a bántalmazóra.) Ezek a bántalmazók agresszíven nem tűrik a másik ember (hétköznapi, az ő ízlésüknek ezért sem megfelelő) érzéseit és azok kifejezését - elég feltűnő az erőszakoskodásukban az is, ahogy a másik ember érzelmei (valódi érzelmek) egyből fölhergelik őket, végletekig...

Jellemző volt ez arra a baromra is, h-ra végképp! És aztán még Andortól is féltem emiatt... Vannak gátlásaim, például az érzelmeim kifejezésével kapcsolatban. Mert emiatt is fenyegettek, erőszakoskodtak velem. (Erősen nárcisztikus-antiszociális bántalmazók. És az a barom meg a nő is iszonyú teátrálisak voltak plusz a követeléseik: ezek a hisztrionikus személyiségzavar tünetei voltak, és ez volt a felszínen. Tulajdonképp úgy nézett ki, hogy főleg emiatt nem tűrik mások érzelmeit és azok kifejezését. Mert az az ő "privilégiumuk" azt csak nekik szabad! - és azt csak olyan drámaian, feltűnősködve, ahogy ők csinálják! Valószínűleg tényleg a hisztrionikus vonásaik miatt nem tűrhették elsősorban ill. ahogyan artikulálták ezt az agressziót, zsigerből, az amiatt volt.)

Tököm tele van már azzal, hogy ha valaki nem elég nőies és nem elég heteroszexuális (és nem fejez ki olyan nőies érzelmeket, amik el vannak várva!) azt egészen biztosan gyerekkorában bántalmazták és biztosan azért! csak azért biztosan! NEM.