2014. május 31.

(mentes és mészáros)

Meg még Andor és a horrorfilmek.

(a lányok dolga)

Az irodalmi agyrémek - és ahogy irodalmárok (és irodalomrajongó feminista feleségek!) még azt is egyre-másra kinyilatkoztatták: a nőknek azokat a nőideálokat kell és kötelező! utánozni, akik pont olyan ideálok, amilyennek lenni kell: meg van az mondva! És azzal a céllal kell irodalmat is olvasni és a divatos filmsorozatokat nézni! Mert utánozni kell! És azokat a nőideál írónőket is utánozni kell ás utánozni akarni, akik bezzeg olyan kifogástalanul nőies nők, amilyennek lenni kell és úgy öltöznek (és vetkőznek), ahogy kell! A regényhősöket és filmszereplőket meg a sztorikat pláne.

Ahogy az az "eszményi tökéletes férfi" is azt akarta: regényhősöket utánozni...

És azokkal a nőkkel, akik nem felelnek meg az elvárásoknak és nem utánozzák azokat a divatos nőideálokat, akiket kell, irodalmár urak (és hölgyek) szerint az a baj, hogy nem olyan művelődöttek amilyennek lenni kell! - és nem azokat a könyveket olvassák amiket kell! És főleg: hogy nem is azokat a filmeket nézik - és nem tudják mit kell utánozni és nem akarják utánozni azt, amit kell! Nyomták aztán: mit kellene a nőknek olvasni, milyen bestsellereket, és milyen nőideálokat utánozni.

H. is úgy gondolta: utánozni kell! - és például őt, mint nőideált kellett volna utánoznom. Mert látszik rajtam, hogy engem nem úgy neveltek, ahogy kell! (A biztosan zsidó felmenőim.) És mert az ő férje antropozófus, és az antropozófiában is az a "személyiségfejlődés" csúcsa, hogy utánozni kell...

(a gyűlölet)

Fogalmam sincs, ki az online zaklató és mi történt és hogyan. (Sejtem: nyilván összevissza rágalmaztak mindenfélével, ahogy offline és online is szokás azokat a nőket, akik nem szeretnek bele abba, akibe kell, és nem adják, ami kell! Én ráadásul le is lettem zsidózva, én a csúf gonosz zsidó nő vagyok.) Voltaképp arról se tudhatok/nék semmit, hogy bunkó irodalomemberek mit akarhattak. Úgy általában a nőktől...

Egyfolytában kinyilatkoztatták, de az mindig csak a sallang, eszköz vagy ürügy. A gyűlöletüket kiélni és bosszút állni. Erről szólt az egész, kezdettől, semmi másról. Egyébként (a követelőzések ellenére) fogalmam sincs arról, mit akarhattak - mert irracionális és irreális és fölfoghatatlan: ez a "lényege". Az anyagi követeléseik: az indulataik racionalizálása...

2.
Barom irodalmárok (és nőírók!) bunkó követelőzései (kezdve azzal: a nők hogyan öltözzenek és hogyan sminkeljék magukat: ahogy nőírók bezzeg! és kit hogyan szeressenek - és: miért, miért kellene bunkó irodalmárokba szerelmesnek lenni és az ő rühes faszuk iránt ellenállhatatlan vonzalmat érezni!) - és nőgyűlölő uszításaik és a bosszúvágyuk: mind ugyanolyanok, mint az a barom is volt.

Megvolt az is, hogy nekik is azért kell a nőideál, mert tündökölni akarnak és olyan legesleg ideálférfi lenni, mint a mesékbe' (és ahhoz kell a mesebeli királylány) - mert a "közönséges senkiket" ők utálják! És az olyan nőket is, akik nem királylányok és nincs vagyonos és előkelő családjuk és nem tudják adni, ami egy művelt magyar szépírónak kell. Mert a nő dolga adni ami kell! és az anyai gondoskodást! (amit már r. tanár úr is számon kért rajtam, hogy én ezt nem adtam, és nem vagyok jó anyukája a pasiknak) és ehhez előkelő származású királylánynak kell lenni! És a legnőiesebben és a legdivatosabban öltözni! És adni a báli meghívókat és a cifrapalotát és minden pénzt odaadni annak akinek kell! - ha a nő nem adja, utálni kell és bántalmazni kell! Mert a szeretetért fizetni kell! (Németh Gábor szerint pl.) És aki nem vásárolja meg az ő szeretetüket, azt igenis bántalmazni kell.

Így gondolta ezt az a barom is és H. is... És az nem elég életcélnak ha valaki építész akar lenni! - és ahogy a nő ezt kinyilatkoztatta! Hanem olyan "életcélokat" kell akarni, mint ő is! Az olyan cifra és nőies (és leg!) öltözködést és cifrapalotákat és egzotikus utazásokat -  és engem folyton büntetni kellett volna azért a "bűnért", mert nem azokat a dolgokat akartam, és neki sem akartam adni.

És rajtam kellett volna bosszút állni a "tudjukkik" bűneiért is, akik nem adják...

2014. május 30.

(kétszer kettő)

A követelőzéseik, a fölhergeltségük és a gyűlölködésük - mert a nő nem adja ami kell és nem adja az anyagi javakat és nem ad oda mindent! és anyagi javakat fogyaszt ételt fogyaszt! Meg a ki kicsoda - és ahogy nem bírtak leszállni arról a témáról se. Odáig, hogy szövegeknek is ki tudja ki lehet a szerzője! (és ki nem lehet!) és ahogy ezzel manipuláltak.

Idill

Irodalmáraink megmagyarázták oda, vissza: a nő aki élelmiszert vásárol és fogyaszt bűnös és rossz - és miért. Mert meg van neki tiltva, hogy élelmiszert vásároljon és fogyasszon de nem engedelmeskedik! És mert a férfi elől zabálja meg azt az ételt és azt a pénzt!

Mert a nő dolga adni az ételt és az anyagi javakat! és mindent odaadni annak, akinek kell!

A kifogástalan és felsőbbrendű nőiességükkel kérkedő és a "felsőbbrendűségük" okán más nők bántalmazására és kifosztására uszító nőírók (akik azért is kifogástalanul nőiesek és tökéletesek, mert ők rajonganak azokért a megmondóemberekért, akikért kell, és Szendi Gáborért, aki tudományosan is megmagyarázta: az élelmiszerfogyasztás vágya bűnös vágy és a nők bűnös vágyait büntetni kell! és ha ők esetleg mégis fogyasztanak élelmiszert, és nekik azt szabad, és őket ezért senki nem akarja büntetni és megverni és elszedni tőlük a kajapénzüket, az pláne azt jelenti, hogy ők a felsőbbrendű kiváltságos nők - akiknek mindent szabad, amit másoknak nem!) megmagyarázták azt is: az a nő, aki nem csak annyi és olyan élelmiszert fogyaszt, amit és amennyit mások megengednek neki, és élelmiszert vásárol és fogyaszt törvénysértést követ el - és tartozik azzal a pénzzel, amit élelmiszerre költ! Akkor is, ha a saját fizetésén vásárol ételt és megzabálja azt! Mert a nő dolga adni az anyagi javakat! És mindig tartozik azzal, amit nem ad oda!

És például Bán Zsófia szerint az ilyen bűnös nőktől, akik nem felelnek meg precízen a nemi szerep elvárásoknak és nem kizárólag adják az ételt és az anyagi javakat - annak, akinek kell! és nem a hentesnek és a péknek! - hanem fogyasztják is, és pénzen vett ételt fogyasztanak! el kell venni erőszakkal azt a pénzt, amivel "tartoznak": amit valaki kapni akart tőlük és nem adták!

És ha a nő mindig tartozik azzal a pénzzel, amit megzabál és ki kell belőle verni azt a pénzt, akkor értelemszerűen minél nagyobb számlát kell kiállítani - ahogy állítólag szokás ezzel a trükkel vendéglátóipari helyeken is becsapni naiv külföldi vendégeket. Egy.

II.
Kettő: mocskos bunkó irodalmárok, akik úgy gondolják: a nő dolga adni az anyagi javakat! ha nem adja, tartozik azzal! még arról is képesek fantáziálni és hazudozni, hogy a nők még azért is tartoznak a pénzzel, amibe a sok drága étel kerül, amit biztosan megzabálnak! mert azt a pasijuk fizeti ki a nő helyett! (Ami tiszta képtelenség, még az ő világképük szerint is, pláne.)

És annak a baromnak a felháborodásai helyből amiatt, ha az ételért fizetni kell, ha valaki olyan helyen eszik, ahol azért fizetni kell! - és ezért követelőzött: neki mi adjunk enni és: azt én adjam! És azon is fölháborodott, rendszeresen, ha mások ettek (sőt azon is, ha csak fantáziált arról a bűnös vágyról, hogy mások biztosan élelmiszert akarnak fogyasztani!), ha az ételt nem csak neki szolgálták fel (meg egyáltalán: azon is, ha őt nem szolgálták ki, hogy neki a menzán magának kellene sorba állni!), ha mások olyan élelmiszereket fogyasztottak, aminek a fogyasztását ő meg akarta tiltani - és főleg azon, ha mások arra költik a pénzüket, amire ő nem akarta: ennivalóra! És ezek nem akármilyen felháborodások voltak. Valami zsigeri és állatiasan agresszív indulat volt. Engem nem egyszer meg is akart ütni azért, mert elkövettem ezeket a bűnöket: asztalhoz ültem másokkal együtt és fogyasztottam az ételből, amit felszolgáltak, élelmiszert vásároltam (még a boltba is jött utánam: leste, mit csinálok én ott - amit ő megtiltott! és mit vásárolok: amit ő megtiltott!) és olyan élelmiszereket fogyasztottam, amiknek a fogyasztását ő meg akarta tiltani - pl. péksüteményt...

És még kövér is vagyok állítólag - és azért is undorító a testem! és ezért is kellene engem fogyókúráztatni. És ezért is tartozom azzal a sok pénzzel, amit biztosan élelmiszerre költöttem és megzabáltam és nem adtam oda annak, akinek kell!

A mutogatós ember is fáradhatatlanul mutogatja, hogy sokat zabálok és megzabáltam a sok pénzt...

És hogy mit hazudnak egy nőről: mennyi pénzzel "tartozik" az "expasijának" az kizárólag attól függ: az "expasinak" mennyi pénz kell. Annak a baromnak végtelen sok kellett. Én tehát végtelen sok pénzzel "tartozom" neki - amit biztosan mind megzabáltam, drága ételre-italra költöttem!

(fogalmaik)

Irodalomemberek követelőzése aztán: nekik az legyen megmondva! Mert nekik az kell. Nagyjából ez az a bunkóság, amire nincsenek szavak.

2014. május 27.

Az ideálos ember

Meg még Répás Feri ellenségessége. Az első pillanattól kezdve gyűlölködő és irracionálisan ellenséges volt velem - velem mint fizikai valósággal, a puszta jelenlétemmel. Annyira, hogy amikor észrevett, először azt sem akarta, hogy én az ő csoportjába járjak. (És ahogy másokat is megbotránkoztatott a "nemtetszése" agresszív kimutatásával.) Azután azt nem akarta, hogy én ott legyek rajzórákon - nem tudott elviselni. Engem meg ez nem érdekelt, nem érdekeltek a rajztanárom személyes érzelmei (és még a téveszméi sem, mert voltak neki) - ő meg végül tudomásul vette, hogy én is a tanítványa vagyok és elfogadta ezt. Egy darabig. De engem mint fizikai valóságot soha. Végül ez derült ki.

Azt (úgy, ahogy) tudomásul vette és elfogadta, hogy a tanítványa vagyok (akár tetszik neki, akár nem), és akkor egy ideig hajlandó volt foglalkozni az én munkáimmal is - de engem mint fizikai valóságot nem bírt elviselni, nem tudta elfogadnia a létezésemet. Azután a támadásai újra. És végül megmondta, miért: azért mert én nem tetszem neki mert nem olyan nőies nő vagyok amilyenek neki tetszenek! Nem olyan a testem és nem is úgy öltözöm - és látszik rajtam, hogy én más férfiakat sem elégítek ki szexuálisan és úgy általában is nem felelek meg a szexuális elvárásoknak és a férfiúi igényeknek, és nem szolgálom ki a férfiakat úgy, ahogy kell! látszik rajtam, hogy én nem olyan nőies nő vagyok, amilyennek lenni kell!

És látszik rajtam, hogy én az vagyok, akit úgy kell gyűlölni és akitől úgy kell undorodni, ahogy ő - mert neki ilyen indulatai vannak! És ezeknek én vagyok az oka. (Mert nem vagyok olyan nőies nő, amilyennek lenni kell, és nem felelek meg az ő igényeinek és "látszik rajtam", hogy másokénak se! sőt! ő azt is "látni" vélte rajtam, hogy én biztosan nem is pasikhoz vonzódom, és mint leszbikust utált engem - mert ő homofób!)

És ő nem akarja, hogy én ott legyek az egyetemen és ő nem akarja azt se hogy én építész legyek! Mert ő nem tudja elviselni az olyanokat, mint én. (1) azokat a nőket, akik nem elég csinosak, nőiesek, "látszik rajtuk", hogy nem felelnek meg a szexuális elvárásoknak 2) az olyan "deviánsokat", akik biztosan a saját nemükhöz vonzódnak.)

Az ideális kövér nő

Karafiáth Orsolya pedig még vetkőzött is, és mutogatta magát és meg lett mondva: az ideális nő nem fogyaszt élelmiszert, mégis szép kövér és pucéron mutogatja magát! - és nemcsak az anyagi javakat (és a lakást!) adja annak a férfinak, akinek kell, hanem a testét is odaadja mindenkinek, arra, amire másoknak kell! És az a nő, akinek nem olyan a teste amilyennek lenni kell és nem adja oda úgy és arra, ahogy és amire másoknak kell, nem úgy öltözik-vetkőzik és nem mutogatja magát (és még azt se akarja megengedni, hogy verjék és csak olyan szexet akar, ami neki jó és csak azzal, akivel neki jó) szexuálisan abnormális és undorító a teste - és büntetni kell és bántalmazni és elvenni tőle erőszakkal, amit önként nem ad oda...  Azért is, mert ha a nő nem adja, ami kell és nem olyan a teste (és nem adja oda úgy és arra, amire másoknak kell!) biztosan még az is a bűne, hogy sokat zabál! többet és drágább ételeket, mint ami meg lenne engedve neki - és ezért is undorító a teste! és tartozik az élelmiszer árával is, amit megzabál! Ez nyilván a magyar "irodalmi élet" belső szabályzatának egyik legfontosabb pontja - még ún. irodalmat is ebből muszáj nekik írni.

És ki lett nyilatkoztatva egyfolytában: milyen az "ideális" és elvárt "női szexualitás" - és hogy az a pornográfia! Azért is, mert az a modern és divatos női szexualitás és még azért is, mert a pornográfia a "feminista" szex... És mert a nőnek kötelessége az anyaság és a gyerekszülés - és azt is csak az a nő érdemli meg, aki megfelel a szexuális elvárásoknak és engedelmeskedik és kifogástalanul olyan a teste, amilyennek lenni kell és mindenkinek odaadja úgy és arra, amire másoknak kell!

És adja az anyagi javakat és adja a lakást is annak, akinek kell!

És anyáskodóan gondoskodik a férfiról is!

Nem felejtem el a Falcsik-Izomagyú Bunkó páros sorozatos produkcióit se a prea.hu-n. Föltehetően annak is az lett volna a célja mellékesen, hogy azt a nőt, akinek az anyaságot és a szexet kell akarni, rábírják a pornózásra. Ez volt a gyakorlati célja és értelme annak, ahogy egyfolytában a családról és gyerekszülésről beszéltek - követeléseket nyilatkoztattak ki: a nő akarja azt, amit neki akarni kell, akarja a szexet, a gyereket és viselkedjen úgy ahogy kell! mert az annak a feltétele is, hogy jó anya legyen! A nőnek a gyereket kell akarni - és ha a nő gyereket akar (vagy akár csak szexet: olyan szexet, ami neki jó, és nem akarja, hogy verjék és megerőszakolják és erőszakkal kényszerítsék arra, amit önként nem akar) akkor ennek az a feltétele, hogy meg kell felelni a szexuális elvárásoknak: a nőnek legyen olyan a teste és mutogassa és pornózzon! Mert a férfiak azt szeretik, és az a normális női szexualitás - és csak az a nő érdemli meg, hogy gyereke lehessen, aki olyan nőies nő, amilyennek lenni kell! És aki nem olyan nőideál és nem felel meg a szexuális elvárásoknak, az "rossz anya" és nem azt akarja, amit egy nőnek akarni kell: a férfit/szexet/gyereket/anyaságot...

Ez volt a legmocskosabb és legaljasabb bunkóság. A gyerekszülésről és az anyaságról beszélni, azt kinyilatkoztatni, mint ideális célt, amit a nőknek akarni kell - azért, hogy a nőket ezzel bírják rá a pornózásra, és minimum arra, hogy az interneten mutogassák magukat. (De inkább arra is, hogy a "pornóiparban" "dolgozzanak".) A prae.hu-n például mindenkinek beteges mániája volt: csak a pornó a normális szex és a nők és a női test tárgyiasítása, és ha a férfiak tárgyként használhatják a nők testét - és a nő a saját testét is tárgyiasítja, úgy mutogatja, és tárgyként kínálja fel és adja oda! A hülyék megmagyarázták azt is, erre miért van szükség: mert ez a pszichoanalitikus "tárgyszeretet" és a nőket és a női testeket azért kell tárgyiasítani, hogy a nő alkalmas legyen arra! (És ha a nő nem tárgyiasítja magát, akkor ő a felelős azért, ha a férfi nárcisztikus.)

És az is meg volt mondva alaposan: milyennek kell lenni a női testnek - és ha a nőnek nem olyan a teste és nem elég kövér és buja és vonzó és nem tetszik a férfiaknak, akkor még azért is szexuálisan abnormális! (És Bán Zsófia szerint a kicsi és sovány nők még azért is a gonoszok, mert drága ételeket zabálnak és ők zabálják ki a férfit a vagyonából. Bezzeg a jó anya nem fogyaszt ételt és nem költ arra pénzt, mégis szép kövér - és pucér - és mindenkinek odaadja a testét arra, amire kell!)

Feminista hülye picsa azt is kinyilatkoztatta: neki azért a nagymellű és a nagy drabál állat - de kifogástalanul nőies megjelenésű! divatos-miniszoknyás és hosszú hajú - nőideálok tetszenek, mert ő mint feminista leszbikus hajlamokat vél fölfedezni magában és ő ezért a "férfias nőkre" izgul, és az ilyen nagy és kövér miniszoknyás nők a férfias nők.

2014. május 26.

(anyjuk fiai)

A szülés és a nők elleni erőszak annak ürügyén - erre fel irodalomemberek fölbaszták az agyukat azon, hogy vannak nők, akik nem akarják odaadni a testüket mindenkinek, akinek kell, arra amire másoknak kell! Még szülni se úgy akarnak ahogy azt mások megmondják!

Másoknak meg az jutott eszükbe: ha a nőnek gyereket/szerelmet/szexet/férfit/családot kell és kötelező akarni, akkor fizessen érte! Legyen olyan nőideál, amilyennek lenni kell és akarjon vonzó lenni a férfiak szemében és szerezze meg a pénzt, ami ahhoz kell és vásároljon olyan lakást (és olyan legdivatosabb legnőiesebb legcifrább legdrágább legruhákat, amire az igényes férfinak igénye van, hogy a nők olyanba legyenek öltözve!) és mindent, ami ahhoz kell, hogy vonzó legyen a férfiak szemében - és a férfinak is adja az anyagi javakat! És irodalmárok ezt úgy adták elő, mintha újdonság lenne. Az a barom már évtizedekkel ezelőtt azt akarta: az ő "szerelmét" és becses társaságát vásároljuk meg... (Lehet, azért is volt egyfolytában felháborodva, mert mi, akik lakótársai voltunk ingyen "élvezhettük" a fenomenális társaságát. Amikor az csak annak járt volna, aki fizet érte!)

Kettő: csak a szüléssel-szülészettel kapcsolatban is mindig szóba kerül a pénz - konkrétan a szüléssel kapcsolatban: vagy az, hogy annak mik a költségei, vagy még az is, hogy az milyen procedúra, ha egy nő nem tud teherbe esni, de mégis gyereket akar. Mit meg nem tesznek a nők (vagy házaspárok) hogy gyerekük lehessen. Ki is lett mondva folyton az is: a gyerek és az anyaság egy olyan dolog, amiért a nők bármit megtesznek és bármit megadnak, ha kell nekik. Irodalmárék vérszemet kaphattak ettől is - és az ő logikájuk szerint: azt kell nézni, mi az, amit a nőknek nagyon kell akarni, amiért egy nőnek bármit meg kell adni, és akkor arra kell őket rábeszélni! (És lehetőleg el kell velük hitetni, hogy azért aztán tényleg bármit meg kell adniuk! A pénztől a szülészeti erőszak elviseléséig.)

... és az a nő, aki nem tesz meg és nem ad meg mindent azért, hogy gyereke lehessen, és nem fizet érte (főleg nem szerzi meg a pénzt, ami a "jó anyasághoz" és a vonzó nőiességhez kell - még olyan lakást se vásárol - és nem fizet a szeretetért/szexért) azért is abnormális! mert nem akarja azt amit neki akarni kell: az anyaságot. Pláne aki még a férfiakkal sem "anyáskodik", ahogy kellene...

(fogalmaik)

Az a barom is azért nyájaskodott, azért örült, hogy megismerkedhetett velem, mert ő beszélt rólam másokkal - és mások azt mondták neki, én olyan ember vagyok, amilyet ő szeret! én (biztosan!) birtoklom azokat a javakat, azokat a körülményeket és azt az életmódot, amit ő másokban "szeret" - és tőlem megkapja, ami neki kell! (Eszelősen eufórikus megelégedettség és eszelősen bizalmaskodó mézesmázos nyájaskodás.) Aztán a fensőbbséges utálkozás és a permanens fenyegetőzések, mert nem az voltam, akinek elképzelt és nem adtam meg semmit, ami neki kellett. Pedig az neki meg lett ígérve!

2014. május 25.

(az élet és az irodalom)

Én meg nyilván tartozom azzal a regénnyel is. Amit már akkor tegnapra meg kellett volna írni - és nem is akármilyet, hanem olyat, amit ők biztosan jól el is képzeltek. (Bunkók.)

Úgy emlékszem, Andornak is voltak regényírói ambíciói, ő is tervezett valami epikus művet írni - csak még az ufókat akarta belevenni. (Eszembe is jutott akkor, hogy szólhatnék neki, megvannak az ufók, állítólag én is az vagyok - és az építészek az ufóktól származnak. Már csak egy kis lidércnyomás kellene hozzá, és akkor ezt korrektül be is lehetne bizonyítani. Ő meg rémálmodhatna erről.)

2014. május 23.

A pusztítók

A nők teste mocskos büdös és undorító és bűnös és erkölcstelen és a nők mocskos picsája is mocskos büdös és undorító és bűnös és erkölcstelen igenis és akkor is - a mutogatós embernek is rögeszméje ez. Gondolom ezt kellene tudomásul vennem - sőt bevallanom, valljam be, hogy undorító a testem és én vagyok az az undorító picsájú nő akinek undorodni kell a mocskos büdös undorító picsájától és gyűlölni kell és bántalmazni kell! gyűlölni kell és bántalmazni kell mert nem ad semmit, ami a férfiaknak kell, nem ad lakást és pénzt és olyan picsamutogatást se amilyet az összes magyar nőírók és nem baszik mindenkivel - és gyűlölni kell, mert undorító mocskos és büdös a picsája. Mert meg van mondva és az számít ami meg van mondva! Az összes magyar szépírók megmondják, még meg is magyarázzák.

És kihirdették: a szeretetért fizetni kell - azt a nőt, aki nem fizet bántalmazni kell! És bosszút hirdettek: aki nem adja meg, amit követelnek tőle azon bosszút kell állni, büntetni kell verni kell bántalmazni kell és elvenni erőszakkal amit nem ad! Ha a nő nem adja meg, ami kell, amit követelnek tőle bosszút kell rajta állni - a nőt aki nem adja meg, ami kell, verni kell bántalmazni kell és fizikai sérülést okozni neki bosszúból és elvenni erőszakkal amit nem ad! Azt is megmondták: aki nem adja meg, ami kell, azt bosszúból mocskolni, rágalmazni kell! És azt hirdették: az számít ami meg van mondva! Ha egy nőről meg van mondva, hogy nem lehet szeretni gyűlölni kell és bántalmazni kell és meg van mondva hogy undorító a teste és undorító mocskos és büdös a picsája akkor az számít mert az van megmondva!

Nem mondanak semmi újat. Az a barom is azért gyűlölt és fenyegetett és bántalmazott, mert nem volt pénzem és nem adtam neki lakást és pénzt - és azért, mert undorodott a lányoktól és undorodott a nők testétől és a női nemi szervtől. Mert könyvekben is olvasta. (Előbb volt az utálkozása, undorodása a lányoktól, időrendben is előbb és ez volt a fő ok.)

Nem tudnak újat mondani. A gyűlöletnek ez a két "oka", célja, indoka és magyarázata van. A másik adja meg ami kell - ha nem adja gyűlölni kell és bántalmazni kell! És a másik ember teste undorító.

(szereposztás)

Nekem még csak soha nem is ígért senki semmit - én mindig az voltam, akitől követeltek: én adjak! Mert az meg van ígérve! És a lányok dolga mindent adni ami kell.

Rosszindulatú emberek persze ígérgettek rendszeresen, nagy garral, harsányan, drámaian - direkt azért, hogy kicsaljanak ezzel valamit. Azért, hogy odacsalogassanak magukhoz és abból valami hasznuk lehessen. Ahogy a transzperszonális nő is: majd legközelebb! Legközelebb majd elmondhatom amit én akarok, legközelebb majd beszélünk arról, ami nekem fontos. Sőt: odarendelt azzal, hogy ő az anyámról akar velem beszélni de azonnal (fogalmam sincs, miről jutott eszébe, de azonnal nagyon fontos volt) - aztán mire odaértem hozzá, "elfelejtette". Nem volt más dolgom, mondtam, jó, megyek, ahogy letettem a telefont, el is indultam, és mire odaértem, elfelejtette.

2014. május 17.

(magyar irodalom)

Ha az ambiciózus szimbirszki ügyvédbojtár
elsakkozgat Gorkijjal Capriban,
tovább hallgatja az Appassionatát
és, ó igen, hahogy mint merengte volt,
inkább simogatja,
mintsem üti,
ha mindörökre elbámészkodik
a genfi Főposta csodáján
(álmélkodhatóbbat kormányzósági agy
találni nem bír), akkor:
jött volna valami lapos
Kerenszkij/Miljukov-stílű megoldás:
kevesebb állammá dermedt forradalom,
több túlélő.


Kis különbség: szépíróék azon el sem merengtek, hogy a nőket ne üssék, bántalmazzák, ha mégis, egyből fölháborodtak még az elméleti lehetőségen is - és azt hörögték mind: a nőket ütni-verni kell bántalmazni kell! azok a nők is abnormálisak és bűnösök rosszak akik másféle kapcsolatot akarnak! és azt ugatták: az a nő is abnormális és bűnös és rossz aki nem engedi meg a verést és a bántalmazást!