2014. május 30.

Idill

Irodalmáraink megmagyarázták oda, vissza: a nő aki élelmiszert vásárol és fogyaszt bűnös és rossz - és miért. Mert meg van neki tiltva, hogy élelmiszert vásároljon és fogyasszon de nem engedelmeskedik! És mert a férfi elől zabálja meg azt az ételt és azt a pénzt!

Mert a nő dolga adni az ételt és az anyagi javakat! és mindent odaadni annak, akinek kell!

A kifogástalan és felsőbbrendű nőiességükkel kérkedő és a "felsőbbrendűségük" okán más nők bántalmazására és kifosztására uszító nőírók (akik azért is kifogástalanul nőiesek és tökéletesek, mert ők rajonganak azokért a megmondóemberekért, akikért kell, és Szendi Gáborért, aki tudományosan is megmagyarázta: az élelmiszerfogyasztás vágya bűnös vágy és a nők bűnös vágyait büntetni kell! és ha ők esetleg mégis fogyasztanak élelmiszert, és nekik azt szabad, és őket ezért senki nem akarja büntetni és megverni és elszedni tőlük a kajapénzüket, az pláne azt jelenti, hogy ők a felsőbbrendű kiváltságos nők - akiknek mindent szabad, amit másoknak nem!) megmagyarázták azt is: az a nő, aki nem csak annyi és olyan élelmiszert fogyaszt, amit és amennyit mások megengednek neki, és élelmiszert vásárol és fogyaszt törvénysértést követ el - és tartozik azzal a pénzzel, amit élelmiszerre költ! Akkor is, ha a saját fizetésén vásárol ételt és megzabálja azt! Mert a nő dolga adni az anyagi javakat! És mindig tartozik azzal, amit nem ad oda!

És például Bán Zsófia szerint az ilyen bűnös nőktől, akik nem felelnek meg precízen a nemi szerep elvárásoknak és nem kizárólag adják az ételt és az anyagi javakat - annak, akinek kell! és nem a hentesnek és a péknek! - hanem fogyasztják is, és pénzen vett ételt fogyasztanak! el kell venni erőszakkal azt a pénzt, amivel "tartoznak": amit valaki kapni akart tőlük és nem adták!

És ha a nő mindig tartozik azzal a pénzzel, amit megzabál és ki kell belőle verni azt a pénzt, akkor értelemszerűen minél nagyobb számlát kell kiállítani - ahogy állítólag szokás ezzel a trükkel vendéglátóipari helyeken is becsapni naiv külföldi vendégeket. Egy.

II.
Kettő: mocskos bunkó irodalmárok, akik úgy gondolják: a nő dolga adni az anyagi javakat! ha nem adja, tartozik azzal! még arról is képesek fantáziálni és hazudozni, hogy a nők még azért is tartoznak a pénzzel, amibe a sok drága étel kerül, amit biztosan megzabálnak! mert azt a pasijuk fizeti ki a nő helyett! (Ami tiszta képtelenség, még az ő világképük szerint is, pláne.)

És annak a baromnak a felháborodásai helyből amiatt, ha az ételért fizetni kell, ha valaki olyan helyen eszik, ahol azért fizetni kell! - és ezért követelőzött: neki mi adjunk enni és: azt én adjam! És azon is fölháborodott, rendszeresen, ha mások ettek (sőt azon is, ha csak fantáziált arról a bűnös vágyról, hogy mások biztosan élelmiszert akarnak fogyasztani!), ha az ételt nem csak neki szolgálták fel (meg egyáltalán: azon is, ha őt nem szolgálták ki, hogy neki a menzán magának kellene sorba állni!), ha mások olyan élelmiszereket fogyasztottak, aminek a fogyasztását ő meg akarta tiltani - és főleg azon, ha mások arra költik a pénzüket, amire ő nem akarta: ennivalóra! És ezek nem akármilyen felháborodások voltak. Valami zsigeri és állatiasan agresszív indulat volt. Engem nem egyszer meg is akart ütni azért, mert elkövettem ezeket a bűnöket: asztalhoz ültem másokkal együtt és fogyasztottam az ételből, amit felszolgáltak, élelmiszert vásároltam (még a boltba is jött utánam: leste, mit csinálok én ott - amit ő megtiltott! és mit vásárolok: amit ő megtiltott!) és olyan élelmiszereket fogyasztottam, amiknek a fogyasztását ő meg akarta tiltani - pl. péksüteményt...

És még kövér is vagyok állítólag - és azért is undorító a testem! és ezért is kellene engem fogyókúráztatni. És ezért is tartozom azzal a sok pénzzel, amit biztosan élelmiszerre költöttem és megzabáltam és nem adtam oda annak, akinek kell!

A mutogatós ember is fáradhatatlanul mutogatja, hogy sokat zabálok és megzabáltam a sok pénzt...

És hogy mit hazudnak egy nőről: mennyi pénzzel "tartozik" az "expasijának" az kizárólag attól függ: az "expasinak" mennyi pénz kell. Annak a baromnak végtelen sok kellett. Én tehát végtelen sok pénzzel "tartozom" neki - amit biztosan mind megzabáltam, drága ételre-italra költöttem!