(három évvel ezelőtt - vázlatok valahonnan 2017-ből)
- a mi mélymagyar (MINDAZONÁLTAL FEHÉR FELSŐBBRENDŰ!) feminizmusunk, vagy valami olyasmi - a "keresztény középosztály" legnemesebb hagyományait ápoló [...] amerikai feleségfeminista B.K. "fehér felsőbbrendű" követelőzéseivel és gyűlölködéseivel mindenesetre kompatibilis és nagyon divatos magyar feminizmus
[aminek] kb. az a lényege, hogy csak egy szűk társadalmi réteghez tartozó, privilegizált nőknek van és lehet joguk a nők elleni erőszak különféle formái ellen tiltakozni, azt meg nem engedni akarni - de még csak beszélni is róla. Ez a kifogástalan nemiségű (és ezt tárgyi bizonyítékokkal - pl. házassági anyakönyvi kivonattal és gyerekkel, vagy legalább erotikus fotókkal!) is alátámasztani tudó heteroszexuális középosztálybeli nők privilégiuma! De még lehetőleg annak a kritériumnak is meg kell felelni, hogy aki női testbe születik, annak tipikusan nőies szakmája, karrierje legyen - és mindezek tetejébe még beszélni is, akár személyes tapasztalatokat, akár társadalmi problémákat artikulálni is csak annak van joga, akinek hivatása ez, sőt lehetőleg a nyilvánosság előtti szereplés is...
Pl ezért kellene a nőknek a sikert és a NŐIES karriert akarni! pl. színésznői karriert - és bármit megadni azért: ha szexuális "követelményeknek" kell megfelelni, azt is. (Ezt AR kifejezetten a "metoo" kapcsán fejtette ki: hogy tudniillik szerinte a karrier és a siker fontosabb.) Mert az ilyen módon elérhető nőies karrier és sikerek és társadalmi elismertség a "feltétele" annak, hogy valaki feminista lehessen - aztán, mint feministának már esetleg joga lehessen nemet mondani egy zaklatónak, vagy beszélni az őt ért atrocitásokról: ehhez előbb kötelező megszerezni a társadalmi elismertséget!
(És az agresszoroknak is, feministáknak is, akiknek rögeszméjük, hogy aki női testbe születik annak igenis kötelessége a nőiesség és a gender-konformitás, az is rögeszméjük szokott lenni, hogy pl. a hozzám hasonló "nőietlen nőket" büntetni kell a konform nőiességtől való eltérésekért - és erőszakkal is csakazértis az elvárt női szerepekre kellene kényszeríteni. A magyarországi maintstream feminizmus a közhiedelemmel ellentétben nem is a férfiakat tekinti az ellenségnek.)
(2017.) [...] Ez így kompatibilis a feminizmus magyarországi leágazásával. És Mo-n most, 2017-ben nincs olyan diszkurzív keret, amiben a felvetett dolgokról beszélni lehetne. [mi volt három éve az aktuális éppen?] A nők elleni erőszak tematizálása így, ahogy föl lett vetve, igazából a leszbikus feminizmushoz köthető. És nálunk őket is illik utálni. Konkrétan azért, mert leszbikusok - és pl. azért, mert a kurucinfón is utálják őket. És nélkülük és az ő munkájuk eredményének elismerése nélkül nehéz a nők elleni erőszakról beszélni, úgy, hogy az a nők emberi méltóságát ne sértse. (Persze van egy hagyományos-konzervatív diskurzus a nők elleni erőszakról, amiben a nőkkel azt azért kell, mert azt érdemlik: a nőket mindig büntetni kell valamiért, maga az erőszak és bántalmazás is, annak megtörténése is a nő bűne, felelőssége, amiért őt kellene felelősségre vonni, büntetni - az elkövetőket meg direkt csodálni kellene ezekért a férfias cselekményekért.)
Az alt-right elvárásaihoz meg igazodni kell! mert meg is lett mondva: magyar feminista csak az lehet, aki konform nőies nő és megfelel az elvárásoknak és azt akarja, amit feministául akarni kell!
És még ez is:
Vannak bőven sarlatánok és szélhámosok, akik megpróbálnak rátelepedni a traumatizált emberekre - gyászolóktól a bántalmazott nőkig. Utóbbiak aztán ahhoz is jó "alapanyag", hogy terápia címén azt próbálják elfogadtatni velük: a bántalmazásnak "mindig a nő az oka" és az az oka, hogy ő nem felel meg az elvárásoknak - és vegye tudomásul: ővele az a baj van, hogy nem felel meg, és őt azért ezért igenis büntetni kell. És ezt a problémát/helyzetet úgy kell orvosolni, hogy a férfiúi elvárásoknak megfelelő nőideálnak kell lenni, és akkor majd nem erőszakoskodnak vele, nem bántalmazzák. És persze a bántalmazók elvárásaival azonosulni kell, és a bántalmazókkal empatikusnak és megértőnek kell lenni, mert "az ilyen ember nagyon szenved, ha nem kapja meg, ami kell neki"...
Jó lenne fölhívni a figyelmet rá, hogy ha bántalmazott/bántalmazó kapcsolatból kilépő nők terápiás segítséget keresnek, az ne ilyen "segítség" legyen. Ha meg a terapeuta és az ő ízlése vészesen hasonlít a bántalmazó ízlésére, akkor őt is ott kell hagyni.
ezt is jó lett volna közölhetni pl. nőjogi szervezetekkel - valószínűleg azt is szerettem volna, csak kb. minek is...
h-nak célközönsége voltak a gyászolók is alighanem (több ilyen eset is "kiderült", volt, amivel ő dicsekedett) - és kifejezetten egyik speciális célközönsége volt a traumatizált nők: tulajdonképp az mindegy is volt, mitől és miért. És aztán úgy erőszakoskodott ezzel a spéci célközönséggel, mint például velem is - engem legalábbis azzal "tisztelt meg". És nehéz azt hinni, hogy csak engem.