2021. november 13.

(idill)

(két régi bejegyzés a "magánügyek" oldalról - már rég ki is kellett volna raknom onnan)

13.02.09. Az "igényes ember", akinek az az érdeke, hogy ő azt tudhassa: ő a jó és neki járnak az ajándékok - és egyedül csak neki minden! még az is, mint h-nak, hogy ő [ítélkezhessen: kik az "életre méltók" és kiket kellene elpusztítani, kiirtani, és pláne: kik a "jók", akik a jutalmakat érdemlik és kik a "rosszak", akiket büntetni kell! és] elpusztítani akarjon másokat, akik neki nem tetszenek, akik az útjában állnak, akik nem őt szolgálják, nem adják ami neki kell!

Ahogy h-nak is "járt": minden, ami Margitkának kell! És a kapcsolatunk második fele arról szólt, hogy rendszeresen kérkedett vele nekem, mint "pszichológus" a kliensének: neki minden jár, ami neki kell! Miután a kapcsolatunk első felében szó szerint az első perctől kezdve állandóan attól volt fölhergelve, hogy én, mint fizikai létező (és mint a másik ember - és mint kliense) nem engedelmeskedem neki (neki!) az ő tetszése és (pillanatnyi) követelőzései szerint és nem azt csinálom azt ("mostazonnalmár!") és nem adom, amit ő követel tőlem: kezdve azzal, hogy nem az a bajom volt, aminek lenni kellett volna.

És nekik az "jár", hogy azt is magabiztosan tudhassák: a másik a rossz [azok a nők: szisztematikusan, mert ez specifikusan a nőkkel szemben támasztott elvárásokról szól, akik nem felelnek meg az Elvárásoknak!] - akivel igenis azt kell csinálni! elítélni és bántalmazni és (lehetőleg!) elpusztítani akarni! És ő a ROSSZ akinek nem jár semmi jó! és tilos szeretni és neki nem jár elismerés semmiért: a munkájáért sem, soha! (max. ha "ellopják" és azt hazudják, hogy "híres írók" műve stb.)

Sőt: nem jár az étel sem, amit meg akar enni! és meg kell büntetni azért is, ha enni akar! és bűnös azért is ha ételt fogyaszt és akar fogyasztani! (A Szendi Gáborért sem véletlenül lelkesedő tahó és állatias mocskos barom irodalmáraink ezt is szakmányban fennen és megfellebbezhetetlenül "tudták": nőkről, rendszeresen - elvégre "szakmai tekintély": divatos diétaguru is megmondta! És hogy a nők mindig MINDIG! a férfiak pénzét zabálják meg! Mert az az étel és annak az ára, amit a nők elfogyasztanak, a férfiakat illetné meg - vagy esetleg az "érdemesebb" nőket, pl. K. művésznőt. Az a pénz, amit a másik nő megzabál, őt illetné meg! az olyan tökéletesen nőies nőket, mint ő!)

... és ahogy a kapcsolatunk második felében egyszer-kétszer h "dicsért" valamiért: hangsúlyosan csakis olyasmiért persze, ami az ő ízlésének és igényeinek megfelelt. És mindig azt hangsúlyozta: hú ez másokhoz képest! Mert hangsúlyozni kellett azt is, hogy ez így "helyes".

II.

A "jó emberek": akiknek az kell: önmagukról azt tudhassák, hogy ők az a "jó", akinek az elismerés és jutalom jár! és ők az akivel azt kell csinálni: megjutalmazni és ajándékokkal elhalmozni! és neki adni kell - és kötelező! - ami neki kell! És ő az akar lenni, aki azt kapja - tehát neki azt meg kell kapni! (Hogy az lehessen, aki lenni akar: ahogy a "csodálatos" követelőzött.)

És ugyanúgy másról azt tudhassa: az a másik a rossz - akit azért bántalmazni kell és elpusztítani akarni! (Főleg azok a lányok, akik nem felelnek meg az ő "kifogástalan és eszményi" férfiúi igényei/k/nek, és nem adják, ami neki/k kell - és nekik az "jár"!) És a másikkal (a lányokkal/nőkkel, akik nem adják, ami kell!) azt kell csinálni, amit ő is akar csinálni vele: büntetni, bántalmazni, sőt: azokat a nőket, női testeket, akiket-amiket az eszményi hímnemű gyűlöl, lehetőleg megölni, elpusztítani is. Azért is és pláne, ha nem adja ami kell: azokat a sok nagy drága ajándékokat, az amerikai utazást és az erkélyes házat és főleg: előkelő, befolyásos és gazdag rokonságot! Azt mind, ami pedig neki igenis jár mert kell! - és kérkedett vele, ahogy aztán h is: neki az már gyerekkorában is "járt".

És az igényük és követelőzésük: legyen az is megmondva, mi a jó és mi a menő, milyennek kell lenni és mit kell/ene csinálni: ahogy n. követelte az albérletben tőlünk, lányoktól is, rendszeresen. ("Csak" amiatt is, hogy aztán meg lehessen sértődve 1. amiatt is, hogy a lányoknak "elvárásaik vannak!" ha tudniillik megmondjuk neki, aminek a megmondását követeli: mit illik, hogyan illik viselkedni - mert ő azt tudni akarja! 2. mert ő nem olyan. Pláne, a nyafogásai még ráadásul: ő nem is akar olyan lenni!) És legyen az megmondva technikailag és praktikusan is: ha azt úgy csinálják, ahogy "kell", akkor abból az legyen, ami a "jó" - akkor is, ha nem. De ez mellékes volt. Sokkal inkább akarták "tudni" [hogy mit "kell" azaz inkább kellene csinálni és milyennek kell/ene lenni: milyen eszményeket utánozni] azért: ha ők azt és úgy csinálják (mint s. a fogyókúrázást, amitől nem fogyott le, és n. azt a legeszményibb "férfiasságot", amit a lányok dolga elintézni és adni!), akkor azért járjon az elismerés és a jutalom! És tudhassák: ha azt csinálják, amit "kell" és azokat az eszményképeket utánozzák, ők akkor az, akinek azért a jutalom és elismerés "jár" - és joguk van követelni! (Ahogy követelték is.)

... és ahogy bizonyos körökben nem látni egy olyan embert se, aki ne ilyen tudásra vágyna, ne azért: lehessen tudni: ki a jó és ki a rossz! és kivel mit kell csinálni! (nőkkel főleg - és a másik nővel: aki nem olyan, mint ők!) az legyen megmondva!