2013. augusztus 4.

Neki az kell

A lakás volt az egyik dolog, amit kapni akart és amit lányoktól akart kapni - már az első napokban azért hisztizett: neki azt is a lányok adják! Mert az a lányok dolga! Ez volt az egyik rendszeresen visszatérő téma. És ez volt az egyetlen olyan téma, ami mindvégig változatlan formában tért vissza.

Az ennivaló téma is változott: először azért haragudott, mert ő ott nem kap olyan ellátást, ami neki kell, azután azért, mert én annyi ételt veszek, hogy neki is jut, azután azért, mert én túl sokat eszem és ennivalóra pazarlom a pénzem. Ugyanígy változott a neki barátnő kell de nem talál olyan lányt aki megfelelne téma is - kezdettől adva volt, mi kell neki és mi nem kell: a lány anyagi körülményei kellenek, a fizikai és érzelmi intimitás nem kell, de apránként adta elő az igényeit, mindig csak egy kis részletet és az adott pillanatban mindig azt lehetett gondolni az egészről, amit azzal a kis részlettel erőteljesen kihangsúlyozott.

Gyakorlatilag semmi mást nem adott elő, csak anyagi követeléseket. Nem foglalkoztam vele, azt gondoltam: magánügye. Csupa olyan dolgot akart másoktól, lányoktól, tőlem kapni, amit más emberek, más fiúk nem másoktól követeltek. Föltűnt az alpári anyagiassága, de nem ebben. A másik kedvenc beszédtémája a fösvénysége volt. Kérkedett is vele mint erénnyel. És számonkérte ugyanazt másokon: erőszakosan, indulatosan és harsányan, hisztisen.