Ahogy evett: nemcsak utálkozva. Ráadásul ugyanaz az agresszív fölényeskedés - most jutott eszembe a neve: dölyfnek hívják, azt hiszem. Úgy hatott az is, mintha az is annak a kifejezése, "attribútuma" lenne, hogy ő a felsőbbrendű ember ott - azokhoz képest akik kevesebbet esznek.
Nem azért, mert "így nevelték": nem elméleti alapon - sőt: elméletben az ellenkezőjét tolta (mert arról van megmondva, hogy az a felsőbbrendű). Hanem valami zsigeri, állatias dolog. Nem az étvágy, ami nincs, hanem hogy muszáj többet enni, mint a másik, mindent fölfalni mások elől is - mert az a valaki, aki így mutatja azt ki. Állatéknál talán van ilyen tényleg, és szó szerint állatias. (Ahogy ilyen "szexuális" viselkedés is van, ami erről szól - mint a hím majmok rituális péniszmutogatása.)
Túl azon, hogy a másik ember kontrollálása és korlátozása a bántalmazó magatartás része is - és mint olyan tudatos és tervszerű viselkedés. De ez (még ahhoz ráadásul) csak az, ahogy ő "evett". Fontosabb volt neki (az volt az igazi "létszükséglete") engem korlátozni benne, megfosztani tőle - és akkor meg az a "felsőbbrendű" viselkedés, ha inkább ő is lemond róla, asztalhoz se ül, csak engem megfoszthasson. De (teátrálisan el volt mutogatva) olyankor is: az ő lemondása ilyenkor valami "felsőbbrendű" dolog, ő annak éli meg - azért is, mert eszköz elérni a fizikai célt, ami neki kell. A másik embert pedig ennek a nevében, akarata ellenére ő akarja kényszeríteni.
Nem azért, mert "így nevelték": nem elméleti alapon - sőt: elméletben az ellenkezőjét tolta (mert arról van megmondva, hogy az a felsőbbrendű). Hanem valami zsigeri, állatias dolog. Nem az étvágy, ami nincs, hanem hogy muszáj többet enni, mint a másik, mindent fölfalni mások elől is - mert az a valaki, aki így mutatja azt ki. Állatéknál talán van ilyen tényleg, és szó szerint állatias. (Ahogy ilyen "szexuális" viselkedés is van, ami erről szól - mint a hím majmok rituális péniszmutogatása.)
Túl azon, hogy a másik ember kontrollálása és korlátozása a bántalmazó magatartás része is - és mint olyan tudatos és tervszerű viselkedés. De ez (még ahhoz ráadásul) csak az, ahogy ő "evett". Fontosabb volt neki (az volt az igazi "létszükséglete") engem korlátozni benne, megfosztani tőle - és akkor meg az a "felsőbbrendű" viselkedés, ha inkább ő is lemond róla, asztalhoz se ül, csak engem megfoszthasson. De (teátrálisan el volt mutogatva) olyankor is: az ő lemondása ilyenkor valami "felsőbbrendű" dolog, ő annak éli meg - azért is, mert eszköz elérni a fizikai célt, ami neki kell. A másik embert pedig ennek a nevében, akarata ellenére ő akarja kényszeríteni.