2014. június 13.

(érték és rend)

Az irodalmi agyrémek - és a közvetlen előzmények. Ami közvetlenül előtte történt. Nem valami fizikai esemény - hanem az, hogy valaki okoskodott, kinyilatkoztatott és agyaskodott. (Aztán mások is.) Miféle emberek miféle "értékrendje". Rettenetes.

... aztán a folytatás: a nőies öltözködés meg nőírók magamutogató produkciói. És a többi.

2014. június 12.

(a jó és a rossz)

Ahogy fel volt háborodva azon is, ha a lányok kaphatnak és fogyaszthatnak valamit, ami neki kell - és az nem mind az övé és nem csak ő kap belőle! És a lányok nem adják azt - a lányok nem adnak valamit, ami neki kell. Fel volt háborodva azon is ha csak képzelődött róla, hogy a lányok is kaphatnak vagy biztosan kapni akarnak valamit, ami neki kell, és amit ő nem akar adni!

De azért követelte: mondjuk azt meg neki, hogy ugye a lányoknak illik ajándékot adni névnapjukra vagy más alkalomból - mert ő az akar lenni aki azt tudja! Ő az akar lenni, aki tudja, mi illik - és ő az akar lenni, aki "akar" olyan lenni, amilyennek lenni kell, mert az az elvárás. Folyton az akart lenni, aki birtokolja a Tudást: hogyan illik viselkedni, mikor mit illik csinálni és mi az, aminek lenni kell! (És egyfolytában nyávogott és meg volt sértődve, hogy soha nem az van, a környezete azt nem adja meg neki, mi azt nem adjuk! és nem olyan eszményi nőideálok vagyunk! és soha nem azt csináljuk, amit "kell" - és ő miattunk nem tud olyan férfiideál lenni, amilyen ő lenni akar. Pláne miattunk nincs olyan eszményi és tökéletesen ideális életvitele, amilyet szeretne...) Követelőzött, mondjuk meg neki - mert ő azt tudni akarja, mert egy lányismerősének névnapja lesz és névnapi buliba hívták és olyankor ugye illik a lányoknak virágot vinni?! Nem szívesen mentünk bele a mocskos kis játékaiba, de valaki végül kelletlenül mondta, hogy igen, úgy illik - és akkor egyből fölháborodott és fölháborodva nyávogott: de ő semmit nem akar adni a lányoknak! És ő azt kikéri magának, hogy tőle ez el van várva! (+ miránk haragszik, mert biztosan mi várjuk el tőle.)

... aztán Andor vicces beszámolója V. Györgyről - és az obskúrus virágmotívum. Majdnem rettegve olvastam. Az egész úgy, ahogy volt, totálisan az ellenkezője volt annak az "ideálisnak". Ráadásul nem csak másféle ideákról beszélt és nem egyszerűen arról az anekdotikus eseményről, hogy azt neki elmondta valaki. Kifejezetten arról számolt be (ilyen benyomást keltett - föltehetően szándékosan: ki lehetne ezt nézni belőle): ő milyen ismeretek birtokában van arról: hogyan illik viselkedni. És hogyan jutott ezen ismeretek birtokába. (Emiatt is iszonyat volt levelezni vele: mert az ő világában úgy nézett ki, minden másképp van - és tudom, hogy agresszorok szemében micsoda "bűn" erről csak tudomást is szerezni! És nem lepne meg, ha a fenyegetéseknek lenne közük ehhez...)

Mindezek ellenére az a nyávogó és agresszív barom az, aki tökéletesen megtestesíti Andor irodalmár haverjainak az eszményi férfiideálját: irodalmári körökben az ilyet csodálják, imádják, és elvárás, hogy a nőknek az ilyenekbe lenne kötelező belezúgni és szerelmesnek lenni! És mindent megadni, ami az ilyen "eszményi férfiideáloknak" kell... (És udvariaskodásból kb. azt mondta: ő az én álmaim valóra váltásában szeretne segíteni. Elküldtem a fenébe.)

2014. június 10.

(a történelem jelentősége)

Nőíróknak roppant fontos volt nemcsak azzal kérkedni és azt bizonygatni, hogy ők olyan nőies nő amilyennek lenni kell nekik olyan a testük és ők úgy öltöznek-vetkőznek - és ők bezzeg kaptak és örököltek olyan lakást is ahova beköltözhet a férfi! Ellentétben azokkal, akiket büntetni kell azért, mert nm ilyen nőideálok! (És büntetésből kifosztani is!)

Ugyanolyan fontos (vagy talán még fontosabb) volt nekik azt bizonygatni: ők a múltban is mindig és egyfolytában olyan nőies nő voltak amilyennek lenni kell! ők már az óvodában is szépségkirálynők voltak és zenés-táncos színpadi előadóművésznek készültek és ők mindig királylánynak öltöztek és ők már az iskolában is fiúztak és titkos naplót is arról írtak. És a lányaikat is királylánynak öltöztetik és arra nevelik hogy a lányoknak mindig szépen és királylányosan kell öltözni és viselkedni. (És nekik a felmenőik is olyanok amilyennek lenni kell és őket úgy nevelték ahogy kell! És ők kapták és örökölték azt amit kell: olyan "értékrendet" és jó nevelést - sőt: nőírók olyan anyagi javakat is.)

(fogalmaik)

És az a majdnem nőideál, aki csúnya, de szép nagy kastélya van, de nem adja oda (és nem akar udvaroltatni magának azokkal, akik szívesen beköltöznének a kastélyába - és még udvarolnának is neki pedig csúnya de annyit megérne!) mert szerelmes és más férfi nem kell neki: még idegen is - és magyarul se tud! És ezért nem érti a magyar kultúrát, és nem érti meg, hogy az udvarlóknak nem ő kell, hanem a birtoka...

Azoknak a nőknek, akik nem adják vagy nem tudják adni az ingatlant, a birtokot - és nem abba szeretnek bele, nem azzal akarnak kapcsolatot, akinek az kell (és nem akarnak férjhez menni ahhoz, aki a hozományáért/vagyonért/ingatlanért venné feleségül őket, pláne még a hozományt/vagyont se akarják megszerezni, ami a házasság feltétele!) - a magyar irodalomban nemcsak a testük, a nemi szervük, a szexualitásuk "undorító", hanem mindig idegen származásúak is. Mert a nőt egyrészt azért kell bántalmazni, mert nem adja, vagy nem is tudja adni az ingatlant, a hozományt, másrészt még azért is, mert még idegen is, és mint idegentől undorodni kell tőle! mert az idegen: undorító.

2014. június 9.

(a tér)

A "gondolkodásuk" és a viselkedésük egyik alapvető struktúrája és szervező elve volt, hogy mindenkinek azt kell szeretni és azt kell akarni, amit ők akarnak - és mások azt akkor intézzék el csinálják meg és adják! (És azt elutasítani, azt utálni amit ők.) A másik meg: olyannak kell lenni, mint ők! mert mindig az a jó (ők az etalon) - és aki nem olyan az a rossz! És az is rossz és gonosz, aki nem adja meg ami nekik kell! Amit erőszakosan követelnek.

A jó és a rossz

Apróságok - azoknak a nőideáloknak a viselkedésében például. Az apró kis szereptévesztések. És az az erőszak és követelőzés ami mögötte van, amit Honti Margit is tolt. Meg ahogy átfordítják anyagi követelésbe azt az eszmét, hogy ők a jó! és ők olyan amilyennek lenni kell! és aki azért a jutalmat érdemli! - és a másik [nő] a rossz akit büntetni kell! és fizikai sérülést okozni neki büntetésből! (H.Margit legnőiesebb eszménye: a másik nőt, aki nem úgy öltözik, ahogy kell és nem olyan nőideál, büntetni kell!!! - és a büntetéssel maradandó sérülést okozni neki!!!) És lehetőleg anyagi kárt, tönkretenni a holmiját és elvenni az anyagi javait, ha van neki! - például Bán Zsófia szerint.

... az anyagi kár okozása is eszményük, ideájuk, a pusztítás maga. Mert 1) a másiktól - aki a "rossz" mert nem olyan nőideál, amilyennek lenni kell! - el kell venni az anyagi javait. ha van neki és egyáltalán, anyagi javakat kell tőle követelni "büntetésből" - és azt nekik, a "jóknak" kell megkapni! És 2) az anyagi kár okozása az ő szemükben a fizikai sérülés okozásának a kiterjesztése. (A mágikus gondolkodásuk okán a másik ember tulajdona, holmija a helyettesítő tárgy - az a másik ember testét jelenti és helyettesíti! Sőt a másik ember által birtokolt anyagi javak azonosak a másik ember személyével: az maga az ember - eszméjük ez is: a világuk képe.)

(Nem tudom, akarom-e tudni, hogy ha úgy van, ahogy a barom mutogatósember mutogatta: "azt hazudták" és "ellopták", a bezzeg kifogástalanul nőies nőírók közül ki mekkora koncot kapott. A bezzeg kifogástalan nőiessége és mindig kifogástalanul nőies és divatos öltözködése és kifogástalanul rúzsozott pofája jutalmaképpen.)

2.
A másik nőt, aki a nem olyan és nem olyan nőideál, mint bezzeg! lehetőleg verni is kell - H.Margit világában ez elengedhetetlen volt. Nekem pedig a bűnöm volt az is, hogy nem engedtem meg és nem akartam megengedni a verést, fizikai bántalmazást. (És azt a tudjukugyekik nem akarják megengedni! a zsidók!) Irodalmi agyrémekben részint a nők bántalmazására uszító nőírók személyes ízlésének a függvénye - nőíróink közül többen kívánatosnak tartják azt is, hogy a másik nőt, aki nem olyan tökéletes nőideál, amilyenek ők bezzeg, és nem szolgálja úgy ki a férfiakat és nem engedelmeskedik úgy annak, akinek kell, verni is kell azért!

Részint a másik nő körülményeinek a függvénye: a házasságban/párkapcsolatban élő (férfiakkal kapcsolatba kerülő) nőket verni is kell - és a velük kapcsolatba kerülő hímnemű, férjük/pasijuk dolga verni őket azért, mert nem olyan Tökéletes Nőideálok, mint Bán Zsófia és Tallér Edina bezzeg! és nem adják, ami kell! és nem felelnek meg az Elvárásoknak (és még olyan szép ruhájuk sincs, mint az irodalmi eseményeken parádézó nőíróknak bezzeg!) Ha viszont a nő annyira csúnya és szegény és annyira nem felel meg az Elvárásoknak, hogy nem kell senkinek, "nem alkalmas" a párkapcsolatra (pláne olyan csúf és undorító a teste - és még divatos ruhái sincsenek! - hogy a férfiak messzire elkerülik) akkor értelemszerűen nem feltétlenül kell verni - mert nincs pasija/férje, aki ezt a feladatot ellássa.Akkor csak kifosztani kell, a pénzét, lakását elvenni tőle...

(a gyűlölet)

Irodalomemberek anyagi követelései - csak az. Nagyobb árat is fizethet pedig az ember annál. És ott volt persze a követeléseikben az is, nyíltan vagy az anyagi követeléseik mögött - akit gyűlölnek, akitől anyagi javakat követelnek az fizessen szenvedéssel is vagy akár az életével.

(idill)

Életemben kétszer meghívtak egy kávéra. És tavalyelőtt karácsonykor kaptam egy doboz bonbont. És kaptam néha csokoládét is - a család férfitagjai ha külföldön dolgoztak, Svájcban vagy Németországban hoztak onnan madárlátta csokoládét. (A svájci csokikat még szeretem is.) És ehhez képest agyatlan barom irodalomemberek rögeszméi - az olyan gonosz nőkről, akik csokoládét zabálnak és biztosan drága éttermekbe hívatják meg magukat! Mert 1) irodalmárok fantáziájában ilyen gonosz nők nyüzsögnek és 2) ha egy nő szereti az édességet (és nem utasítja el, ahogy kellene - mert az elvárás mert fogyókúrázni és diétázni kell! és egyébként is!) csokoládét zabál és "drága" ételeket az akkor biztosan!

És ha ők arról fantáziálnak, hogy a gonosz falánk nők - akik nem akarnak olyan aszkétikusan diétázni, ahogyan elvárják tőlük! - megzabálják a pasijuk/férjük pénzét (és azt a csokoládét, amit a férfi kap ajándékba a hódolóitól és az az övé!) annak akkor igenis úgy kell lenni ha egyszer így ki van találva, fantáziálva és meg van mondva! Ilyen alapon biztosan az is jól meg lett mondva - és összefantáziálva -, hogy még engem is biztosan drága éttermekbe hívott meg az a barom és én ott megzabáltam az ő pénzét és akkor az számít!

Meg a csalódások és ígéretek és a szörnyű hazugságok. Meg a röntgenszemű emberek akik (úgy hiszik) túl sokat láttak sőt. El tudom képzelni...

... és ahogy az a barom megígérte a többieknek az én távollétemben, hogy én fogom vinni a kenyeret vasárnap otthonról - és megtiltotta a többieknek is, hogy kenyeret vegyenek: mert azt az én dolgom adni! Azután cirkuszolt: miért nem tartottam be az ígéretet. Amit ő megígért másoknak!

2014. június 8.

Líra és logika

Ahogy föl voltak hergelődve mind azon, ha egy nő zabál élelmiszert vásárol és fogyaszt - és arra költi a pénzt! És ahogy fantáziáltak: ha a nő nem éhezik úgy ahogy kell és élelmiszerre költi a pénzt ki tudja mennyi drága ételt-italt fogyaszt - és tartozik azzal a pénzzel! És akinek nincs pénze a menő és drága pesti lakásra és cifra, divatos, drága ruhákra és drága ajándékokra és nem tudja megadni, amit követelnek tőle annak vajon honnan van pénze ételre? meg az ivóvízre!

Azt nem firtatta senki ugyanúgy: annak a nőnek, aki bezzeg megfelel az irodalmári elvárásoknak és sok legdivatosabb és legdrágább ruhát vásárol (és engedelmeskedik az irodalmi tekintélyeknek, akik előírják, hogy ez kötelező és hogyan kell öltözni!), arra honnan van pénze. (Menő kéróra pláne.) Az senkinek nem baszta a csőrét... Már eleve amikor elkezdték kinyilatkoztatni ezt az irodalmári elvárást, eleve nem érdekelte pl. Radics Viktóriát vagy Bazsányi Sándort, hogy a nőknek honnan legyen arra pénzük, hogy olyan divatosan öltözzenek, ahogy az irodalmári körökben elvárás. Az őket nem érdekli! - a nők úgy öltözzenek, ahogy ők elvárják! És irodalmi rendezvényen meg ne merjenek jelenni olyan utolsó csóró senki büdös prolik, akiknek még Pradára sem telik! Illetve hát meg volt mondva: őket csak királylányoknak és előkelő úrinőknek szabad olvasni - csóró proliknak tilos! És miért nem szabad megengedni, hogy akinek nem elég előkelő a származása, megpróbáljon befurakodni az ő nagyon menő "értelmiségi" köreikbe...

(És a magas irodalmári felháborodás, amikor kiderül, hogy nekik van/lehet olyan olvasójuk, aki nem olyan előkelően gazdag és legdivatosabb úrinő és királylány, amilyen olvasókra igényt tartanak!)

(állatok)

H. követelőzése és erőszakossága - az az állatias agresszivitás. És az ő magasságos "céljai" és "felsőbbrendű" világképe és értékrendje: a sok dísz és cicoma kell! és a sok cifra ruha! mert az szimbólum! és az a nőies és az a fontos! semmi más! És ő olyan nőies nő, amilyennek lenni kell és ő úgy öltözik - és ő olyan ellenállhatatlan! stb. És ő az, akinek a jutalom jár! Meg annak a baromnak a követelései. Azután ugyanez irodalmi agyrémekben, ugyanaz az "értékrend" és világkép - és ugyanazok az indulatok. El lehetett volna képzelni, mi történt - tanúja voltam annak, ami történt.

(a lélek és a test)

Nőírók a bájaikat mutogatták és a kifogástalan nőiességükkel dicsekedtek - és hogy ők lakást is kaptak vagy örököltek! és ők úgy is öltöznek ahogy kell! és ők mindig úgy viselkednek! és őket már óvodáskorukban is előadóművésznek szánták a szüleik csak ahhoz sajnos nem volt tehetségük de ők azért mutogatják magukat, úgy ahogy azt kell! És gyűlölködve nekiestek azoknak a nőknek akik nem olyan nőideálok, mint bezzeg ők - és még nem is úgy öltöznek! És nem engedelmeskednek annak, akinek kell, és nem adják, ami kell! És pláne akik nem birtokolják és nem tudják adni az anyagi javakat és a bőkezű ajándékokat és ingatlanokat és nincs olyan lakásuk se, ami a vonzó nőiesség feltétele! - mert nem kaptak és nem örököltek a szüleiktől! Vagy biztosan volt olyan lakásuk, ami a vonzó nőiesség feltétele, mert biztosan annyi pénzhez jutottak valahonnan, amiből meg tudták venni - csak biztosan drága ételeket zabáltak és arra költötték a pénzt és nem adták oda annak, akinek kell és tartoztak azzal! és ezért büntetésből el kellett venni a lakásukat!

Mert ha egy nőnek van pénze, azt nem költheti a saját szükségleteire - ha arra költi, tartozik azzal!

És magyarázták mind: az a nő aki ételt vásárol és fogyaszt és arra költi a pénzét és nem adja oda annak, akinek kell - és nem adja az anyagi javakat, nem adja a lakást annak, akinek kell! (vagy adja, de nem elég menő és drága az ingatlan) - tartozik azzal a pénzzel! és meg kell azért büntetni! és elvenni tőle erőszakkal, amit "önként" nem ad és nem tud és nem akar adni!! És ha van lakása a nőnek (akit azért kell utálni és büntetni, mert 1) nincs olyan lakása, ami a Férfinak kell, és 2) nem adja!) azt is el kell venni büntetésből! Mert tartozik azzal a pénzzel...

Mind megegyeztek benne: a nő kötelessége adni a lakást - ha nem adja, "abnormális" mert nem tud úgy szeretni, ahogy egy nőnek kötelessége: lakásadó szeretettel (agyatlan barom irodalmárok még azt is meg akarták magyarázni: ha a nő nem adja az anyagi javakat "szeretetből" és nem ad gyorsan-azonnal és sokat, akkor annak a nőnek még a teste sem úgy működik hormonálisan, ahogy kell - mert a női hormonoktól a női testnek úgy kell működni, hogy a nő adja gyorsan a pénzt és a lakást és a sok drága ajándékokat a Férfinak, akinek az kell!), és undorító a teste (és undorító vele a szex) és tartozik azzal a pénzzel! és el kell tőle venni erőszakkal! És az a nő is, aki ételt vásárol és fogyaszt és arra költi a pénzt, és nem adja oda annak, akinek kell, tartozik azzal! - és meg kell azért büntetni!

És az a nő, akit "nem lehet szeretni" és büntetni kell, mert nem olyan nőideál, amilyennek lenni kell, és nem adja, ami kell! és nem adja a lakást és nem adja a pénzt annak, akinek kell, és verni "kell", bántalmazni "kell" - mert nem engedelmeskedik és nem adja, ami kell! - mindig pénzzel tartozik! mert biztosan drága ételeket zabál és arra költi a pénzét!

És a nő, aki élelmiszert vásárol és fogyaszt és arra költi a pénzt, és nem adja oda annak, akinek kell! (aki el akarja tőle szedni) mindig tartozik azzal a pénzzel - és meg kell azért büntetni! és lehetőleg verni kell és elvenni tőle erőszakkal a pénzt, amivel tartozik! És a lakását is, ha van...

2014. június 7.

(fogalmaik)

Úgynevezett kultúremberek stb., akiknek kell a közönség, sőt a népszerűség - és ők az internetet is arra használják, mert az arra való! És én miért nem? Mert ha valaki egy blogszolgáltató szolgáltatását veszi igénybe akkor az aztán pláne csakis arra való, csak arra lenne szabad használni. Hogy azt közönség előtt mutogassam. És pláne magamat is miért nem mutogatnom?! Ahogy nőírók bezzeg...

2014. június 6.

(líra és logika)

Az elmebeteg anyagi követeléseik a nőkkel szemben - és persze az "érzelmiek": a nő kit szeressen és hogyan mert az a jó szeretet! Egy darabig el voltak foglalva ezzel is - aztán ezt az érzelmes részt el is hagyták, nem foglalkoztak vele, csak az anyagias dolgokkal: a nő adja ami kell adjon lakást a férfinak és adjon oda minden pénzt annak akinek kell! ha nem adja verni kell! A megmagyarázások: a nő miért tartozik pénzzel és kinek - annak már abszolút semmi köze nem volt érzelmekhez.

2014. június 5.

(az idegen)

Irodalomemberek fölbőszültsége és erőszakoskodása. És az ő beteges "szerepjátékaik". Egyesek kifejezetten harsányan, kihívóan pöffeszkedtek, fölényeskedtek és kérkedtek hogy bezzeg ők valakik - mert nekik már a felmenőik is azok voltak és ők azt örökölték! és ők birtokolják azt az eredetet amit kell! és ők kapták és birtokolják azokat a javakat is, amiket a felmenőktől kell kapni és örökölni - és nekik apuka és anyuka megmondta és megmagyarázta és megtanította és ők aztat tudják! és ők olyan anyagi javakat is kaptak és örököltek amit kell! és magát a megfelelő származást és a becses nevüket. (Bezzeg.) Ők nem olyan senkik és műveletlen büdös prolik, mint bezzeg azok akiknek nincs megfelelő származásuk és olyan felmenőik, aminek lenni kell - és nem tudnak dicsekedni semmivel amit kapni és örökölni kell! Se előkelő származással se a nevükkel se anyagi javakkal se olyan kioktatásokkal amit apukától és anyukától kell kapni - se azzal, hogy a papa és a mama mit csinál. Ahogy gyerekek dicsekszenek vele.

Ahogy fontos volt ez a környezetemben azoknak mind, akik erőszakoskodtak velem - mert nekem nem megfelelő a származásom! Volt aki konkrétan a papája és a mamája viselt dolgaira volt gyerekesen büszke. Az a barom meg úgy általánosságban akart büszkélkedni ki tudja mivel - semmi konkrétumot nem mondott, de azért roppant fontos volt neki úgy elméletben és általánosságban, hogy arra büszkének kell lenni, mert az valami érdem, sőt az a legfőbb: kinek milyen menő szülei vannak. És egyfolytában mások rokonságának és ismeretségi körének az érdemeit és anyagi és társadalmi helyzetét firtatta.

... és persze: ha a nő nem olyan ideálisnő amilyennek lenni kell és nem adja, ami kell (pláne: nem abba szeret bele, akibe kellene! és nem azokat szereti, akiket kell! azokat a férfi és női Ideálokat!) akkor nem megfelelő a származása - azért kell tőle undorodni is!