2014. május 14.

Teleológia

A megmagyarázás - ők azt segítőkészségből! Mert az effélék mindig ilyen célszerűen erőszakoskodnak. Akkor is, ha nincs semmi értelmes céljuk és nincs más következménye, hatása a viselkedésüknek, csak a károkozás, rombolás. Annál inkább meg kell magyarázni!

2014. május 11.

(idill)

Ők azt mind mindig csak azért, mert ők ezekkel a kioktatásokkal és az erőszakoskodásukkal csak "segíteni" akarnak azoknak a nőknek, akiket büntetni kell azért, mert nem olyan nőideálok, amilyennek lenni kell, és nem felelnek meg a férfiak elvárásainak és nem engedelmeskednek annak, akinek kell, és nem adják, ami kell...

Vagy inkább a szegény bántalmazó férfin akarnak segíteni - akinek az a rettenetes tragédiája van, hogy a rossz gonosz nő nem adja és nem adta, ami kell! Rakovszky és mások is erről beszéltek: nem a bántalmazott nőknek kell segíteni - mert megérdemlik a bántalmazást! mert nem engedelmeskednek és nem adják, ami kell! Hanem annak a szegény bántalmazó férfinak kell segíteni, aki nem kapja meg a nőtől, ami neki kell és a nő nem engedelmeskedik neki! Meg mindenkinek, akinek a nővel szemben követelései vannak, és a nő azt nem adja! És hozzá kell őket segíteni ahhoz, ami nekik jár... Nagy egyetértés volt: segíteni kell valakinek de nagyon - és kiknek: azoknak a szegény meg nem értett férfiaknak, akik nem kapják meg a nőtől, ami kell nekik! És az az uszítás és gyűlölködés az mind az volt: ez a segítőkészség.

2014. május 8.

kint/bent

a "letűnt idő" az emlékezet tárgya, vagyis a megismerésé és a tudásé

Kettő: ahogy az a barom vagy a nő "emlékeztek". Számukra egy-egy konkrét helyzet nem az a fizikai esemény volt, ami akkor és ott valóban történt, hanem amiről ők akkor és ott fantáziáltak - és beszéltek. Akkor és ott mindig"az történt", amiről beszéltek: az volt az "esemény". (Általában az volt nekik az esemény: ki miről beszélt.) Az ilyen "letűnt idő" nem tárgya semmiféle megismerésnek.

És ahogy a nő tiltani akarta és tiltotta, hogy én arról beszéljek, ami ténylegesen történt, a hétköznapi dolgok - ezzel az ürüggyel is tiltotta: az túl hétköznapi és az semmi! nem fontos! nem érdekes! nem elég különleges! bezzeg az ő ő különleges és egzotikus élményei! (És ezek a különleges és egzotikus élmények direkt azért is kellenek, mert az ilyenekről kell beszélni! Az ő egzotikus utazásai, és hogy ő azt hogy imádja! És a még különlegesebb ezotérikus élményei!) Ahogy bántalmazók mindig meg akarják tiltani, hogy a másik a hétköznapi valóságról beszélhessen - mert az ő észjárásuk szerint csak az van, amiről beszélnek, amiről nem beszélnek, az nincs.

(a gyűlölet)

A gyűlöletük: eleve arról szólt, hogy ők onnan nem tudnak transzcendálni a másikhoz - hogy azért, mert ők képtelenek rá vagy mert onnan nem lehet. Onnan nem lehet. (Abból a lelkületből, kiindulásból.)

2014. május 7.

(magyarok cselekedetei)

Magyarázták irodalmáraink keresztbe-kasul: a származás a legfontosabb!

És miért.

És ki tartozik/tartozhat az ő szigorúan származási alapon behatárolt előkelő köreikhez és ki nem. És a Literán még azt is jól megmagyarázták, nem egyszer: a büdös paraszt vegye tudomásul, hogy neki nem jár! ami csak a "menő budapesti értelmiségnek"! (És a büdös paraszt ne akarjon diplomát se - ha egyetemen tanul, diplomát akar és olyan kulturális javakat akar fogyasztani ami neki nem jár el kell onnan verni!) És mindenki vegye ezt tudomásul!

Valakinek roppant fontos volt nemcsak megindokolni azt a bántalmazást és erőszakot, amit irodalmárék szerint (híres írók szerint) az "alantas származású" nők ellen pl. irodalmári körökben "el kell követni!" - de még az is, hogy azokat, akiknek  nem megfelelő a származásuk és nem az ő előkelő származású köreikhez tartoznak, távol tartsa az olyan "menő" helyektől és társaságtól, amihez csak a megfelelő származású és nagyon menő "budapesti értelmiségnek" van joga. (Mint amilyen pl. a Litera szerkesztősége.) Mintha valami nagyon fontos dolog történne ott, amitől távol kell tartani azokat, akiknek az nem jár - és a közönséges senkiket, akik nem kapnak báli meghívókat!

Mert a jók azok, akik azt kapják - és akik nem kapnak sok elismeréseket és báli meghívókat azok a rosszak! Fogalmam sincs, miféle "báli meghívókat" osztogattak, de el tudom képzelni azt a pöffeszkedést és önelégültséget. (Hogy a Litera szerkesztősége miféle báli meghívókat szokott kapni, annak úgy, ahogy biztosan utánanézhet, aki akar, engem nem érdekel. Sajnos ez nem kölcsönös: az ilyen nagyon menő irodalmárokat az nagyon érdekli: azok az utolsó büdös prolik, akiket ők utálnak és megvetnek, kitől kapnak mit - és van-e pénze a büdös prolinak, a büdös parasztnak, amit el lehetne szedni? - és mit nem. És ezek nem kapnak még báli meghívókat se! És egyáltalán, az ilyen mocskos senkit, aki nem olyan előkelő származású királylány, amire az ő magas köreikben igény van, nem lenne szabad beengedni semmilyen irodalmi rendezvényre se!)

2014. május 5.

(hermeneutika)

Az irodalmári követelések és fenyegetések... És miféle fenyegetések. Mintha a maffia fenyegetne valakit. Ha a nőnek van lakása, de nem adja oda annak a férfinak, akinek kell, azt a nőt "baleset" éri a saját lakásában! Maradandó sérülést okozó "baleset", amitől "undorító" lesz a teste, nem lesz vonzó annak a férfinak a szemében, aki meg akarta kapni a lakását. És majd az az áldott jó ember undorodni fog tőle... Vagy hogy az olyan nőnek, aki nem adja azonnal, ami kell! "baleset" éri egy hozzátartozóját - halálos baleset.

Ehhez képest volt a "forradalmi újítás" GK hülyesége: legyen a nő gazdag, legyen sok pénze - és költse majdnem arra, amire akarja. (De nőies öltözködésre feltétlenül! mert a nemi identitászavar egy súlyosan abnormális deviancia és megengedhetetlen!) És ha nem akar férjhez menni, hát ne menjen, csak legyen heteroszexuális, és szexeljen velük! vagy ha egy gazdag férfihoz akar férjhez menni (mert biztosan van/lehet ilyen udvarlója! - és ez nem tetszik azoknak a gonosz önző férfiaknak, akik nem olyan felvilágosultak és modernek, mint a Grecsó bezzeg, aki jobban tudja, mit kell a nőknek akarni) akkor menjen ahhoz.

(Meg még ún. "feministák" agyrémei.)

az élet fölött a vér fölött

Kétféle ki-kicsoda keresztezi egymást - az egyik: a jók azok, akik ajándékba kapják, ami kell! (Ennek gyakorlatilag nincs köze a fenomenológiáhhoz - narratív identitásként működik.) A másik a keresztintencionalitás elutasítása - aki nem adja, ami kell és nem az, akinek neki lenni kell az a rossz!

(a tér képe)

Németh Gábor dühödt kirohanása: a szeretetért fizetni kell - aki nem fizet azt bántalmazni kell! Nem más volt ez sem, mint a fenomenológia és a zsidók elleni kirohanás. Ha a fizikai valóság nem az és olyan, amilyennek lennie kell és nincs belőle valami haszon, akkor nem lehet szeretni - és bántalmazni kell

A "szeretet" mint ismeretelméleti kategória elutasítása, a másik ember puszta létének az elutasítása, ha nem fizet azért, hogy "szeressék" - nem felel meg az igényeknek és elvárásoknak + az előzetes feltevéseknek, anticipációknak. (És mint mindenkori fizikai létező az észlelésben a protencióknak.)

Az igényeknek és elvárásoknak + az előzetes feltevéseknek, anticipációknak - de ebben benne volt az is: mindig azt anticipálták, ami nekik kellett volna. Nemrég értettem meg, vettem észre - 2012 nyarán talán. És mennyire meglepett. Nemrég értettem meg, pedig talán az egyik legfontosabb jellemzője annak a "gondolkodásnak", hogy ennyire érdekvezérelt volt és ez ennyire inherens volt.

2014. május 1.

(magyar irodalom)

Azután láték más fene-vadat feljöni a' földböl, kinek két szarvai valának, mellyek a Báránynak szarvaihoz hasonlók valának, de úgy szól vala, mint a sárkány.

Nőírók hevesen bizonygatták: ők olyan, amilyennek lenni kell! És rendre arról példálóztak: a nőt azért kell bántalmazni, verni, megbüntetni, mert ő a rossz, nem olyan, amilyennek leni kell és nem engedelmeskedik a bántalmazónak - nem adja meg, amit a bántalmazó követel és azt csinálja, amit a bántalmazó megtiltott! Élelmiszert vásárol és fogyaszt, olyan javakat vásárol és fogyaszt, aminek a fogyasztását a bántalmazó megtiltotta! És idegenekkel áll szóba és panaszkodik a bántalmazóra - pedig a bántalmazó azt is megtiltotta! És olyan emberekkel akar barátkozni, akiknek a társaságában jól érzi magát és olyan emberekkel lép kapcsolatba - szórakozni megy velük vagy a férfival szexuális kapcsolatot akar! A nő azért is bűnös és büntetni kell, ha olyan emberekkel barátkozik, akikkel jól érzi magát, barátnői vannak és szórakozni megy velük vagy moziba megy egy férfival - vagy pláne majd még olyan szexuális kapcsolatot akar, ami neki jó!

És narrátorként mind be is léptek a sztoriba, a szemtanú szerepében - és rendre arról írtak: saját szemükkel látták a tárgyi bizonyítékát annak, hogy az a nő, akit büntetni kell, verni kell és anyagi kárt okozni neki büntetésből, elszedni az anyagi javait, a pénzét, a lakását, mert nem engedelmeskedik és azt csinálja, amit megtiltottak neki, elköveti azt a bűnt, amiért büntetni kell! Rakovszky Zsuzsának írásos feljegyzések jutottak a birtokába - amiknek a puszta létezése bizonyíték rá, hogy a nő elkövette a bűnt, amit a bántalmazó megtiltott: idegenekkel állt szóba és panaszkodott a bántalmazóra. Más meg pezsgősüveget látott a kukában. 

És arról írtak: a nőt, aki nem engedelmeskedik a bántalmazónak és nem adja meg, amit a bántalmazó követel, meg kell azért büntetni, büntetésből verni kell és elvenni vagy megrongálni az anyagi javait, sérülést és anyagi kárt okozni neki - és az a sérülés, kár, amit a bántalmazó okoz, az is a nő bűne!

(a tér képe)

A nő állatias agresszivitása - és a felemás tagadása. Mint indulatot, affektust (és érzelmi közeget) dicsőítette az ellenségességet, gyűlöletet és agresszivitást, látványosan ki is élte. Mint motivációt és cselekedetet letagadta. (Ugyanez a felemás és mocskos tagadás az agyatlan őstörténetrajongókban.)

2014. április 28.

Kultúra

És az ö fejein a káromlásnak neve.

Barom irodalmárok kezdettől anyagi követeléseket hangoztattak és nyilatkoztattak ki nők felé - és nők bántalmazására uszítottak. És kezdettől az volt az irodalmi tézis: azokat a nőket, akiket bántalmaznak, bántalmazni kell! (és arról a nő tehet az a nő bűne!) Meg kellett magyarázni a nők elleni erőszak jelenségét és ők így magyarázták: az a nők bűne és azt a nőt, akit bántalmaznak, bántalmazni kell! Ha a nőt veri a férje, akkor azt a nőt verni kell, ha a nővel erőszakoskodnak, azzal a nővel erőszakoskodni kell, ha anyagi javakat követelnek tőle, elszedik/el akarják szedni a pénzét, a lakását (azt is, ami nincs), akkor azt attól a nőtől el kell szedni - mert tartozik azzal! (És ha a nőtől szép nagy és drága ajándékokat követel a Férfi akkor attól a nőtől azt kell követelni - és kötelessége adni!) És magyarázták: miért.

Mert nem megfelelő a származása! büdösproli! büdösparaszt! és cigány és zsidó és valami idegen! (És egyik ezt, másik azt utálja jobban, egyiknek a nő családjának előkelő társadalmi-anyagi helyzete a legfontosabb, másnak a fajtisztaság, volt, aki mixelte, volt, aki módszeresen, és mintegy az irodalom makulátlan és magasságos elefántcsont-tornyából alátekintve az alantas pórnépre próbált végigmenni az elképzelhető alantas származásokon, amiért egy nőt büntetni kell, verni kell és megerőszakolni és kifosztani, elszedni, amije van! - mert nem olyan magasságos és tökéletes nőideál, ami a makulátlan származású és magasságos Híres Íróknak kell. És mint a makulátlan és felsőbbrendű származású kifogástalanul nőies nőideál nőírók bezzeg - akiknek a kifogástalan származását az is bizonyítja, hogy ők olyan nőideálok, amilyennek lenni kell, és ők úgy öltöznek! és ők tudják: mi a dolga egy nőnek! és engedelmeskednek annak, akinek kell, és maradéktalanul kiszolgálják a férfiúi igényeket. És ezzel kérkednek is.)

És az a nő, akit büntetni kell és verni kell (és anyagi javakat is követelni tőle - mert nem adta önként és tartozik azzal! és emiatt is büntetni kell!) mert nem olyan nőideál, ami a magyar írónak-költőnek (irodalmi szerkesztőnek, irodalomkritikusnak stb.) és Igényes Férfinak kell, biztosan a származása miatt neveletlen (nőírók egyik kedvenc témája ez: annak a másik nőnek a neveletlensége, aki nem engedelmeskedik és nem olyan nőideál, mint ők bezzeg és ezért büntetni kell!) - és azért nem úgy viselkedik, ahogy kell és nem úgy öltözik! nem olyan divatosan! - és nem engedelmeskedik annak, akinek kell! (Például azoknak a divatguru és rangidős nőíróknak sem, akik arról is kioktatják a nőket: hogyan kell öltözni - és a divatos nőideál plázázással tölti a szabadidejét!)

És biztosan az alsóbbrendű származása és a neveletlensége miatt nem adja a lakásokat és drága ajándékokat se a férfinak, akinek az kell! Mert nem tanította meg az apja-anyja, hogy az a jó szeretet... Bezzeg jólnevelt nőírók tudják ezt!

És mindent megtesznek azért, hogy azokat a férfiakat, akiknek a gonosz abnormális neveletlen nők nem adják, ami kell (pl. lakást, vagyont), hozzájuttassák a jussukhoz.

Kapnak belőle sápot.

És ebből a célból mocskolják és rágalmazzák azt a másik, a neveletlen nőt, aki nem adja, ami kell (mert nem tudja, mi a jó szeretet!) - és uszítanak akár a fizikai bántalmazására és a kifosztására is. (És harsogták két pofára a mocskos kurvák: az a másik nő, aki nem engedelmeskedik és nem adja, ami kell bűnös! bűnös! - és hazudoztak bőszen, hogy ők a saját szemükkel is azt látták, hogy az a másik nő milyen bűnöket követett el! A makulátlanul jólnevelt nő, aki bezzeg adja, amit a nő kötelessége adni, mindig annak a tanúja szokott lenni, hogy a másik, a neveletlen nő milyen bűnöket követ el: ami meg van tiltva! A jólnevelt nő mindig tanúja annak, hogy a másik, a neveletlen nő - akit meg kell büntetni! - nem engedelmeskedik és elköveti a Bűnöket, amik meg vannak tiltva! Szóba áll idegenekkel! és panaszkodik a férjére/pasijára! bűnös kapcsolatai vannak! - és drága ételeket vásárol és zabál! és drága piát vedel! és arra költi a pénzt! És még a teste is milyen undorító! Ők azt is mindig tanúsítják, mert ők azt is mindig a saját szemükkel látják - a női napozóban, az uszodában, az öltözőben - hogy annak a bűnös nőnek, aki nem adja, ami kell, hol ráncos a bőre, hol van bármilyen testi hibája - és még az öltözködése és sminkje és frizurája se volt kifogástalan! És a jólnevelt nő ezért be is árulja azt a neveletlen nőt és megmondja a férfiaknak! Természetesen a neveletlen nőnek azokat a "bűneit" is, amiről a jólnevelt nő csak képzelődik.)

II.
Külön műsorszám volt, nőírók előadásában: a nem megfelelő származású nők biztosan azért nem is abba a Tökéletes Férfiba is szeretnek bele, akibe kell, mer' nem tanította meg őket a proli apjuk-anyjuk arra se: milyen férfiideálokba kell szerelmesnek lenni. (És ki a Tökéletes Férfiideál: aki mindenben megfelel és meg akar felelni anyuka és apuka elvárásainak, az ő eszményeik megtestesülése akar lenni, és a nő családját akarja elbűvölni - hogy adják hozzá a nőt. És ha a nő önként nem akarja azt, amit akarnia kell, presszionálják. Mert jobb körökben ez így szokás - és ez a kultúra! Amit őrizni kell! Irodalmi nők vijjogása: jönnek a prolik! a zsidók! a cigányok! a tatárok! és le akarják rombolni a polgári kultúra hagyományait!)

Magyarázta mindenki: a nőt, akit bántalmaznak bántalmazni kell (és erőszakkal kényszeríteni arra, amit önként nem akar) - azért, mert nem engedelmeskedik és nem adja, ami kell! És nem adja a pénzt, a lakást, az ajándékokat annak, akinek kell, nem adja oda mind az anyagi javait! (Esetleg még az is a bűne, hogy nem abba szeret bele, akibe kell, nem eped a Tökéletes Férfiért, akiért kell: meg is van az mondva! És ez is mekkora tragédia azoknak az ideálférfiaknak. És az irodalomnak ezeket a romantikus tragédiákat kell tematizálni - meg a tragikus Hős férfiak romantikus epedésével szemben azt, hogy a nő, aki nem szeret bele az ideálférfiba, és nem adja, ami kell, milyen alantas, undorító, gonosz!) És a nő biztosan miért nem adja, ami kell: biztosan a származása miatt, mert nem tanította meg az apja-anyja. És az olyan nőnek, akit büntetni kell és verni kell bántalmazni kell mert nem engedelmeskedik és nem adja, ami kell! és el kell tőle venni erőszakkal, amit önként nem ad oda, nem megfelelő a származása - azért nem engedelmeskedik és azért nem adja, ami kell!

Még irodalomkritika ürügyén is arról értekeztek művelt irodalmárok: az idegen származású nő az, akit nem lehet szeretni és bántalmazni kell, és szerintük ez van megírva abban a külföldi regényben is, Sofi Oksanen regényében, amit kritizálnak (= értelmezni akarják a nemzeti hagyományok szellemében). Mert magától értetődő és azt mindenki tudja, hogy az idegen az, akit nem lehet szeretni és utálni kell és undorodni tőle - és bántalmazni kell!

És még azok a nők is gonoszok és abnormálisak és hülyék, akik ételt vásárolnak és fogyasztanak és arra költik a pénzt - és nem adják oda annak, akinek kell!

És magas irodalmári körökben az köztudomású, hogy pénzen vásárolni az ételt és pénzen vett ételt fogyasztani is cigány és zsidó szokás! a cigányok és a zsidók vásárolják pénzen az élelmiszert, ők azok, akik pénzen vett ételt fogyasztanak és arra költik a pénzt! - a fajtiszta magyar művelt polgári értelmiség (az irodalmár főleg!) és az ideálférfi nem vásárolja az ételt és nem költi arra a pénzét!

Mert az meg van írva a Bibliában is, hogy az ételt ingyen kell kapni, mert a Paradicsomban is úgy volt! - és ételre pénzt kiadni és pénzen vett ételt fogyasztani bűn! (És le kell leplezni annak a másik nőnek a bűnét: hogy pénzen vásárolja az ételt!) És ha egy viselkedésről meg van mondva, hogy az bűn! azt akkor csak olyanok követhetik el, akikről meg van mondva: ők a rosszak. (A szex is bűn, legalábbis akkor feltétlenül, ha a nő is élvezi és azért akarja - és azt is olyan nők követik el, akiknek nem megfelelő a származásuk! és nem adják a lakást!) És a magas irodalom kötelező témája kell legyen a származás - hogy a nő kicsoda: zsidó-e cigány-e és kik a szülei és van-e pénze neki és a családjának és mennyi? és örököl-e vagyont és olyan ingatlant, ami az igényes irodalmárnak kell? és adja-e a férfinak az anyagi javakat és mind odaadja-e? Annak, akinek kell!

És azok a nők, akik nem olyan ideálok, mint nőírók bezzeg! és nem felelnek úgy meg az Igényes Férfi elvárásainak és nem úgy öltöznek (és nem a legdivatosabb ruhák vásárlása a hobbijuk, mint például Radics Viktóriának) és nincs olyan kifogástalan sminkjük és frizurájuk és olyan ingatlanuk! és nem tudják adni, ami kell, milyen alantas származásúak - és azért nem birtokolják azokat a javakat se, amit kell! (főleg olyan lakásuk azért nincs, ami az Igényes Férfinak kell!) - és abnormálisok és undorító a testük is!

Ki kicsoda. Valójában arról szólt az egész: az számít, ami meg van mondva! és mindenki az és azt kell vele csinálni, ami meg van róla mondva - ha egy nőről meg van mondva, hogy ő az, akit verni kell büntetni kell, akkor az számít és azzal a nővel azt kell csinálni! Ha meg van mondva, hogy undorító a teste és bántalmazni kell, akkor az számít! és azzal a nővel azt kell csinálni!

2014. április 26.

(miféle emberek)

Az agyatlanságuk: a nőt azért kell verni, mert sokat zabál és arra költi a pénzt! ételt vásárol és fogyaszt! Ki az a hülye, aki azért képes gyűlölni egy nőt, sőt azért akarja verni a nőt, mert az eszik, ételt vásárol és fogyaszt. Van ilyen, az a barom például - de normális ember nem irigyli az ételt másoktól. Pláne nem egy nőtől, aki túl sokat nem eszik. De szépírók mind rákattantak: a nőnek az a bűne, hogy sokat zabál! drága ételeket zabál! ételt vásárol és fogyaszt! a nőt azért kell verni, mert ételt vásárol és pénzen vett ételt fogyaszt!

2014. április 24.

a tér képe

Először úgymond "bemutatkozó beszéletésre" mentem hozzá. Nem mutatkozott be, nem mondott magáról semmit és az sem érdekelte, nekem mi bajom van. Csak azt kérdezte: hol lakom. A Vízivárosban laktam, nem messze a Margit körúttól, mondtam, hol. Méltatlankodott: őt nem az érdekli! Hanem hogy a családom hol él. Megmondtam neki - persze fogalma sem volt, az hol van. Kérdezte: mi van a közelében, milyen város. Arról se hallott még. Nem is akarta bővíteni a földrajzi ismereteit, nem érdekelték azok a települések, amikről ő még nem hallott - ő csak egyet akart: arra a térképre föltenni engem, ami neki már megvolt a fejében. Tovább faggatott, hogy mondjak olyan települést, amit ő ismer, amiről hallott már.

A megyeszékhelyet "ismerte" - egy dolog jutott róla eszébe: a vörösbor. Így. Arról meg valami ezotérikus borosüveg, ami állítólag náluk a konyhában bukkant föl - és akkor arról beszélt. Ez volt a kölcsönös bemutatkozás, ezek után eldönthettem: akarom-e őt. Sok választásom nem volt. Nagyon rosszul éreztem magam a korábban történtek miatt és már öngyilkossági "késztetéseim" voltak - úgy gondoltam, annál bármi jobb. (A nő meg valószínűleg sejtette-tudta, mennyire rosszul érezhetem magam.)

2014. április 20.

(egymilliárd évvel a világvége előtt)

Borzalmasak irodalmárék (egyre erőszakosabb és egyre bunkóbb) anyagias követelései is - akár anyagi javakat követelnek a nőktől, akár szexet vagy egyéb fizikai szolgálatokat: csinálja ezt meg azt ami nekik kell! (Kezdve azzal, hogy úgy öltözzön-vetkőzzön, ahogy el van várva és ők  megmondták azt! a magas kultúra nevében...) Nem csak ezeknek a követeléseknek a puszta anyagiassága borzalmas. Borzalmas az is, amit erőszakos bunkók az ilyen követelőzéssel rendszerint el akarnak érni: a másik ember megfélemlítése, fenyegetése - és akadályozása a saját dolgában, munkájában. Tipikusan így viselkedett az a barom is, azután a nő is.

Annak a primitív anyagiasságnak ez a "szellemi" oldala: a fenyegetés és az erőszak, a kényszer az "érvük". És fölháborodnak, ha a másik ember rosszul érzi magát, hát még ha tiltakozik, ellenáll.